Valószínűleg hosszú évtizedekig nem is sejtették az ausztrál és ír farmerek, micsoda veszélynek vannak kitéve, csupán a marháikat legeltetve, a szabad ég alatt. Műholdfelvételek és a világűrből végzett mérések nemrég kimutatták, hogy a nagy állattartó telepek térségében gyorsabban vékonyodik az ózonréteg. A szarvasmarhák által kibocsátott metán ugyanis 23-szor veszélyesebb üvegházgáz, mint a szenes erőművekből kibocsátott szén-dioxid. Ugyanez a metán azonban – állati trágyából, szerves mezőgazdasági hulladékból mesterségesen előállítva – fontos megújuló energiaforrás lehet. Ráadásul így tetemes mennyiségű, súlyosan környezetszennyező hulladék ártalmatlanítható.
Magyarországon számos kommunális szennyvíztelepen működik kisebb-nagyobb biogáz üzem, ezekben alapvetően a telep saját villamos- és hőenergia-szükségletét elégítik ki a szennyvízkezelés során felszabaduló metánból. „Az ország biomassza potenciálja 3,0-3,5 millió tonna olajegyenértékű” – mondja Kovács Kornél, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke. Vagyis évente ennyi olajat, vagy annak megfelelő földgázt lehetne kiváltani vele. Ennek az igen jelentős megújuló forrásnak ma mindössze néhány tized százaléka hasznosul.
Létezik ugyan már egy kereskedelmi biogáz-üzem is: a Bátortrade Kft. 2 megawatt kapacitású biogáz-erőművet üzemeltet, ahol évente 100 ezer tonna mezőgazdasági hulladékot dolgoznak fel. Tucatnyi, együttesen közel 10 milliárd forint értékű beruházás tart viszont az előkészítés fázisában, ezek mögött jellemzően hulladékhasznosító társaságok állnak. „Az országban százas nagyságrendű azoknak az agrárvállalkozásoknak, elsősorban nagy állattartó telepeknek a száma, ahol érdemes volna biogáz-hasznosítással foglalkozni” – mondja Kovács István, a pálhalmai Agrospeciál Kft. ügyvezető igazgatója. Ők 1,6 megawatt villamos teljesítményű üzem felállítását készítik elő. A csaknem 2 milliárdos beruházás révén nemcsak a saját telepeiken képződő szerves mezőgazdasági hulladék ártalmatlanítása oldódna meg, tetemes mennyiséget tudnának felvenni más gazdaságoktól is.
 |
|
Évezredes találmány
Cseppet sem új keletű eljárás a biogáz-felhasználás. Egyes írásos emlékek szerint az időszámításunk előtti X. században, Asszíriában már biogázt használtak a fürdővíz melegítésére. Sir Humphry Davy brit vegyész 1808-ban kimutatta, hogy az állati trágya bomlása során metán tartalmú gáz szabadul fel. Majdnem száz évvel később, Exeterben, egy szennyvízkezelő telepen előállított biogázzal már utcai lámpákat üzemeltettek. |
|
|
|
|
A szerves trágya elhelyezése egészen az uniós csatlakozásig nem okozott gondot az Agrospeciál Kft.-nek, kiszórták azt 4 ezer hektárnyi szántóterületükön. A közösségben érvényes szabályozás szerint azonban 200-300 millió forintért zárt tárolóteret kellett volna építeni a szerves trágyának, s emellett évente 15 millió forintot kellene fordítaniuk egyebek mellett az állati tetemek biztonságos elhelyezésére. A biogáz üzem nemcsak ezeket a kiadásokat teszi szükségtelenné, de a megtermelt villamos energia értékesítésével többlet-árbevételt eredményez. Az ott termelt áramot a területi áramszolgáltató társaságnak, hatóságilag meghatározott áron kötelezően át kell vennie. Ugyanígy kiegészítő tevékenységnek tekinthető más gazdaságok szerves hulladékának feldolgozása is. Az áramtermelés során keletkező hőenergiára például biodízel-üzemet lehetne alapozni. Az Agrospeciál Kft. ügyvezetője szerint a beruházás ezekben a hetekben kezdődik, és nyolc-tíz hónap alatt megvalósul.
