Tesztelt ház

Ukrajnában a választások előtt állítólag ára volt a képviselői helynek is: 500 ezertől 1 millió dollárig terjedő összegért lehetett valakit beültetni, vagy „megvenni”, hogy az adott lobbicsoport akaratát érvényesítse a törvényhozásban – meséli a Figyelő újságírójának egy vidéki országgyűlési képviselő a Parlament parkolójában, miközben kocsijában ülve cipőt vált. A honatya – aki neve közléséhez nem járult hozzá – bizottsági ülésre igyekszik, az autóvezetéshez használt sárga sportcipőt elegáns feketére cseréli. „Hogy idehaza ki, milyen jogcímen, milyen pluszjövedelemre tesz szert gazdasági megbízatás, vagy lobbizás révén, arról csak hallomásból lehet értesülni” – mondja. Becslése szerint egyébként a 385 képviselő közül legfeljebb 60-70 keres kiemelkedően, s nem is a sztárpolitikusok, hanem inkább azok, akik befolyásos üzleti körökből érkeznek a politikába. Nem tipikus, hogy valaki rosszul fizetett humánértelmiségiként csöppen a közéletbe, majd képviselőként hirtelen elhalmozzák gazdasági állásokkal.

Mennyit vihet haza egy honatya havonta?

UTAZÁSI ÉS REPREZENTÁCIÓS TÉRÍTÉSKÉNT
• Budapestiek: 147 ezer forint
• A fővárostól maximum 100 kilométerre lakók: 210 ezer forint
• A fővárostól legalább 100, legfeljebb 200 kilométerre lakók: 273 ezer forint
• A fővárostól több mint 200 kilométerre lakók: 336 ezer forint

ESZKÖZHASZNÁLAT CÍMÉN
• Laptopot szerezhetnek be 655 ezer forint értékben
• Térítik a mobiltelefon-használatot
• Térítik a gépjárműhasz-nálatot (a képviselők kétharmada él vele)

ALBÉRLETI HOZZÁJÁRULÁSKÉNT
• Aki vidéki választókerületből került a Házba: 105 ezer forintot
• Akinek nincs állandó buda-pesti lakcíme: 105 ezer forint
Megjegyzés: a 105 ezer forint automatikusan jár, nem kell semmiféle számlát bemutatniuk, s nem adóköteles; a 385 képviselő közül 277-en élnek e kiegészítéssel.

A KÉPVISELŐI FELADAT ELLÁTÁSÁÉRT
• Képviselői alapdíj 2005-ben: 210 ezer forint
• Frakcióvezető: 252 ezer forint
• Frakcióvezető-helyettes: 210 ezer forint
• Bizottsági elnök: 210 ezer forint
• Bizottsági alelnök: 168 ezer forint
• Bizottsági tagsági pótdíj: 84 ezer forint
• Kiemelt bizottsági pótdíj: 168 ezer forint

„Ahhoz, hogy valakit beemeljen maga közé a gazdasági elit, előbb fel kell tornásznia magát a pártlétrán” – fogalmaz egy fideszes képviselő, aki ugyancsak neve elhallgatását kérte. Értékelése szerint a kilencvenes évek elejéhez képest olyan értelemben is átalakult a képviselőség, hogy egyre többen tekintik anyagi bázisuk megerősítési lehetőségének a mandátumot. „Mindegyik pártnál hígultak a kiválasztási szempontok, a honatyák harmada a saját szakmájában nem keresne annyit, mint országgyűlési képviselőként. Ezt ők maguk is tudják, s mindent el is követnek, hogy bent maradjanak, s szélesítsék kapcsolataikat, amíg tehetik” – foglalja össze tapasztalatait. Az üzleti életből viszont csak azokat keresik meg, akik kellően befolyásosak, több helyi és kormányzati megbízatást látnak el egyszerre. Például egyidejűleg polgármesterek, országgyűlési képviselők, kormánymegbízottak vagy tanácsadók, merthogy ők tudnak lobbizni, ha arra van szükség.

REJTETT JAVADALMAZÁSOK. A Parlament parkolójában nyilatkozó honatya, miként fideszes társa is, úgy tartja: alacsonyak a képviselői tiszteletdíjak. A bruttó 210 ezer forint alapdíj az egyéb járandóságokkal együtt, bár többszöröse a hazai átlagbérnek – bruttó 400 és 800 ezer forint között mozog, míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben bruttó 144 ezer forint volt az átlagbér -, meg sem közelíti a gazdasági szférában elérhető csúcsövedelmeket. (A magyar képviselők díjazása egyébként az uniós tagországok mezőnyében az utolsó helyen áll.) Balsay István, a Fidesz székesfehérvári országgyűlési képviselője szerint az átlag képviselői fizetés nem éri el egy hazai közepes vállalkozás menedzsmentjének alsó szintjét. De „apró összekacsintások révén némileg feltornázható”. Ilyen például az a privilégium, amit a T. Ház saját magának biztosít, hogy a képviselőknek nem kell adózniuk a havi 105 ezer forintos albérleti hozzájárulás és az esetenként több százezer forintos költségtérítés után sem, sőt, még csak számlával sem kell igazolniuk kiadásaikat. Balsay „elszomorítónak” tartja, hogy ily módon kell összerakni a honatyák fizetését. Kiemelt jövedelemre az álláshalmozók tehetnek szert, de ők sem direkt, készpénzben, hanem inkább rejtett javadalmazás formájában.

Példaként a kormánymegbízottakat, miniszteri biztosokat, illetve az újonnan alakult tanácsadó kabinetek vezetőit említi, akik bár többnyire társadalmi munkában látják el feladataikat, ehhez ingyenesen használhatnak infrastruktúrát, irodát, titkárnőt, autót és mobiltelefont. (Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott például 2005-ben 13 millió forint infrastrukturális és működési kerettel gazdálkodhat. A miniszterelnök mellett működő tanácsadói testületeket az MSZP részéről Toller László, Vastagh Pál, Géczi József és Burány Sándor, az SZDSZ részéről pedig Eörsi Mátyás vezeti.)

HELYI ÜZLETEK. A székesfehérvári fideszes képviselő úgy látja, ma már nem annyira a nagypolitika az „igazi üzlet”, hanem a települési önkormányzatokban szerzett mandátum, valamint a polgármesteri tisztség. A kormánypárti politikusok mellett a városatyák is „tobzódnak” a megbízatásokban. A települést ugyanis működtetni kell, folyamatosak az önkormányzati pályázati kiírások, a versenyszféra szereplői pedig – a rendszeres megrendelés reményében – kifejezetten keresik a képviselőtestületek tagjainak „kegyét.” Vidéken általános jutalmazási eszköz az erdőgazdasági, állami gazdasági, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, ahova – mint egy informátorunk fogalmaz – rendre olyan embereket ültetnek be, akik életükben nem láttak erdőt, mezőt. Friss fővárosi példa az önkormányzati bizniszre, hogy Leisztinger Tamás MSZP-közeli vállalkozó, aki meg akarja venni a főváros tulajdonában álló nagybani piacot, a cégébe bevette a fővárosi önkormányzat két tagját, az MSZP-s Somlyódi Csabát és az SZDSZ-es Hubert Bélát.

Eörsi Mátyás, SZDSZ-es honatya: nincs esélye annak a vállalatnak, amelyről tudható, milyen irányba húz.

A fővárosi közgyűlés tagjai hozzávetőlegesen annyit keresnek, mint az országgyűlési képviselők – bruttó 400-500 ezret -, ám több kiegészítő jövedelemre tehetnek szert, mint a parlamentben. Figyelemre méltó, hogy Demszky Gábor fizetése évek óta 671 ezer forint, amely mellé havi 201 ezer forint költségtérítést kap. Jutalmat soha nem vett fel, 2004-ben szabadságmegváltás címén 1,7 millió forintot kapott. Ehhez képest három budakeszi és két horvátországi ingatlanban rendelkezik résztulajdonnal – igaz, van 11 millió forint tartozása.

Az, hogy mekkora „üzlet” helyi önkormányzati képviselőnek lenni, alapvetően az adott önkormányzat „vérmérsékletén” múlik. Helyi rendeletek, vagy akár csak hallgatólagos megállapodások szabályozzák ugyanis, hogy a képviselőség mellett milyen más tisztségeket vállalhat egy városatya, és azokért milyen járandóság üti a markát. A képviselők havi tiszteletdíja a polgármesteri fizetés meghatározott százaléka, mindezekről azonban a képviselőtestület dönt. Így kölcsönösen az az érdekük, hogy minél magasabb honoráriumot állapítsanak meg a település vezetőjének. A városatyák emellett költségtérítést is kapnak, amelynek mértéke a pár tízezer forinttól több százezerig terjed.

Varga Mihály fideszes képviselő, volt pénzügyminiszter: nem jó üzlet politikusnak lenni.

Mivel az állami vállalatok számához képest még mindig sok az önkormányzati működtetésű vállalkozás, intézmény, ezek felügyelőbizottságaiban is bőven van hely a várost vezető pártok delegáltjai számára. A Fővárosi Önkormányzatnál például a saját cégeknél felügyelőbizottsági (fb) tagságért 40-130 ezer forint jár, az igazgatósági tagi (it) megbízatásért a cég méretétől függően ennél valamivel több. Állami vállalkozás esetében viszont az 1997-es összeférhetetlenségi törvény kimondja: aktív képviselő nem lehet sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tag abban a vállalatban, amelyben az állam tulajdonosi aránya meghaladja a 10 százalékot, illetve olyan önkormányzati cégben, amelyben a település tulajdoni hányada több mint 50 százalék. Az állami cégekbe ezért inkább a parlamentből kiesett politikusokat választják be.

KAPCSOLATI TŐKE. A magáncégek viszont már nem hívják tömegével menedzsmentjükbe a honatyákat, szemben a kilencvenes évek első felében kialakult gyakorlattal. „Nem bújtatnak sem kisgazdákat, sem MIÉP-eseket a pincében, az MSZP-vel és a Fidesszel azonban egyaránt igyekeznek jó kapcsolatot tartani, hogy ha fordul a szélirány, akkor se kerüljenek hátrányba” – von mérleget a mai gyakorlatról Balsay.

A felügyelőbizottságokba a nagyvállalatok paritásos alapon – jobbról is, balról is – igyekeznek politikusokat ültetni. (A felügyelőbizottsági és igazgatósági tagok személyenként havi 100-200 ezer forintos költségtételt jelentenek a vállalatok számára.) De ők sem anynyira a mandátummal rendelkező, reflektorfényben élő képviselőket, mint inkább a párt „holdudvarába” tartozó személyeket teszik meg fb- vagy it-tagnak. Aktív politikusokat inkább tanácsadóként foglalkoztatnak – erre még nem terjedt ki a jogalkotók figyelme.

A 2004-es vagyonbevallások alapján körülbelül a mandátummal rendelkező honatyák egyharmada kap valamilyen javadalmazást saját, vagy külső cégtől, közintézménytől, illetve egyéb szervezettől. A közhiedelemhez képest talán alacsonyabb aránynak részben az is az oka, hogy a képviselők sem tülekednek a megbízatásokért. A politikai közhangulat miatt egy botrány derékba töri a politikusi karriert, sőt a pártra is árnyékot vethet. A Fidesznél erre tekintettel minden esetben tájékoztatni kell a pártvezetést, ha valaki el akar fogadni egy funkciót, s mérlegelik a kockázatot. (Az MSZP vonatkozó gyakorlatáról Hiller István elnöknél érdeklődtünk, aki lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.)

FORDULHAT A KOCKA. Varga Mihály ex-pénzügyminiszter, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője is igazolja azt a trendet, hogy alaposan megcsappant az aktív politikusok külső gazdasági érdekeltsége, aminek az összeférhetetlenségi törvényen túl az is az oka, hogy az ország politikai megosztottsága miatt „visszaüt”, ha ellenzéki politikus ül a cégben.

Helyi nyerők
BRUTTÓ HAVI JAVADALMAK

• Falvak polgármesterei: 245-315 ezer forint
• Kis- és közepes városok vezetői: 297-472 ezer forint
• Nagyvárosok, fővárosi kerületek polgármesterei: 472-525 ezer forint (plusz 20-30 százalék költségátalány, 13. havi bér, nyelvpótlék)
• Helyi képviselőtestületek tagjainak tiszteletdíja: a polgármester bérének 25 százaléka, bizottsági tagság esetén 50 százalék pótdíj (közepes és kisvárosokban jellemzően 45-60 ezer forint egy-egy bizottsági pótdíj)

KORLÁTOZVA. Az elmúlt években az önkormányzati szférában elsősorban a milliós polgármesteri jutalmak borzolták a kedélyeket, amelyek 800 ezer forinttól 8 millió forintig terjedtek. Az Országgyűlés 2004 őszén a polgármesteri jutalmakat 6 havi alapbérben maximálta.

ELTÉRŐ HOZZÁÁLLÁS. Az érintettek nem egyformán élik meg a nyilvánosság érdeklődését. Kuti Csaba (MDF), a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke korábban így kommentálta bruttó 3,6 millió forint a javadalmazását: „Megszoktam, hogy minden fillérem nyilvános, a közéleti embernek meg kell barátkoznia azzal, hogy még a gatyájába is belelátnak.” Szombathely polgármestere, Ipkovich György azonban sajtósán keresztül elzárkózott attól, hogy lapunknak nyilatkozzon. „A polgármester úr nem szereti az ilyen kérdéseket” – hangzott az elutasítás

Eörsi Mátyás szabad demokrata honatya szerint ez olyannyira így van, hogy még nyílt versenyeken sincs esélye a vállalkozásnak, ha tudható róla, milyen politikai irányba húz. Konkrét példát is említ – igaz, a múltból. Eszerint a Mercedes-Benz vezetőjét azért nem fogadta annak idején kormányfőként Orbán Viktor, mert Fazakas Szabolcs, a Horn kormány ex-ipari minisztere állt akkoriban a Mercedes hazai képviseletének élén. Arra a felvetésünkre, hogy az ilyen jellegű praktikáktól az MSZP-SZDSZ koalíció sem mentes, annyit jegyzett meg: ő egyetlen konkrét esetről sem tud. A Fidesz egyik képviselője viszont a Mol, a Malév, a Szerencsejáték Rt., illetve általában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., valamint a gazdasági tárca hatáskörébe tartozó cégek kinevezési gyakorlatát említette erre. Véleménye szerint a 2002-es kormányváltáskor volt a legdurvább és legátfogóbb vezetőcserélési hullám.

A volt fideszes pénzügyminiszter mindazonáltal nem is tartja etikusnak, hogy miközben egy országgyűlési képviselő makroszinten a fő gazdasági irányvonalak kialakításáról dönt, azonközben konkrét gazdasági érdekeltségekkel rendelkezzen. Varga Mihálynak nincs gazdasági jellegű másodállása, annak ellenére, hogy hozzá is érkeznek efféle megkeresések. „Ma már a puha és kevésbé aktív területeken, mint amilyen a nyugdíj, vagy az egészségbiztosítás sem vállalnék semmilyen megbízatást”- szögezi le. (A képviselői összeférhetetlenségi szabályok felállításáig, 1997-ig egy magán-nyugdíjpénztárban volt igazgatósági tag, ám ezért nem kapott díjazást.) Arra a kérdésre, hogy biznisz-e a politikusi lét, Varga Mihály a következőket mondja: ha azt nézi, hogy az egykori egyetemi évfolyamtársai alkalmazottként, vagy ismerősei vállalkozóként mennyit keresnek, akkor egyáltalán nem az. Ellenben, ha azt nézi, hogy egész életében közösségi ember volt, s szereti a hivatását, akkor igen. De, mint mondja, nem feltétlenül anyagilag.

NETWORK. A Figyelőnek nyilatkozó más politikusok is árnyaltan fogalmaznak. Az is kérdés például, hogy kinek mi a jó üzlet. A network azért legalább a politikusi lét befejeztével jól működik a Fidesznél és az MSZP-nél is. Ezzel szemben – meglepő módon – az állítólag kitűnő gazdasági kapcsolatokkal rendelkező SZDSZ már nem tudott segíteni a parlamentből kiesett vidéki szabad demokrata honatyáknak: számos „kibukott” képviselőjük évekig munkanélküli volt 1998 után. Az MDF gazdasági kapcsolati hálója pedig egyenlő a nullával. Az egykori rendszerváltó párt ismert tagjának lenni elhelyezkedés szempontjából nem kifejezett előny. Kizárólag privát személyes kapcsolataikban bízhatnak a parlamentből kikerült demokratafórumosok. 

Politikusi vagyonok

Gyurcsány Ferenc

A jelenlegi kormányfő, vagyonnyilatkozata értelmében, egy 50 négyzetméteres pápai lakás tulajdonosa, amelyben édesanyja él. Budapesten nincs a saját nevére bejegyzett ingatlan, az a 400 négyzetméteres ház, amelyben családjával él, felesége, Dobrev Klára nevén van. Folyószámláján 1,9 millió forint megtakarítása van. Tavaly osztalék címén bruttó 81,4 millió forintot vett ki cégéből, az Altus Rt.-ből, amelynek becsült piaci értéke 3,5 milliárd forint. Az MSZP-s politikus miniszterelnöki fizetése 2005. január elsejétől havi bruttó 1 millió 364 ezer forint.

Medgyessy Péter
Az MSZP-SZDSZ-koalíció előző miniszterelnöke egy budai 56 négyzetméteres öröklakás és egy hajdúszoboszlói üdülő társtulajdonosa. Leányfalui házát tavaly elajándékozta a lányának. Állam- és értékpapírokban összesen mintegy 200 millió forintos megtakarítással rendelkezik. Kormányfőként 1 millió 287 ezer forintot keresett. Tavaly május elsejétől havi 186 ezer forint nyugdíjat kap, 2004 őszétől pedig képviselői tiszteletdíjat vesz fel.

Orbán Viktor
Az előző ciklus miniszterelnöke a képviselői tiszteletdíj mellett pártelnökként havi 662 ezer forintot kap a Fidesztől. Fele részben tulajdonosa egy budai 200 négyzetméteres társasházi lakásnak, amelyet 20 millió forint jelzáloghitel terhel. Feleségével közösen 2,5 millió forint megtakarítással rendelkeznek.

Kuncze Gábor
A Szabad Demokraták Szövetségének elnöke kétharmad részben tulajdonosa egy balatonakarattyai 90 négyzetméteres lakóháznak. Pártelnökként havi 250 ezer forint tiszteletdíjat kap. Megtakarítása 10,4 millió forint, van továbbá 1,4 millió forint értékű Mol-részvénye, s 20 millió forint hiteltartozása.

Dávid Ibolya
A Magyar Demokrata Fórum elnöke társtulajdonosa egy 113 és egy 150 négyzetméteres budai lakásnak, és egy Zamárdiban lévő üdülőnek. Parlamenti alelnöki fizetése költségtérítés nélkül bruttó 588 ezer forint; pártelnökként nem vesz fel tiszteletdíjat. Egy 14 millió forintos jelzáloghitel a tartozása.

Hiller István
Miniszterként 1,1 millió forint volt a havi fizetése; MSZP-s pártelnökként ezzel egy időben nem vett fel külön tiszteletdíjat. (Nem tudni, hogy miután lemondott a miniszteri posztról, igényt tart-e pártjától külön javadalmazásra, ugyanis nem reagált a Figyelő megkeresésére.) Négyötöd részben tulajdonosa egy pesti 113 négyzetméteres, háromnegyed részben egy soproni 137 négyzetméteres lakásnak, valamint egy balatoni üdülőnek. Készpénzben 7,2 millió megtakarítással rendelkezik, amellyel szemben áll egy 450 ezer forintos hitel törlesztő részlete.

Kapolyi László
A MSZP-MSZDP színekben indult képviselő a leggazdagabb honatya. System Consulting Kft.-jéből, amelynek elnök-vezérigazgatója és kizárólagos jogokkal rendelkező tulajdonosa, osztalék címén 2004-ben félmilliárd forintot vett ki. A képviselői tiszteletdíj mellett, akadémikusként és az MTA tanácsadójaként havi bruttó 800 ezer forintot kap.

Deutsch Tamás
A Fidesz politikusa, bevallása szerint, a parlament egyik legszegényebb képviselője; nincs a nevén saját tulajdonú lakás, miközben adóstársként 15 millió forintos hitel terheli. Négymillió forint értékben rendelkezik biztosítással, mint parlamenti alelnök szolgálati autót használ, emellett a havi telefonköltségét is térítik.