Elviheti az euró az új Volán-buszokat. Ettől tart az egyik hazai autóbuszgyártó társaság vezetője, szerinte ugyanis az európai közös pénz bevezetéséhez szükséges költségvetési megszorításoknak áldozatul eshet a Volán-vállalatok már-már halaszthatatlan, több éve húzódó járműrekonstrukciója. A választások előtti kampányidőszak azonban kivétel. Kormánydöntés alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága arról határozott, hogy tőkeemelés formájában összesen 10 milliárd forintos tőkejuttatásban részesít a portfóliójába tartozó Volán-társaságok közül 23-at, új autóbuszok beszerzése céljából.
Kravtex-üzem. Kikosarazva.
A gyártók azonban attól tartanak, hogy a 2010-ig következő szűk esztendők alatt egyre kevésbé számíthatnak állami buszbeszerzési pályázatokra. Mivel a privatizációt övező politikai vitákban lekerült a napirendről a Volánok értékesítése, fogy a remény, hogy belátható időn belül tőkeerős magántulajdonba kerülnek e busztársaságok, és végre tényleg felgyorsulhat a csaknem 7 ezer, átlagosan 12 éves autóbusz cseréje, a mostani tőkeemelés ugyanis csak mintegy 200 jármű vásárlására elég. Amint azt az Ikarus szegedi gyárában a napokban zajló tömeges elbocsátás, az Ikarusbus és a NABI pénzügyi gondjai is bizonyítják, súlyos zavarokhoz vezet, ha a hazai járműgyártók megrendelés híján nem profitálhatnak az égetően szükséges járműrekonstrukcióból.
SZLOVÁK MODELL. Szlovákiában a vidéki tömegközlekedés kétlépcsős privatizációjában az első szakaszban 49 százalékos részesedést szerezhetett egy-egy társaságban az új tulajdonos, s az ügylet során befolyt összeget új autóbuszok vásárlására kellett fordítani. Így a tőkeemelés akár autóbusz-apporttal is megtörténhetett. Információnk szerint a Volán-vállalatoknál tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt.-hez is érkezett hasonló ajánlat a Kravtex Kft.-től, de a válasz elutasító volt. Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója megerősítette, valóban megkereste a vagyonkezelőt a buszgyártó, hogy egyes Volán-társaságokban többlépcsős tőkeemelést hajtana végre, s az ellenértéket a társaság által gyártott autóbuszokkal egyenlítené ki. A társaságok méretéből adódóan ez különböző mértékű tőkeemeléseknek felelne meg. Javaslatában a Kravtex Kft. hangsúlyozta, hogy ez nem jelentene privatizációt. Szigorúan véve az ÁPV Rt. szerint sem magánosítás az ilyen konstrukciójú tőkeemelés, mivel nem adnának el állami tulajdonú részvényeket. Ám mivel a kormányzat úgy foglalt állást, hogy a Volánok privatizációja nem időszerű, nem tartotta mérlegelhetőnek külső befektető megjelenését a tulajdonosi struktúrában. További aggály volt, hogy miként lehetne egyáltalán az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatába egy ilyen jellegű konstrukciót beilleszteni.
Nem is mindegyik gyártót hozza lázba a konstrukció. Bodor András, a NABI társasági igazgatója leszögezte: cégük stratégiája az autóbuszgyártásra épül, üzleti modelljükbe nem fér bele autóbuszpark üzemeltetése, az ugyanis teljesen más tevékenység. Krankovics István, a győri/mosonmagyaróvári Kravtex-Kühne-Credo Invest csoport vezetője viszont elmondta, hogy cége – amely a napokban mutatta be alacsonypadlós városi autóbuszának 18 méteres csuklós változatát – évi akár 100-100 autóbuszos apporttal szívesen bekapcsolódna nagyobb, legalább ezer darabos autóbusz-állományt üzemeltető Volánok tőkeemelésébe. A közlekedési cégekben való befektetéstől állítása szerint nem várna hasznot, elsősorban a kapacitás kihasználása érdekében vállalkozna rá. Ezzel nemcsak a buszgyár, hanem a beszállítói is megrendeléshez juthatnának, hiszen a Kravtex Kft. Credo autóbuszcsaládja esetében a belföldön előállított érték a régebbi típusoknál megközelíti a 80, az újabbaknál pedig a 60 százalékot.
MEGRENDELÉSRE VÁRVA. A Kravtexnek – amelynek már 250 Credo autóbusza fut az országban, s ebből 200 darab a 24 Volán-vállalatnál -, a többi hazai gyártóhoz hasonlóan égető szüksége lenne a Volán rekonstrukciójával esetleg megszerezhető megrendelésekre. A mezőgazdasági gépgyártásra szakosodott, 1997 óta folyamatos piacvesztéssel küszködő Kühne Rt. számára is már csak az autóbuszgyártás pótolhatja a drasztikusan visszaesett mezőgép-értékesítést. Elsősorban persze a már bejelentett 10 milliárd forintos járműtenderre készül a cégcsoport.
