Behúzó ágazat

Mit eszik? – kérdezik az idegenvezetőt egy reklámban a japán turisták, amikor megmutatják nekik azt az internetezőt, aki még ma is a betárcsázós megoldással böngészi a világhálót. Az internetszolgáltató cég kihalófélben lévő „fajként” mutatja be a lassú, nem szélessávú kapcsolattal rendelkezőket. Az „egyedek” sokáig úgy válaszolhattak volna, hogy nem kívánnak jelentős összeget feláldozni a nagyobb letöltési sebesség oltárán. Érveik azonban fogyatkoznak, a kábeles és ADSL internetért ma már havonta csak pár ezer forinttal kell többet fizetni, mint a betárcsázósért, ami váltásra késztetheti az eddig habozókat.

EGYBEESŐ ÉRDEKEK. A lapunknak nyilatkozó internetes cégek a piaci verseny és a fajlagos költségek csökkenésének következményeként mutatják be az áresést. „Bizonyos méretet el kellett érnie a piacnak ahhoz, hogy a szolgáltatásokat optimalizálni lehessen” – mondja Pórffy András, az Externet Kft. ügyvezető igazgatója. Öngerjesztő folyamat beindulásáról van tehát szó, a piacméretnek köszönhetően már megéri nagyobb akciókba vágni. Ha tömegek interneteznek, a szolgáltatók fajlagos hálózati költségei csökkennek, az éles piaci versenyben ezért esik a havidíj, ami újabb tömegeket csábíthat a számítógépek mellé. Ez nem újdonság, csak amíg eddig pont egyfajta „tyúk-tojás” problémaként jelentkezett, és gátolta a fejlődést, most éppen annak motorja lehet. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) adatai szerint április végén 276 ezer ADSL előfizető volt országszerte, a kábeltévés hálózatokon keresztül szörfözők száma pedig 180-200 ezerre becsülhető. A Magyar Telekom (korábban Matáv) Rt. ekkora piacméretnél látta elérkezettnek az időt arra, hogy – a névváltásához kapcsolódó több akció mellett – az ADSL nagykereskedelmi árának csökkentésére is vállalkozzon, ez jelenik meg most a havidíjakban. A kábelinternetes piac vezetőjeként a 85 ezer előfizetővel rendelkező UPC erre a szokásos választ adta, alákínált a legolcsóbb ADSL ajánlatoknak. „A stratégiánkban folyamatos sávszélesség-növekedéssel és fajlagos árcsökkenéssel számolunk, a lépéseket azonban a piaci verseny diktálja” – mutat rá Szűcs László sajtókapcsolati igazgató.

A Magyar Telekomnak eminens érdeke, hogy gyors ütemben növelje a szélessávú internetezők számát, hiszen a hagyományos telefonszolgáltatásból származó bevétele csökken, és ezt a kiesést már az idén ellensúlyozni szeretné az internethez kapcsolódó forgalmának felfuttatásával. A lapunk által megkérdezett internetes cégvezetők közül ugyanakkor többen is utaltak arra, hogy a Telekom lépése „érdekes” időbeni egybeesést mutat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) törekvéseivel (lásd külön). Feltételes módban fogalmazott „konspirációs elméletük” szerint a Magyar Telekom az árcsökkentéssel alaposan megtámogatta a tárca jól hangzó, 5 ezer forintos internetre vonatkozó elképzelését, hogy „jó kapcsolatokat ápoljon” a minisztériummal. „Semmilyen konspirációs elmélet nincs, Magyarországnak fontos a szélessáv és a digitális szakadék felszámolása, ebben a Magyar Telekom is érdekelt, hiszen ez jelenti a vezetékes üzletág jövőjét. Ma a piac ezeket az árakat kényszeríti ki” – válaszolták a cégnél a Figyelőnek. Persze nincs kivetnivaló abban, hogy például a legolcsóbb ADSL ára két év alatt a felére csökkent. Az előfizetők és a kormányzat érdekét ez feltétlenül szolgálta, a Telekomét viszont csak akkor fogja, ha valóban tömegek váltanak szélessávra. „Az akció meghirdetése óta eltelt rövid időszak alatt csaknem kétszeresére növekedett az előfizetés iránt érdeklődők száma” – mondja Megyeri Tibor, a közel 200 ezer előfizetővel rendelkező T-Online Magyarország Rt. lakossági marketingvezetője. A tömegek megmozgatása mégis nehéznek tűnik. Becslések szerint a magyar lakosság továbbra is megosztott, egyharmaduk már aktív internetező, kétharmadukat viszont vajmi kevéssé hozza lázba a világháló. Ezt a réteget nem az ár tartja vissza, ezért még 5 ezer forintos szélessávú ajánlattal is nehéz lesz aktivizálni.

VÁLASZTÁSI SZEMPONTOK. A szélessávú internetes lehetőségeket mérlegelőknek egyébként érdemes abból kiindulniuk, hogy a szolgáltatásnak több ára van, és ezek erősen függnek a különböző konstrukcióktól. Általában minden sávszélességhez tartozik egy „normál” tarifa, azaz a hűségnyilatkozat nélküli konstrukció. Ez jelenleg például a piacvezető T-Onilne-nál 11,5 ezer forint, a ma alapnak számító másodpercenkénti 512 kilobites sávszélességre vonatkozóan. A cégek azonban általában nem ezt, hanem a kedvezményes, akciós konstrukciókat reklámozzák, és többnyire ezek a húzóárak lesznek közismertek. Így például ma a példának vett szolgáltatást a T-Online 6,5 ezer forintért is kínálja, és a nyári hónapokban még 50 százalék kedvezményt is ad. Az ilyen alacsonyabb árú szolgáltatásért cserébe mindig hűségnyilatkozatok aláírását kérik a társaságok, általában egy-két évre. Fontos tudni, hogy az előfizető ilyenkor azt vállalja, hogy a szerződéskötéskor érvényes akciós havidíjat legalább a hűségnyilatkozat idejére kifizeti. Időközben eshetnek a normál és az akciós tarifák is, ám a vállalt periódus alatt olcsóbb szolgáltatásra ekkor sem lehet váltani. Az ADSL internetszolgáltatók egyébként azért nem engedhetnek ebből az összegből, mert az internetet mint nagykereskedelmi terméket az adott távközlési hálózat tulajdonosától vásárolják és csak viszonteladóként lépnek be az értékesítési láncba. Mivel a nagykereskedelmi feltételekben ezek a cégek is „hűségnyilatkozattal” kötik le magukat, a kérdéses összeget nekik is állniuk kell a piaci ármozgásoktól függetlenül. A szolgáltatók fenntartják maguknak a jogot, hogy a sávszélességet a hűségnyilatkozatok ideje alatt növeljék, a havidíj emelése nélkül. Így előfordulhat, hogy valaki ma egy akciós 512-es sávszélességű ADSL szolgáltatásra köt szerződést, ám e paramétert a hűségnyilatkozat ideje alatt automatikusan a duplájára emelik, és ezzel egy időben bevezetnek egy új, de az addiginál olcsóbb 512-es terméket, amely az előzőhöz nagyon hasonló paraméterekkel rendelkezik. Az előfizető ilyenkor sem kérheti, hogy maradjon az eddig megszokott sávszélességen az olcsóbb havidíjjal. Így például az elmúlt évben azt tapasztalhatták sokan, hogy a reklámozott ADSL ár jóval kisebb a havidíjuknál. Bár a havidíjak folyamatos csökkenését figyelve nem éppen jó érzés évekig „beragadni” egy magasabb összegen, az esetek többségében anyagi szempontból eddig még mindig megérte egy-két év hűségnyilatkozatot vállalni. A 12-24 hónap alatt ugyanis sosem kellett összesen annyit fizetni, mintha a mindig aktuális normál árakat választotta volna valaki. A hűségnyilatkozat nélküli konstrukció előnye viszont, hogy bármikor fel lehet mondani, és szabadon lehet szolgáltatót, illetve sávszélességet váltani, követve a legkedvezőbb piaci ajánlatokat.

A hűségnyilatkozatok lejárta után a T-Online például nem változtat a havidíjon, ugyanazt a korábbi összeget számlázza ki havonta. Elképzelhető, hogy ez az összeg nagyobb, mint az éppen aktuális hűségnyilatkozat nélküli „normál” ár, és nagyon valószínű, hogy magasabb az aktuális akciós áraknál. Az előfizető mindkét konstrukcióra válthat, ám figyelnie kell, mert ha nem jelzi szándékát, marad a korábbi havidíj. A váltásnál gördülékeny átmenetet ígértek a lapunknak nyilatkozó szolgáltatók, de a tapasztalatok szerint előfordul, hogy a hűségnyilatkozatosoknak az elkötelezettség lejártakor bürokratikus akadályokkal kell szembenézniük, ha olcsóbbá szeretnék tenni előfizetésüket.