Amerikai kutatók most viszont szobahőmérsékleten hoztak létre eddig ismeretlen halmazállapotot. Kísérleteik során egy üveggolyót finom homokba ejtettek; a becsapódás során felfelé lövellő anyag csóvája, bár szilárd részecskékből állt, folyadékszerű tulajdonságokat mutatott.
Egy becsapódás pillanatai. Ultrarideg anyagként.
A jelenségnek az a magyarázata, hogy a felszálló sugár ultrahideg anyagként viselkedik, azaz a homokrészecskék véletlenszerű, rendezetlen mozgása elhanyagolható, csakúgy, mint például a molekuláké az abszolút nulla fok közelébe hűtött gázokban. Ez összességében folyadékszerű állapotot eredményez.
Mivel a vákuumban a homokba ejtett golyó nem hozta létre a folyadékszerű képződményt, a kutatók gyanították, hogy a levegőnek fontos szerepe lehet annak létrejöttében. Ezt a feltételezést speciális kamerával rögzített felvételek vizsgálatával sikerült igazolniuk: egy különleges eljárással másodpercenként ötezer képet készítettek a becsapódásról, s az ezek alapján megalkotott számítógépes modellek szerint a csóvát a homokszemcsék közé préselt levegő hozza létre. Ez meglepő felfedezés, hiszen korábban úgy gondolták, az efféle anyagsugarak kialakulását inkább akadályozza a levegő.
