Úgy kell a költségvetésnek a Budapest Airport (BA) Rt. részvénycsomagjának eladásából származó bevétel, mint egy falat kenyér. Ez ugyanis életbevágóan fontos ahhoz, hogy teljesüljön az 1022 milliárd forintra tervezett költségvetési hiány; miután az első tizenegy hónapban 1197 milliárdra duzzadt a deficit, jó nagy lyukat kell betömni. A fenti tétel nem szerepelt az idei büdzsében, ami arra utal, hogy a kormány amolyan év közben kitalált mentőakciót hajtott végre. Az eladásból származó bevétel jókora része várhatóan még ebben az évben befolyik – lapzártánkkor még nem ismert, hogy pontosan mennyi -, így nem lesz gond a Nemzeti Autópálya Rt. költségvetési körbe történt konszolidációja miatt kieső bevételekkel, valamint a 2005-ben esedékes hitelátvállalásokkal. Mint ismert, az Eurostat korábban jelezte, hogy nem tartja elfogadhatónak a magyarországi autópálya-építések elszámolását (Figyelő, 2005/38. szám). A Pénzügyminisztérium (PM) becslései szerint az autópálya-konstrukció változása miatt az év végéig nagyjából 90 milliárd forint áfa esik ki. A gondok azonban csak pénzforgalmi szempontból enyhülnek, az EU szabályai szerint számolt eredményszemléletű hiányba ugyanis a reptér eladása nem számít bele.
Ferihegyi bejárat. A büdzsének jókor jön a pénz.
A mostani gigantikus bevétel várhatóan javít a büdzsé néhány egyéb rosszul álló során is. A kormány év közben erősen lefelé módosította áfa-bevételi előirányzatát – a korrigált prognózishoz képest az elmúlt hónapokban megjelent, a vártnál jobb számok nem hoztak érdemi javulást -, viszont az eredeti adathoz képest hozzávetőleg 50 milliárd forint elmaradás így is várható. További kétségek fogalmazódnak meg a költségvetési zárolások végrehajtásával kapcsolatban; a repülőtéri bevételből valószínűleg erre is futja.
A privatizációs – így egyszeri – bevételek folyó kiadásokra való elköltésének azonban roppant kellemetlen következményei vannak. Jövőre ugyanis ahhoz, hogy a bevételi oldalon ne keletkezzen tátongó lyuk, legalább annyival kellene a bevételeket feltornázni, mint amekkora az egyszeri összeg volt, vagy pedig a kiadásokat kellene csökkenteni, de erre a 2006-os költségvetés ismeretében nincs esély. A feltornázás ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hiszen a kormány a közelmúltban állapodott meg a Mollal arról, hogy az olajtársaság opciós vételi jogot szerezzen az állami tulajdonban lévő részvények 10 százalékára. Ebből még az idén 3 százalékot hívhat le az olajtársaság – nyilván nem véletlenül kalkulál a PM az ebből várhatóan befolyó 70 milliárd forinttal -, míg a jövőre lehívható 7 százalék óvatos becslések szerint is minimum 200 milliárdot hoz a konyhára. Kérdés, hogy a reptér magánosításából származó összeg további részét miből kompenzálja majd jövőre a kormányzat.
FORINTKIHATÁSOK. A BA Rt. eladása a kissé zaklatott forintpiac megnyugtatását is elősegíti. Az ügyletből befolyó 1 milliárd 255 millió font sterling ugyanis egy időre lehiggasztani látszik a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásáért aggódó befektetőket. A legnagyobb európai hitelminősítő intézet, a Fitch a múlt héten leminősítette a devizában kibocsátott magyar államadósságot. A bankközi devizapiac és a Budapesti Értéktőzsde erre annak ellenére érzékenyen reagált, hogy a piacokat nem érhette nagy meglepetésként a leminősítés; sok volt mostanában a költségvetéssel kapcsolatos rossz hír. A Brüsszelnek december elején benyújtott konvergencia-programba – így a 2010-es eurózóna-csatlakozásba – vetett bizalom megingott, s egyre gyülekeznek a vészjósló kritikák az EU vezető tisztségviselőitől. A sorozatba logikusan illeszkedett a Fitch leminősítése, a piacok viszont enyhe gyomorrontást kaptak az újabb rossz hírtől. A BUX 3 százalékot zuhant, a forint a bankközi devizapiacon a múlt héten nem tisztelte már a 256-os szintet sem az euróval szemben, miután áttörte a lélektaninak tekintett 255-ös, az eddigi forintgyengülések alkalmával erős támasznak bizonyuló szintet. A korábbi 252-es kurzushoz képest a forint süllyedése nem éri el a 2 százalékot, így nagy esésnek semmiképpen nem nevezhető. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a forintpiacra – szokás szerint – regionális tényezők is hatnak, így például az, hogy az euróval szemben hároméves csúcson álló lengyel zloty a múlt héten korrekcióba kezdett.
Elemzők szerint egyelőre nincs komoly valószínűsége annak, hogy a jegybank kamatemeléssel reagálna a gyengülő forintra, valószínűbb, hogy 260-as szint környékén először inkább devizapiaci intervencióval próbálkozna, vagyis eurót adna el forintért, s így próbálná meg stabilizálni az árfolyamot. Devizapiaci kereskedők ugyanakkor úgy vélik, további jelentős forintgyengülés leginkább akkor várható, ha a többi nagy hitelminősítő intézet – így a Moody’s és a Standard and Poor’s – is rontaná a magyar devizaadósság minősítését.
