Tzvetkov Julián, az MKME elnöke az egyesület szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az új szabályozásnak köszönhetően a következő években jelentős összegű friss tőke áramolhat a kockázati tőkealapokon keresztül a növekvő iparágakban működő tőkeigényes, gyorsan fejlődő, magas hozammal kecsegtető (ugyanakkor magas bukásarányt is felmutató) technológia- és kutatásigényes vállalatokba, amelyek jellemzően – a magyar piactól eddig távol maradó – kisebb alapok befektetési terepei.
Szabad út a pénztáraknak
A törvénymódosítás célja az volt, hogy a magyar intézményi és pénzügyi befektetők (elsősorban a bankok, biztosítók és nyugdíjpénztárak) számára lehetőséget teremtsenek arra, hogy kockázati- és magántőke befektetésekkel foglalkozó alapokba is befektethessenek. A nyugat-európai és az amerikai piacokon az intézményi befektetők adják a kockázatitőke-befektetések kétharmadát – befektetéseik 1-2 százalékát tartják ilyen alternatív eszközökben -, míg Magyarországról a törvényi korlátozások miatt eddig hiányoztak az intézményi befektetők.
A hazai intézményi befektetőknél mintegy négy-ötezer milliárd forintnyi vagyon koncentrálódik. Amennyiben ennek 1-2 százaléka kockázati alapokon keresztül a vállalati finanszírozásba kerül, az több tízmilliárd forint összegű forrást jelent, a későbbiekben pedig akár a 100 milliárdos nagyságrendet is elérheti – hangsúlyozta az elnök. Mivel a nemzetközi befektetők általában akkor fektetnek be szívesen egy piacon, ha ott a helyi befektetők is jelen vannak, a multiplikátor hatás révén hosszú futamidejű friss külföldi pénzre is számítani lehet (az alapok futamideje 10-12 év).
Felügyelt, de önálló intézmények
A Tőkepiaci Törvény (Tpt.) keretében megfogalmazott – az 1998-as kockázati tőke törvényt felváltó – új szabályozással sikerült a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő, a prudens és átlátható működést garantáló feltételeket kialakítani, megteremtve annak lehetőségét, hogy a befektetési döntéseket a befektetők hozhassák meg – mondta el a tájékoztatón Miskolczi Andrea ügyvéd.
Hangsúlyozta: az alapok bejegyzése transzparens és szabályozott, s a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jóváhagyása szükséges hozzá. Zártkörűen létrehozott, zártvégű alapok jöhetnek létre, amelyeket kizárólag megfelelő tevékenységi engedéllyel rendelkező kockázatitőkealap-kezelők hozhatnak létre és kezelhetnek. A minimális alapméret 250 millió forint (Nyugat-Európában az alapok 10-15 millió eurónál kezdődnek, a nagyobb alapok 100 millió eurósak, a globális alapok 500 millió, nem ritkán 1 milliárd eurósak).
Induláskor elég a tőke 10 százalékát befizetni, a többi rendelkezésre bocsátására a befektetők kötelezettséget vállalnak és a tényleges befizetés az invesztíciókhoz igazodik. Az alapok működésével, a befektetésekkel és a tőkebefektetőkkel kapcsolatos fontos kérdésekről a tőkebefektetők az alapok létrehozásakor, a törvényi kereteken belül az általuk elfogadott alapkezelési szabályzatban határozhatnak, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
