Bankhenger

Ismét a Kánaánban érezhették magukat a magyar bankok: jelentős növekedés mellett rukkoltak ki újabb rekordszintű eredménnyel 2004-ben. Az idei év kezdetén aztán sokan – még saját maguk is – temették a pénzintézeteket, ám a valóság megint rácáfolt erre; lehet itt bankadó, csökkenhet a vártnál gyorsabban az alapkamat, a bankok adózott profitja június végén így is 27 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit.

ÚJABB REKORD. A tavalyi 275,2 milliárd forintos adózott eredmény 57,8 százalékkal szárnyalta túl a 2003. évi adatot a szektorban, az adózott eredményre vetített tőkejövedelmezőség (ROE) pedig a 2003-as 17,06 százalék után 2004-re 23,4 százalékra emelkedett. Ez az érték közel háromszorosa az Európai Unió régi tagországaiban mértnek. A pénzintézetek jövedelmezőségükért komoly köszönettel tartoznak a makrohelyzetnek: a 2003 végén az „egekbe” emelkedő jegybanki alapkamatnak köszönhetően a betétekre fizetett és a hitelek után kért kamatok közötti marzs mindössze 19 bázisponttal csökkent tavaly, s 3,91 százalékos átlagos mértéke jócskán elüt az EU régi tagországainak 1,2 százalék körüli mutatójától. A növekedés kulcsa – igaz, visszaeső dinamikával – továbbra is a hitelezés, ezen belül is a lakossági üzletág volt. A drága forintforrások elősegítették a deviza alapú konstrukciók előretörését a lakossági hiteleknél is, ahol a 2002. évi 3 százalékról 14,6 százalékra ugrott az arányuk. A növekvő keresletet jórészt a bankok hajtják, ami nem meglepő: a devizahiteleken sokkal jobban tudnak keresni, hiszen a kihelyezési kamatszint harmadába, negyedébe kerül számukra a devizaforrás előteremtése.

A biztosítók eközben kissé ellentmondásosan muzsikáltak. Míg díjbevételük először mutatott az inflációnál alacsonyabb növekedést, a társaságok minden eddiginél nagyobb, 50 milliárd forintos adózás előtti profitot értek el, amelyből rekordösszegű, közel 25 milliárdos osztalékot fizettek ki tulajdonosaiknak. Az eredmény ugyanakkor kevesek sikere: a piacon működő 29 biztosítóból tavaly még mindig csak 15 tudott nyereséges évet zárni.

A díjbevétel-növekmény elmaradása révén hazánk egyre inkább hátrányba kerül a régió egyéb országaival szemben – míg nálunk az egy főre jutó biztosítási díjbevétel 287,3 dollár volt tavaly, addig például Csehországban egy átlagpolgártól már 430,5 dollárnyit szedtek be. A verseny ugyanakkor egyre élesebb; a rangsor első hat helyezettjének díjbevétel alapján számolt együttes piaci részesedése egy év alatt 83,13 százalékról 79,73 százalékra mérséklődött. A kötelező biztosítások piacán folytatódó díjháború mellett a bevételek megcsappanásában komoly szerepet játszott az is, hogy tavaly a kormány már nem támogatta a mezőgazdasági biztosításokat. Erősödő kihívás a „régi motorosoknak”, hogy a kilencvenes évek elején kötött életbiztosítási szerződések egyre inkább kifutóban vannak.

A TŐZSDE HÁTÁN. Az utóbbi két év látványos tőzsdei áremelkedése nyomán nem telt ki a hét szűk esztendő a hazai brókerszakmában: a kitűnő eredményeket egyértelműen a tőzsde szárnyalásának köszönhetik a brókercégek. A BUX 57 százalékos emelkedésével párhuzamosan 40 százalékot nőtt a forgalom, ami azt jelenti, hogy kizárólag a drágulás okozta a felfutást, s darabra kevesebb papír fordult meg a virtuális parketten, mint az előző évben. Ám mivel a hazai brókercégek jutaléka az árfolyamértéken alapul, a növekedés kézenfekvő.

A szektor teljesítményének értékelését egyre jobban nehezíti, hogy az univerzalitás jegyében a bankok beolvasztják brókercégeiket. Sokatmondó adat, hogy míg 2003 végén még 24 befektetési vállalkozás szolgáltatott adatot a pénzügyi felügyelet számára, tavaly számuk 18-ra csökkent. A szektor összesített számai a beolvadások miatt csalókák, így a szektor 210 millió forintos tavalyi vesztesége is félrevezető. Ez ugyanis egyetlen banki hátterű vállalkozás – logikus feltételezés, hogy a K&H Equities – mínuszának tudható be. Amúgy a 18 adatszolgáltatóból 14 nyereséget termelt, összesen 3,72 milliárd forintot. A szektor mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal esett vissza, ám ha a reálisabb összehasonlítás végett a bázisból kihagyjuk a piacról kivonulókat, akkor 21,7 százalékos növekedést találunk.

Az idén a dübörgő tőzsde okán még jobb évre számíthatnak a brókercégek, s a szektor kedvező kilátásait mutatja az is, hogy – hat év után először – két új hazai brókercég is megkezdte működését.

CSÁNYI SÁNDOR, az OTP Bank elnökvezérigazgatója: „Következetesen végrehajtott stratégia eredménye, hogy az OTP Bank-csoport ma Közép- és Kelet-Európa meghatározó, független pénzügyi vállalatcsoportja. Fejlődési pályája töretlen, amelyet rangos nemzetközi minősítő cégek értékelései és számos elismerés is rendre megerősít. Innovatív termékek és szolgáltatások sorával Magyarország legnagyobb pénzügyi szolgáltatója további négy országban. A jövedelmezőségi mutatók – egyebek mellett a 2004. év végi konszolidált, IFRS szerinti 37,8 százalékos sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) – európai összehasonlításban is kiemelkedők. A tőkepiac az akvizíciós fejlődéssel kiegészülő organikus növekedés megalapozottságát a részvényárfolyam emelkedésével ismeri el. A dinamikus fejlődés és a regionális terjeszkedés folytatódik, s mindez további kihívásokkal jár, személy szerint számomra is. Határozott célom ugyanis, hogy az OTP Bank-csoport belátható időn belül Közép- és Kelet-Európa domináns pénzügyi szolgáltatója legyen.” PATAI MIHÁLY, az Allianz Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója: „A hazai biztosítási piac összességében néhány százalékos reálnövekedést produkált, az ágazat továbbra is őrzi stabilitását. Ugyanakkor látni kell, hogy több szereplő számottevő tőkefeltöltésre kényszerült. Ez – túl a felügyeleti hatóság által számon is kért törvényi előírásokon – kifejezte azt a közérdeket is, miszerint hazardőröknek nincs helyük ebben a szektorban. Az autóbiztosításokban korábban jelentkező kamikáze akciókat a piac főszereplői kezelni tudták, sőt a szolgáltatási versenyen keresztül az ügyfelek valós érdekeire helyeződött a hangsúly. A lakás- és életbiztosítások területén is sorra jelentek meg a fogyasztók számára nagyobb választékot és a változtatás valódi szabadságát nyújtó termékek. Mindent egybevéve, nemcsak piacvezető társaságunkról mondhatom el, hogy újabb sikeres évet zárt, és biztosan halad egy fenntartható növekedési pályán, hanem a hazai biztosítási piac fogyasztóinak és meghatározó szolgáltatóinak a bővülő és elmélyülő kapcsolatrendszeréről is ugyanezt állíthatom.” CSELOVSZKI RÓBERT, az Erste Bank Befektetési Rt. vezérigazgatója: „A kitartóan emelkedő tőzsdén folyamatosan nőtt a forgalom az elmúlt évben, a brókercégek kitűnő évet zártak. Ez a tendencia az idén is folytatódik és egyelőre semmi jelét nem látom a fordulatnak. Tart a tőkebeáramlás régiónk piacaira, s örömmel fedezhetjük fel új befektetők megjelenését is. Az idei szinte bizonyosan jobb év lesz a tavalyinál, szeptemberben minden idők második legnagyobb forgalmát bonyolította le a Budapesti Értéktőzsde, az Ersténél pedig abszolút csúcsot döntött a forgalom: most először kötöttünk 200 milliárd forintnál nagyobb értékben üzleteket. Várakozásaim szerint jelentősebb korrekció elképzelhető a piacon, azonban trendváltásnak, a jelenleg aktív befektetők eltűnésének kicsi a valószínűsége. A szakma szempontjából a nagyobb korrekciók sem okoznak gondot, az erősen ingadozó piacok jellemzője a nagy forgalom, ami magasan tartja jutalékbevételeinket. Jómagam bízom abban, hogy a közeljövőben nagyobb szerephez jutnak a tőzsdén a hazai befektetők.