Noha már előbb kiszivárgott, a múlt héten hivatalosan is bejelentették: drasztikusan leépítik a BBC World Service-t. Az eredetileg a külföldi országokba történő hírszolgáltatásra létrejött hálózat átszervezésére azért volt szükség, mert a brit közszolgálati médium nem kapott pénzt az államtól egy új, arab nyelvű tévécsatorna indításához. Bár a World Service-t hagyományosan a londoni külügyminisztérium tartotta fenn (abból a megfontolásból, hogy a hálózaton keresztül brit események, hírek jutnak el a világ más országaiba), a BBC általános működését pedig az előfizetési díjakból fedezik, van összefüggés az idegen nyelvű szolgálatok bezárása és a tervezett arab csatorna indulása között.
VAN MÁSIK. Az anyavállalat rendszerint a brit kormánytól kér további forrásokat, a World Service ugyanezt a brit külügyminisztériumnál teszi meg. Bár a stratégiai pontokat egyeztetik, a World Service megteheti például, hogy internetes fejlesztésekre kér támogatást, s amit az anyacég erre fordított volna, azt átcsoportosítják. Így tudják kigazdálkodni a 10 idegen nyelvű szolgáltatás bezárásából az arab tévét. A napi 12 órán át sugárzó adás a világ első globális közszolgálati televíziója lesz. A tervek szerint 2007-ben indul el, éves költségvetése eléri majd a 19 millió fontot.
 |
|
Magyar sztori
Először 1939. szeptember 5-én sugárzott a BBC most bezárásra ítélt magyar adása. A szerkesztőség világpolitikai összefoglalóját a Kossuth Rádió 2002 óta reggelente közvetíti, s a Krónikának is készítenek anyagokat. Két és fél éve a magyar adás az FM 92,1-en naponta kétórás magyar nyelvű műsorral jelentkezik. Ezt a frekvenciát a BBC a francia RFI közszolgálati rádióval közösen bérli, jövőbeni sorsáról az Országos Rádió és Televízió Testületnek és a médiumoknak kell dönteniük. Valószínű, hogy a kétórás magyar műsor helyén ezentúl angol nyelvű BBC-s műsorok lesznek. A budapesti InfoRádió 2002 nyarától hétköznaponként egyórás világhíradót, hétvégenként magazinműsorokat, 2005 júniusa óta pedig angol nyelvű műsorokat is átvesz a BBC-től. A magyar adás e két fő partnerrádió mellett még 26 magyarországi és 7 határon túli rádiónak ad anyagokat. |
|
|
|
|
„A világszolgálat átszervezését geopolitikai szempontok irányították” – mondta a Figyelőnek Dajka Béla, a BBC Magyar Adásának főszerkesztője, utalva arra, hogy a vezetés figyelembe vette az egyes országokban a média és a sajtószabadság helyzetét, valamint azt, mely országok tagjai már most az Európai Uniónak és melyek csatlakoznak a közeljövőben. Ott zárták be a szolgálatokat, ahol nagy választékot kínál a helyi média.
Dajka Béla egyelőre nem tudja, mi lesz a Londonban 14, Budapesten pedig 4 munkatársat számláló csapatával, de nem sok esélyt lát arra, hogy együtt maradjanak a legkésőbb márciusig megtörténő bezárás után. „Nem hinném, hogy fennmaradásunkat bármely magyarországi médium finanszírozni tudná” – mondta. A munkatársak – a BBC végkielégítési politikája alapján – annyi havi fizetésükkel távoznak, ahány évet a BBC-nél töltöttek. A Figyelő információi szerint a londoni kollégák átlag nettó 1700 fontot (közel 640 ezer forint) vittek haza havonta. A magyar adás megszűnésével a legtöbbet a két fő hazai partnerrádió, a Kossuth és az InfoRádió veszíti. Az együttműködésben pénzt egyik fél sem kért a közös munkáért, hiszen a BBC magyar adása így több hallgatót tudott elérni, a partnerrádiók pedig ingyen kaptak anyagokat, és nem mellékesen kihasználhatták a BBC márkanevét.
VAN MÁSIK. Hollós János, a Magyar Rádió alelnöke sajnálja a magyar adás megszűnését, de külpolitikai rovatuk át tudja venni a feladatokat. A BBC december közepéig ad nekik anyagokat. Az InfoRádió is felkészült a változásra, az idén nyáron a BBC World Service-szel a magyar nyelvű anyagok mellett megállapodtak angol nyelvű műsorok átvételéről is. „Így tehát a közös munka és a stratégiai partnerség megmarad a BBC és az InfoRádió között” – mondta Módos Márton főszerkesztő-ügyvezető igazgató. Hozzátette: az Info készülő, új internetes oldala kapcsán multimédiás, internetes együttműködéssel tovább bővül a kapcsolat.
