Hol tart ma Magyarországon a médiabranding?
Ma Magyarországon a médiabranding nem tart sem előbbre, sem nem marad le a közönségigénytől. A televíziók talán erősebbek a csatorna brandingben, mint a lapkiadók a kiadói brandingben. A sajtótermékeknek pedig talán erősebb a termékmárka-jellege, mint egyes televíziós műsoroknak. Úgy érzem, hogy a márkatulajdonosok viszonylag optimálisan kezelik a márkázásra fordítandó költségeket és jó egyensúlyt alakítottak ki a termékek tartalmának menedzselése és a termékek márkájának menedzselése között.
Az utóbbi egy-két évben mit tart igazán sikeresen brandelt magyar médiaterméknek?
Két példát említenék, természetesen a saját portfóliónkból: a Nők lapja egy finomhangolt, “finommárkázott” termék, amelynek az esetében nagyon könnyű lett volna elveszíteni a korábbi márkaerőt, de sikerült hajszálpontosan megtalálni a múlt, a jelen és a jövő által a lapnak adható márkajelleget. Ezzel a Sanoma nagyon intelligensen foglalkozott és nagy érdem, hogy sikerült.
A másik a Story, aminek robbanásszerű volt a márkázása, és a márkatudatosság azóta is töretlenül fejlődik. A két példa talán még jobb is, mint egy példa: arra mutat rá, mennyire eltérő utak vannak egyaránt erős márkák kialakítása irányában.
Milyen nemzetközi médiatermék brandingjét tartja példaértékűnek és követendőnek?
Egyértelműen a National Geographic-ét. Aprólékos, következetes, a nívót a végletességig védő, mégsem elitista hatású márkát évtizedeken keresztül építeni és őrizni: hatalmas eredmény, példamutató teljesítmény.
