Hiába a fejlett technika, az egérürüléket nem tünteti el a nagyáruházak polcáról a vonalkódot leváltani hivatott, rádiófrekvenciás azonosítással működő RFID-csip. Ám valószínűleg nem ez az, ami az elterjedését hátráltatja. Jóllehet e csipek megjelenése az áruházi raktározásban és az élelmiszerek minőségellenőrzésében nagy előrelépésnek minősülne, azt is látni kell: az áru megjelölésére ma használt vonalkódok fillérekbe kerülnek, s a technológia jól bevált. Az addicionális előnyök (áru követése, lopásvédelem, áruveszteség-csökkentés, hatékonyabb értékesítés) okán amerikai elemzők mégis azt jósolják, hogy a következő három évben az idei 2 milliárd dollárosról mintegy 6 milliárdosra növekedhet az RFID-csipek és a hozzájuk kapcsolódó technológiák értékesítése.
6 milliárd dollár:
az idei 2 milliárdról ekkorára nőhet
az RFID-csipek értékesítése a következő három
évben.
Ezt a trendet erősítheti az is, hogy több nemzetközi áruházlánc immár elvárja partnereitől a vonalkódok felváltására alkalmas címkék használatát. A legnagyobb kiskereskedelmi hálózat, az amerikai Wal-Mart ez év elejétől követeli meg fő beszállítóitól a raklapok azonosítását RFID-csipekkel. A mindenre felragasztható, rádióhullámokkal kommunikáló lapkák használatától a lánc raktározási költségeinek csökkenését várja. Hasonló irányban halad a német Metro Group üzletlánc és az IBM is (Figyelő, 2005/32. szám).
Szintén segíti az iparág fejlődését, hogy az RFID-ben látják a jövőt olyan gyártók, mint a Procter & Gamble, de jelentős megrendelő az amerikai védelmi minisztérium is. Becslések szerint évente 8 milliárd ilyen csipet fognak vásárolni egyedül a Wal-Mart kiszolgálói, de ezek a hatalmas számok még mindig túl alacsonyak ahhoz, hogy a lapkák ára máról holnapra megfelelően lecsökkenjen.
A várható hatalmas üzletből egy kis szeletet talán a hazai fejlesztők is kihasíthatnak. Jelenleg Magyarországon az – egyébiránt magántulajdonban lévő – Állami Nyomda Rt.-ben folynak az RFID technológiához kapcsolódó fejlesztések. A komplex biztonságtechnikai megoldásokat szállító cég K+F programjának végrehajtására az utóbbi hat évben mintegy 250 millió forintot költött, s annak egy részét RFID alkalmazásfejlesztésre fordította. Ennek keretében egyfelől a címkék nyomtatási technológiáját fejlesztik, másfelől pedig a technológia előnyeit kihasználó szoftveres alkalmazáson dolgoznak, hogy egyszerre kínálhassák mindkettőt a reménybeli vevőknek. A hazai cég ezzel igyekszik megvetni a lábát az informatikai óriások – a Microsoft, az IBM, a Sun és az Oracle – által uralt piacon.
A cég vezetői a bivalyerős konkurencia ellenére optimisták. Zsámboki Gábor, az Állami Nyomda Rt. kereskedelmi és marketingvezérigazgató-helyettese szerint még mindig az RFID-boom elején vagyunk. Az áttörést a multinacionális gyártók és eladók mellett leginkább a logisztikai vállalatok kényszeríthetik ki.
„Itthon a nyomda néhány próbaprojektje fut, logisztikai cégek, gyártók részvételével” – mondta el Zsámboki, aki szerint az értékesítési lánc szereplőinek elvárásain túl az RFID-szabványok megjelenése és az Európai Unió termékkövetési rendelkezései is a rádiófrekvenciás azonosítók térnyerését gyorsítják. „Ha kigyűjtjük az EU élelmiszer-követési előírásait, kiderül, hogy ezeknek másképpen nem lehet hatékonyan eleget tenni” – állítja a vezérigazgató-helyettes.
Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója szerint viszont a vonatkozó, ez év elején életbe lépett uniós szabályozás rendelkezései nem rónak további terheket az élelmiszerek nyomon követhetősége terén a vállalkozókra. A hazai jogszabályok korábban is megkövetelték tőlük annak dokumentálását, hogy az általuk felhasznált alapanyagok honnan származnak, és termékeiket hova szállítják ki. Az uniós előírásoknak az eddigi nyilvántartási módszerekkel, pluszkiadások nélkül is eleget tudnak tenni a vállalkozók. Az azonban előfordulhat, hogy a megrendelők magasabb igényei, vagy a vállalkozás saját belső szabályai okán egy cég fejlettebb technológiát választ az élelmiszerek nyomon követésére.
Az intelligens RFID-technológia széles körű elterjedésének évét Zsámboki Gábor 2006-2007-re teszi, s ezzel az optimisták közé tartozik. Ma a fél évvel korábbi 20 helyett 10-15 dollárcentbe kerül egy ilyen lapka. Elemzők szerint viszont az árnak 5 cent alá kell csökkennie ahhoz, hogy a technológia az egyes árucikkek megjelölésére is használható legyen. Ha viszont továbbra is folytatódik az ár évenkénti feleződése, néhány év múlva már valóban nem csak a németországi Rheinbergben működő kísérleti szupermarket, a Future Store vásárlói élvezhetik az újítás előnyeit.
