Nem túl drága, viszont jól képzett a magyar mérnök – indokolja Laure Le Bars, az SAP Lab Kft. ügyvezetője, miért tartották Magyarországot vonzó helyszínnek K+F központjuk számára. Nincsenek egyedül: a kilencvenes évek közepe óta mind több világcég hoz létre ilyesmit Magyarországon. Az első fecskék a Knorr-Bremse (KB) és az Ericsson voltak, a jövő héten nyíló budapesti fejlesztő centrumával pedig a Robert Bosch is beáll a sorba. Várhatóan további követőik is lesznek, hiszen a gazdasági tárca jelenleg öt további K+F centrum létesítéséről tárgyal külföldi cégekkel, ezek közül egy technológiai, négy pedig szoftverfejlesztéssel foglalkozna. Vápár József, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) befektetési főosztályvezetője szerint ezek egy-két éven belül megnyílhatnak, és a multik fejlesztőközpontjaiban most alkalmazott másfélezer magyar mérnök mellett további legalább ezer diplomásnak biztosítanak munkalehetőséget.
A Bosch miskolci gyárában. A fejlesztésben együttműködnek a város egyetemével.
Az állam szinte a rendszerváltozás óta igyekszik ösztönözni a magyar szellemi erőforrásokra alapozott fejlesztéseket, jóllehet az első években, évtizedben többségében voltak az olcsó magyar munkaerőre alapozó külföldi befektetések. Az ezredforduló táján azonban már egyre több multinacionális vállalkozás vette fontolóra, hogy fejlesztőközpontot (is) telepít Magyarországra.
A kormány számos eszközzel igyekszik ösztönözni a K+F központok magyarországi megtelepedését. „A pályázati lehetőségek mellett adókedvezményeket is élveznek. Továbbá az a központ, ahol a bruttó személyi költségek két év alatt meghaladják a 10 millió eurót, egyedi elbírálás alapján kiemelt támogatást kaphat” – mondja Vápár József. Komoly sikernek tartják, hogy az utóbbi három évben kilenc új központ létesült. A tizedik a Robert Bosch GmbH. jövő héten megnyíló fejlesztési bázisa lesz Budapesten, a Gyömrői úton. Sem az itteni, sem a németországi cégnél nem kívántak előzetesen részletesebb információkkal szolgálni, de úgy tudjuk, legalább 100 mérnököt foglalkoztatnak majd.
SAJÁT TANSZÉKEK. Attól egyelőre nem kell tartani, hogy elfogy a munkaerő. Igaz, egyre nagyobb a verseny a piacon. „Kezdetben bárkit meg tudtunk szerezni, olyan jövedelemmel járt a Knorr-Bremse fejlesztőközpontjában dolgozni, és nem is nagyon volt elvándorlás. A helyzet mára megváltozott, olykor el-elmennek tőlünk szakemberek jobban fizető versenytársakhoz” – ad helyzetképet Vinkler József, a műszaki vevőszolgálat vezetője. A multik egyébként igyekeznek minél inkább az igényeiknek megfelelő munkaerőről gondoskodni, ezért szorosra fűzték, és fűzik kapcsolataikat az adott térség felsőoktatási intézményeivel. Például az Audinak Győrben, a Boschnak pedig Miskolcon saját tanszéke van, ahol a cégek munkatársai is részt vesznek az oktatásban. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények hátországként is szolgálnak egy-egy bonyolultabb feladat megoldásában, így sokan már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak azoknak a K+F bázisoknak a tevékenységébe, ahol a diploma megszerzését követően dolgozni fognak. Vápár József tapasztalatai szerint az érintett egyetemeken, főiskolákon – éppen a cégekkel való együttműködés eredményeként – egyre inkább gyakorlati szemléletűvé válik a képzés, ami jelentős mértékben segíti a friss diplomások elhelyezkedését is.
A példák azt mutatják, hogy a működő K+F bázisok zöme nem önmagában áll, az adott külföldi cégnek vagy volt, vagy később lett gyártóbázisa is Magyarországon. A gazdasági tárcánál a fejlesztőközpontok letelepítését éppen azért tartják rendkívül fontosnak, mert ilyenformán a cégek több szálon, sokkal szorosabban kötődnek az országhoz, mintha csak egyszerű összeszerelő üzemük működne itt. Egy K+F központot nem lehet egyik napról a másikra átköltöztetni más országba.
KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK. Az előnyök mindkét oldalon nyilvánvalóak. Kevésbé ismert az, hogy a magyar mérnökök konkrétan mivel is járulnak hozzá az adott cég termékeihez, szolgáltatásaihoz. Nem lehet például azt mondani, hogy az Ericsson telefonokon ez és ez a funkció a magyar mérnökök munkájának köszönhető, vagy az SAP vállalatirányítási szoftverében valamely modul a magyar informatikusok „találmánya”. Persze számos kivétel is van. Ilyen a KB menetstabilizátora, vagy az Electrolux Lehel Kft. dérmentes fagyasztóládája, amely kifejezetten magyar fejlesztés, és máig egyedül áll a piacon. A jászberényiek azért is kivételnek tekinthetők, mert nincs önálló K+F központjuk. „Amikor 1999-ben a fagyasztóláda-gyártást Dániából a Jászságba telepítették, felállt az a ma 17 fős termékfejlesztő csapat, amelynek az a dolga, hogy folyamatosan összehangolja termékeinket a piaci igényekkel” – mondja Nagy József, a fejlesztők vezetője. Hozzájuk hasonlóan egyébként számos magyarországi leányvállalatnál folyik intenzív fejlesztőmunka anélkül, hogy az azt végző részlegeket önálló K+F központként nevesítenék. A szigorúan szakmai szempontok mellett van valami, ami e név viselésére ösztönöz: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz csak önálló K+F központok nyújthatnak be pályázatot.
