Gyorsjelentések, részletesen
Most éppen az ellenkezője történik annak, ami az év elején jellemezte a magyar értékpapírpiacot. Január-februárban „likviditásvezérelt hossz” tanúi lehettünk, a hazai tőzsdeindex töretlenül emelkedett a 18 500 pontos szint fölé (kis időre a 18 700 pontot is megközelítette), függetlenül attól, hogy milyen magyar makrogazdasági és főképp vállalati hírek láttak napvilágot.
Akkor rengeteg friss pénz áramlott a régióba, a nagy nemzetközi alapok szinte gondolkodás nélkül vették a kelet-közép-európai és magyar instrumentumokat. Március elején azonban elkezdett kifelé áramlani a tőke, és lefelé csordogálni az index, kisebb-nagyobb kilengésekkel így mostanra már stabilan 16 ezer pont alá esett a BUX. Elérkeztünk a „likviditásvezérelt bessz” időszakába, és az általános eladói nyomást a mostani vállalati gyorsjelentések sem tudták megfordítani.
Nemzetközi nyomás alatt
„Nagyon nagy pozitív meglepetésre lenne most szükség ahhoz, hogy a tőzsdeindex pozitív irányba mozduljon el” – mondta el a FigyelőNet kérdésére még csütörtökön Móró Tamás, a Concorde Rt. elemzője a két legnagyobb érdeklődésre számot tartó cég, a Mol és az OTP gyorsjelentésének publikálása előtt. A helyzet azóta sem változott, miután – erősítette meg Pletser Tamás, az Erste elemzője is – jelenleg nemzetközi tényezők, főként az amerikai kamatvárakozások befolyásolják a régióban mozgó befektetőket. Nem a fundamentumok számítanak most – teszi hozzá Czipó György, az ING elemzője is -, a külföldiek durván másfél éve tartó bull-piacról szállnak ki, és egyáltalán nem meglepő, hogy realizálják a profitjukat.
Pozitív meglepetések
Pedig alapvetően nincs baj a hazai tőzsdei cégekkel, a pénteken lezárult első negyedéves gyorsjelentési szezon számai többé-kevésbé tükrözték a piaci várakozásokat – mondják egybehangzóan az általunk megkérdezett elemzők. Voltak cégek, amelyek ráadásul meglepően jó tényszámokkal lepték meg a befektetőket, mint például az utolsó napon megmutatkozó Mol, ám a péntek reggeli várakozásokra is rácáfolva az olajrészvény piacán is eladói nyomás uralkodott.
A hazai olajmulti pedig nemcsak hogy kiváló üzemi és adózott profittal örvendeztette meg a részvényeseket, de a menedzsment által megfogalmazott jövőbeli kilátások is bíztatóak. Mosonyi György vezérigazgató egyebek mellett kifejtette: bár nagyon bizonytalan a helyzet a kőolaj világpiaci árát illetően, a legfrissebb elemzések szerint az idén nem esik 40 dollár alá az ár a jelenlegi 48-50 dollárról, és továbbra is magas maradhat a Brent- és az Ural-típusú kőolaj árkülönbsége, ezért a cég második negyedéves teljesítménye hasonlóan alakulhat, mint az első három hónapban. Az olajrészvény árfolyamán mégsem látszott a kedvező prognózis, a piac eséssel reagált a hírekre.
Jobb lett a vártnál a TVK negyedéve is (profitja 123 százalékkal lett magasabb az egy évvel korrábbinál), ám a jelentési szezon utolsó kereskedési napján – az Egis-szel együtt – mégiscsak pályázhatott a nap vesztese címére. Pedig ami a vártnál jobb profitadatokat közlő cégeket illeti, egyedül az Egis piacán volt némi élénkülés, ám ez is csak átmenetinek bizonyult, a befektetők a csütörtöki 8 százalékos emelkedés után itt is a profit realizálásába kezdtek. Tették ezt annak ellenére, hogy a gyógyszergyár esetében nemcsak a konszenzust némileg meghaladó, a tavalyi évinél csaknem 100 százalékkal magasabb adózatlan profittömeg adhatott volna lökést az árfolyamnak, hanem az elemzői felminősítésekről, illetve a 2005-2007 közötti fejlesztéseket érintő adókedvezményekről érkező hírek is.
De nem segített a BorsodChemnek sem az elsőként közzétett és szép eredményekről számot adó tőzsdei riport. Az egyes elemzők szerint az idei év nagy felfedezettjének tartott vegyipari társaság hiába növelte 60 százalékkal nyereségét, ez egyelőre nem látszik meg az árfolyamán.
A semleges mezőny
A nagyobb cégek közül a Matáv, a Richter vagy az OTP tartotta magát leginkább az előzetes várakozásokhoz, bár némi érdekességet így is szolgáltatott mindegyikük. A Richter gyorsjelentésének elemzői megítélése például első ránézésre nem volt egyértelmű, igaz, hogy ez végeredményben nem befolyásolta a befektetők értékítéletét: ahogyan a többi papírtól, szabadulni kezdtek a Richter-részvényektől is. A Matávot illetően érdemes viszont kiemelni, hogy bár a sarokszámok igazodtak a prognózisokhoz, az elemzőket elszomorította az a tény, hogy például a nagyon jól menő mobiltelefon-piac dacára a cég csökkenő árbevételt tudott csak realizálni, és romlottak a jövőbeli kilátásai – fogalmazott Czipó György.
Az OTP-nél pedig már eleve jó hír volt, hogy nem következett be negatív meglepetés – mondják az elemzők. A publikálást megelőző napokban ugyanis szárnyra kapott az a pletyka, mely szerint bizonyos átértékelési változások miatt az eredmény a 40 milliárd forint körüli konszenzustól jócskán elmaradna, ám a bank végül 38,4 milliárd forintos adózás utáni profitjával teljesítette az elvárásokat. Jóllehet a korábban megszokott szédületes növekedés is elmaradt, azonban a menedzsment a következő negyedévekre is 39-40 milliárdos eredményt, az év egészére pedig 18-20 százalékos nyereségbővülést prognosztizált.
Akik csalódást keltettek
Azon cégek sorába, amelyek a vártnál lényegesen gyengébb eredményt közöltek, néhány kisebb társaság sorolható. Elsőként a Rába – amely egy évvel korábbi 2,7 milliárd forintos nyereségéből fordult másfél milliárd forintnyi negatívumba – okozott hatalmas csalódást, majd az utolsó napon a Danubius jelentette be, hogy tavalyi első negyedéves veszteségét egy év alatt megduplázta.
