Kóka János 2003 nyarán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökeként, az akkor induló Sulinet Expressz adókedvezményes program lehetőségeit taglalva azt fejtegette, hogy végső soron nem csak a számítógépek, hanem más eszközök is hozzájárulnak a magyar háztartások informatikai fejlettségének növeléséhez. Egy digitális fényképezőgéppel például digitális fotók készülnek, ezek kezelésére pedig a PC a legalkalmasabb eszköz, így ez előbb-utóbb „ráveszi” a családokat a további vásárlásokra. Mire azonban az elnökből gazdasági miniszter lett, a kérdéses eszközt már nem lehetett kapni a programban. A termékkör novembertől tovább szűkül, csak teljes PC-konfigurációk és laptopok után vehető igénybe az adókedvezmény.
EREDMÉNYEK? A programot a szakmában nagy várakozás előzte meg, az informatikai cégek azt remélték, hogy az akár 30-40 százalékkal is megdobhatja a lakossági vásárlásokat. Akkori várakozásaik arról szóltak, hogy a szegmensben eladott PC-k száma akár évi 100 ezerrel is emelkedhet. Ezzel nőhet a háztartások informatikai fejlettsége, vagyis csökkenhet Magyarország e téren tapasztalt régiós lemaradása. A program eredményességének megítélése két évvel az indulás után nem egyértelmű. Az Oktatási Minisztérium (OM) szerint a Sulinet Expressz elérte a tárca által kitűzött fő célt. „Az informatikai piac lakossági szegmensében ez a program volt a kereslet élénkülésének fő motorja” – mondja Kiszler Ferenc, a programiroda vezetője.
Mindamellett a piaci szereplők összességében nem lehetnek boldogok: az ő várakozásaik nem teljesültek. A program keretében eddig (két év alatt) összesen 73 ezer komplett számítógép konfigurációt adtak el. Igaz, az OM saját becslése szerint a szám 150 ezerre emelkedik, ha a részegységenként leszámlázott PC-ket is beleszámítják (e megoldással azért éltek a vevők, hogy a fejenként évi 60 ezer forintos adókedvezményt egy családon belül többen is érvényesíteni tudják ugyanarra a gépre), ám ez sem váltja valóra a reményeket. Az előzetes adatok szerint az idén a Magyarországon értékesített számítógépek darabszáma éves összehasonlításban stagnál, esetleg csökken, és mivel a hardverek ára esik, a forgalmazók a piac szűkülésével kénytelenek szembenézni. Igaz, a darabszám változásának „nullához közeli” végeredménye úgy jön ki, hogy az állami szféra megrendeléseinek visszaesését az egyéb megrendelések kis emelkedése ellensúlyozza (a sulinetes forgalom tehát az utóbbi, pozitív tartományban található). A magyar informatikai piac összesített forgalma tavaly mintegy 400 milliárd forint volt, ez 10 százalék alatti növekedésnek felel meg, a borúlátóbb előrejelzések pedig 2005-re egyáltalán nem jósolnak emelkedést.
|
Telefonos segítség
Sokakat meglepett, hogy a hazai távközlési piac vezető társasága, a Magyar Telekom-csoport T-Com üzletága augusztusban belépett a számítógép szervizelés – első látásra profilidegen – szegmensébe. „Mindig is sok előfizetőnk hívta automatikusan az ügyfélszolgálatunkat, ha elromlott a számítógépe, és eddig nem tudtuk ezt az igényt kielégíteni” – mutat rá az okokra Tornyos Szabolcs üzletfejlesztési és stratégiai osztályvezető. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Telekom-csoport méretéhez képest a PC-javításban rejlő üzleti lehetőségek finoman szólva is szerények. A lakossági ügyfelek nagy része maga buherálja a gépét, vagy a szomszédot hívja segítségül, ha baj van, így nagy cégek még nem láttak fantáziát egy átfogó, országos szolgáltatás beindításában. Egyelőre a T-Com is csak Budapesten és a főváros agglomerációjában teszteli a piacot, és később terjesztené ki a szervizt vidékre is. „Nekünk egyrészt az a fontos, hogy az internet használata minél gyorsabban terjedjen, másrészt az, hogy egyre komplettebb szolgáltatást nyújtsunk, az ügyfél ne máshol találjon megoldást a problémáira” — mondja Tornyos Szabolcs. Az utóbbi hetekben a PC-szervizelés piacán felbukkant a Konzorcia Kft. is, amely a Pcplusz.hu weboldallal reklámozza magát. A Figyelő érdeklődésekor azonban kiderült, hogy a kis magáncég csak félig-meddig támaszt konkurenciát a T-Comnak. A két társaság ugyanis együttműködik, a köztük lévő szerződés értelmében az interneten keresztül – vagyis kiszállás nélkül – megoldható szoftverproblémával jelentkező ügyfelek egy részét a T-Com a Konzorciához irányítja. |
|
|
|
|
MEGOSZTOTTSÁG. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a Sulinet Expressz keretében eddig félmillió PC-t „turbóztak fel”. Azt persze nem lehet tudni, hogy hányan újították volna fel a számítógépeiket vagy vettek volna új PC-ket egyébként is. A felújítások és az új vásárlások aránya egyértelműen jelzi, hogy a program lehetőségeit többségében azok használták ki, akiknek már volt számítógépük. Ezt támasztja alá az Információs Társadalom és Trendkutató Központ jelentése is, amely 2004-ben csupán 1 százalékos növekedést mért a háztartások PC-ellátottságában. Ez nagyon kevés, ennyi még a televíziókészülékeknél is kimutatható, pedig már 97 százalékos a háztartásokra vetített arányuk. Az otthoni PC-k számbeli gyarapodásának üteme még az előző évekét sem érte el, így egyelőre nem sikerült elmozdulni a 32-34 százalék körüli elterjedtségi aránytól. A folyamat tehát kettősséget mutat: a családok egyharmada bővíti, modernizálja meglévő eszközeit, kétharmaduk viszont továbbra sem vesz PC-t.
FORDULATRA VÁRVA. A stagnáló piaci környezetben a cégeknek kitörési pont lehetne, ha a digitális szakadék nem mélyülne tovább, és növekedne az informatikai kereslet lakossági bázisa. A számítástechnikai boltok forgalmát és kínálatát nézve ebből a szempontból ígéretesnek tűnik, hogy az idén igazi felfutás alakult ki a laptopok szegmensében. A helyzet azonban nem ennyire rózsás. „Az asztali számítógépek eladott darabszáma csökken, a laptopok pedig nem ellensúlyozzák a kiesett forgalmat, mert az áruk nagyon nyomottá vált” – mondja Illés Antal, a Humansoft Kft. (a Dell számítógépek legnagyobb magyarországi forgalmazója) ügyvezető igazgatója. Az állami szférában visszafogták az informatikai költéseket, a kis- és közepes vállalatoknak szintén nincs pénzük informatikára, a nagyobb cégek pedig a gépek életciklusát tekintve a korábbi átlagos 3 évről átálltak a 4-5 évre. „Az idei szűk esztendő után a következő év sem ígérkezik túl jónak, a parlamenti választások körül általában nincsenek állami megrendelések, ezért jövő ősz előtt nem várható pozitív fordulat” – véli Illés Antal.