Gazdaság

Parlaráma

Néhány hétre szabadult csak meg a Parlament teljes Duna-parti homlokzata a már szinte hozzánőtt állványzattól.



Parlaráma 1
Parlaráma 2

Zavartalanul kattogtathatják fényképezőgépeiket a Dunán elhajózó turisták, hiszen a Parlament, Budapest egyik legimpozánsabb épülete néhány hétre levetkőzte magáról a felújítási munkákhoz elengedhetetlen állványszerkezetet.


A pihenőidő azonban nem tart sokáig – árulja el Lukács József, az Országgyűlés Hivatala építészeti osztályának vezetője. Augusztus közepén indul az új ütem a rakparti homlokzaton.




Parlaráma 3
A HAZA HÁZA
Vörösmarty Mihály 1846-ban keserűen állapította meg, hogy „nincsen háza a hazának”, ám a forradalmi események, majd az azt követő megtorlás sokáig beteljesületlenül hagyták ezt az óhajt. A kiegyezéssel végre ez a kérdés is rendeződni látszott, s az 1882-ben kiírt tervpályázaton Steindl Imre műegyetemi tanár munká­ját ítélték a legjobbnak. A neogótikusnak titulált, sok régi építészeti megoldást ve­gyítő Országház építkezése 1885-től egészen 1902-ig tartott. Átlag ezer munkás dolgozott az állványokon. A felha?znált 40 millió tégla, a félmilliónál is több kifaragott díszkő, a monumentális márványoszlopok és a bőséggel használt aranyozás alaposan megterhelte az állami kincstárat. Másfelől viszont az építkezés, méretéből adódóan, egész iparágakat állított talpra.

Parlaráma 3
Parlaráma 5

IDŐTÁLLÓ.

Jóllehet az építtetők annak idején nem spóroltak (lásd keretes írásunkat), az egy évszázaddal ezelőtt eredetileg felhasznált, puhább típusú sóskúti mészkövek hamar feladták a küzdelmet az időjárással. Az épületet szinte ruhaként borító díszköveknek a XX. század első évtizedeiben az általános széntüzelés sem tett jót. Így a széttöredezett, megfeketedett burkolat szinte folyamatos javításokat igényelt. Szerencsére a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve már csak keményebb, időtálló mészkövekkel pótolták a sérült darabokat, miként természetesen az utóbbi egy-két évtizedben megindult ?eljes homlokzati rekonstrukció esetében is. „A teljes felújítást követően a homlokzat állaga gyakorlatilag több mint egy évszázadra biztosított” – ad garanciát az élettartamra Lukács József.
A költségvetésből jelenleg egymilliárd forintot szánnak az épület rendbetételére. Azt, hogy mire elegendő ez az összeg, jól érzékelteti a nemrégiben lezárult, 4,3 milliárdos pályázat, amelynek keretében a Dunára néző oldal utolsó harmada kap új kültakarót, előreláthatólag 2009-re. Az Európai Unió direktíváinak megfelelően az értékhatár miatt nemzetközi tendert írt ki az üzemeltetésért felelős Országgyűlés Hivatala, ám – nem kis meglepetésre – mindössze egyetlen cég, az előző munkálatokat is végző Reneszánsz Rt. nyújtott be pályázatot. „Mi is megdöbbentünk, amikor kiderült, hogy külföldről sem jelentkezett érdeklődő” – vallja be Páljános András, a felújítási munkát elnyerő vállalkozás vezetője. A cég a Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat jogutódja, s mint ilyen, 1948-tól részt vesz az Országház állagának javításában. Ez az óriási megrendelés csak töredékét köti le a társaság kapacitásainak, hiszen a cég az utóbbi években hozzávetőleg 4 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el. A „fölös” erőforrásokat olyan grandiózus projektek megvalósítására használják, mint például egy Kanadában – kizárólag kőből – felépített klasszicista palota.

ÉVTIZEDES TERVEK. Annyi bizonyos, hogy aki a Reneszánsz Rt.-nél dolgozik, annak nem kell tartania attól, hogy a közeljövőben elfogynak a megrendelések. Lukács József óvatos becslése szerint legalább 2020-ig eltart majd, amíg a Parlament, Budapest legnagyobb palotája teljesen felújított állapotában körbejárható lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik