Szike, pénz, csillogás

Menyasszonyától, a szintén orvosnak tanuló Renner Adrienntől egy könyvet kapott ajándékba 1977-ben Seffer István, a Pécsi Orvostudományi Egyetem 24 esztendős hallgatója, aki akkor még szülész-nőgyógyásznak készült. A kötetet Zoltán János professzor, a plasztikai sebészet kimagasló személyisége jegyezte. A medikus figyelmét azért is lekötötte a mű, mert érdekelte, hogy az orvostudománynak milyen ága is az, amelyet abban az időben mély hallgatás övezett.

Később az országban tizen-kilencedikként tette le a plasztikai sebész szakvizsgát, majd a Somogy megyei kórházban kezdte megszervezni a szakellátást. ?zt követően megpróbált Sopronban magánklinikát létrehozni. A vállalkozást csírájában elfojtotta az akkori egészségügyi vezetés, azzal az indokkal, hogy a KGST ilyen intézményt nem ismer. Seffer István ezután a római Amerikai Intézetben sebészkedett, de hamarosan visszatért a Somogy megyei kórházba, ahol – az országban elsőként – magánorvosként kezdett tevékenykedni, s ezzel párhuzamosan megkezdte magánklinikája szervezését is.

Seffer István 52 éves, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott. Első munkahelye 1977-től 1992-ig a Kaposi Mór Megyei Kórház I. sz. Sebészeti Osztálya volt. Jelenleg is dolgozik ott konziliárus főorvosként, fizetés nélküli státuszban. 1987-ben, sebész szakorvosként szerzett plasztikai sebészeti szakvizsgát. 1990 óta magánorvos. 1992-ben feleségével megalapította két vállalkozását, amelyekben jelenleg a család négy tagja egyenlő arányban tulajdonos. 1995-ben az orvostudomány kandidátusa lett. 2003-ban az Év Somogyi E?berének választották. Regionális szakfőorvos, a Magyar Plasztikai Sebészeti Grémium vezetője. Felesége, Renner Adrienn fül-orr-gégész és audiológus szakorvos, valamint lézersebész szakorvos. István fiuk 24, Gergő 21 éves, mindketten a Pécsi Orvostudományi Egyetemre járnak. Ha ideje engedi, úszik, szörfözik, biciklizik, korcsolyázik, továbbá sportlövészettel is foglalkozik.

A kollégák mindezt nem nézték jó szemmel, de például a sebészeti osztály főorvosa, Rozsos István kiállt mellette. A ma 74 esztendős akadémiai doktor, címzetes egyetemi tanár azóta sem tévesztette szem elől egykori beosztottját, akinek magánklinikáján időnként elvállal egy-egy speciális epeműtétet. „Nem örültem neki, hogy vállalkozó lett, mert nagyszerű elképzelései voltak, amiket állatkísérletekben tovább kellett volna vinnie. Mégis vállaltam, hogy nála is dolgozom, mert azt a pecsétet akartam rányomni a m?gánklinikájára, hogy ez olyan kezdeményezés, amit bátran fel lehet vállalni a berzenkedő szakmabéliek ellenére is. Mindemellett szívügyem volt, hogy a tudományos fokozata meglegyen, amit meg is szerzett” – mondja Rozsos István.

CSALÁDI VAGYONBÓL. Seffer István és gégész szakorvos felesége, Renner Adrienn két gyermeket nevelt, mégis teljes családi vagyonukat feltették arra, hogy 1992-ben Kaposvárott megnyissák magánklinikájukat. Akkor elegendő volt 20–25 millió forint a vállalkozás megindításához.

Sefferék Start hitelt vettek fel, jelzáloggal megterhelték az ingatlanukat, s szakrendelőket, illetve egy műtőt nyitottak meg. Fél év múltán szállodai résszel bővítették a kétszintes ingatlant, így már fekvőbetegeket is fogadhattak. Ehhez persze újabb kölcsönre volt szükségük. „Folyamatosan sok banki hitelünk volt és van ma is, de az összege nem uralhatatlan. Baráti kölcsönt nem vettem igénybe. Idegen tőke is jelentkezett hogy beszállna mellettünk, de az olyan lehetséges tulajdonostárs miatt, aki gyors meg?érülésben reménykedett, nem engedtem be” – mondja Seffer István.

A hitelek nem, de egyéb nehézségek csaknem a padlóra küldték az első években a vállalkozást. Kezdetben ugyanis a műtétek árát a kórházi hálapénzekhez szabták. Zsírleszívást például 5–6 ezer forintért vállaltak, ezért rengeteg munka mellett is veszteségesek voltak. Az árakat attól fogva folyamatosan alakították, majd két és fél éve euróban adták meg, s azóta nem módosították. Pácienseik 20–25 százaléka ugyanis külföldi, akikben nem akartak bizalmatlanságot ébreszteni azzal, hogy például az árfolyammozgások ?iatt néhány hónapon belül változnak az összegek. Az árak egyébként nem alacsonyak, de az egy-egy menő nyugati klinikán végzett esztétikai jellegű beavatkozásért fizetett összegnek mindössze a felét-harmadát kell náluk hagyni. Így például egy teljes arcránc-plasztika (face lifting) 1900, egy lézeres arcfiatalítás 1430, egy hasfalplasztika 2100, míg egy zsírszívás hason vagy tokán 715 euróba kerül.

A magánklinikán 1997-ben végrehajtott fejlesztés több mint 50 millió forintba került. Az intézménybővítés a szakmai és működési feltételek további javulását tette lehetővé, így hozzásegítette őket az ISO-minősítés megszerzéséhez is. Két évvel ezelőtt újabb, most már 300 milliós fejlesztést hajtottak végre. Az ingatlan és a különféle gépek, eszközök értéke ma már meghaladja az egymilliárd forintot, s ebben az összegben nem szerepel a goodwill, azaz a cégérték. Újabb hitelek felvétele mellett tehát a nyeresé?et is fejlesztésekre fordították.
Most már 2000 műtétet is végrehajtanak egy évben, közel 7–8 ezer páciens ambuláns ellátása mellett. Tizenöt külsős orvos segíti a klinikánál alkalmazott tizenöt főállású nővér, diszpécser munkáját.

A klinika palettáján 16 szakma található, például nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, vagyis olyanok, amelyek a helyreállító, illetve rekonstruáló plasztikai sebészeti műtétekre váró betegek, továbbá az esztétikai jellegű beavatkozásokra jelentkező páciensek kivizsgálását segítik elő. Járóbeteg ellátásuk 2000-ben megkapta a tb támogatását, de hamarosan elvették tőlük. Fekvőbeteg ellátásuk két miniszter és egy OEP-főigazgató írásos garanciája ellenére sosem részesült ebben. A hazai finanszírozási?rendszer egyébként Seffer István szerint nem működésképtelen, de nagyon beteg. A szakember úgy véli, a szektorsemlegesség jegyében be kellene vezetni a co-payment rendszert. Ennek eredményeként a biztosított beteg akár állami, akár magánkézben lévő egészségügyi intézményben igénybe vehetné a szolgáltatásokat, s csak a kettő közötti árkülönbséget kellene zsebből megfizetnie.

HÁLAPÉNZ NÉLKÜL. A nehéz körülmények között élőket így sem küldik el. Értük hét évvel ezelőtt létrehozták a Seffer és Renner Magánklinika Alapítványt, amelyre főként rokonok, barátok, továbbá hálás, egykori betegek küldik adójuk 1 százalékát. Így évente mintegy 20 sérült vagy éppen tumoros beteg plasztikai műtéteit tudják támogatni, az esztétikai beavatkozásra jelentkező páciensek természetesen ezt a lehetőséget nem vehetik igénybe.
A sebész a magánklinikáján megtiltotta a hálapénz elfogadását, cserébe viszont magasabb béreket ad, mint amennyit az állami egészségügyben a régióban kínálnak. A reklámot tiltja az orvosi kamara, így a páciensek köre alapvetően szájhagyomány útján szerez tudomást a magánklinikáról. Az egyik kereskedelmi csatornán sugárzott, az idén nyár elején véget ért sorozat, amelyben széppé varázsolták a jelentkezők által kifogásolt testrészeket, még ismertebbé tette őket, de úgy gondolják, nem ennek, hanem a korábbiná? több műtőnek, orvosnak és a hírnevüknek köszönhetik, hogy a magánklinika 2002-ben elért, 68 millió forintos nettó árbevétele 2004-ben 162 millióra emelkedett. A sebész állítja, hogy a tévés valóságshow-ra nem a benne rejlő pr-lehetősége miatt vállalkozott, hiszen betegeik korábban is sorban álltak az ellátásért, ráadásul az esztétikai műtéteket bemutató sorozatban a 24 páciensen végrehajtott 80 műtét több tízmillió forintjába került a klinikának. Egyrészt nem egy személyben döntött a részvételről, hanem a?kollégái megszavazták, másrészt ismeretterjesztésnek szánták a korszerű plasztikai sebészet, illetve a vele elérhető eredmények bemutatását.
Az elmúlt időszakban a szakmai munka állt az előtérben, a gazdasági-üzleti monitoringra kevés figyelmet fordítottak. Május eleje óta ezen is változtattak, új gazdasági igazgatót neveztek ki, aki első ténykedéseként a beszerzések rendszerén változtatott. Így most már közvetlenül a gyártótól vásárolják meg a szükséges eszközöket.

Vélhetően a jövőben a gazdasági igazgatónak sem lesz nehéz dolga, hiszen a házaspár két fia közül a kisebbiknek kiváló üzleti vénája van. Egy évtized múlva Seffer István pedig nyugodtan vonulhat vissza, ugyanis mindkét fia orvosnak tanul.