Gazdaság

Kis magyar szocializmus

Orbán Viktor megcélozta azokat a szavazókat, akik valójában eldöntik majd a 2006-os választások végeredményét. Ezek a választók a politikát végtelenül egyszerűen kezelik, hangulati szavazók, akiket egyetlen téma érdekel igazán: „ki ígér nekem többet”. Orbán pedig ígér. Teljes foglalkoztatottságot (ez még a szocializmusban sem sikerült); harmadára csökkentett távfűtési árakat (miért nem mindjárt ingyenest?!); panelrekonstrukciót (a panelproliknak); a kis- és középvállalkozások megerősítését a multikkal szemben (ami azért nehéz, mert a magyar kis- és középvállalkozások a multik beszállítói); a megkésett támogatások kifizetését a gazdáknak (ami éppen a támogatási kérelmekkel manipuláló gazdák, és az Orbán-kormány mulasztásai miatt késik); növekvő állami árszabályozást, és gondoskodást az élet minden területén.


Kis magyar szocializmus 1

SOMOGYI ZOLTÁN, a Political Capital vezetője

Orbán politikája nem kockázatmentes: miközben a jobboldali média által csak „Kádár népének” gúnyolt választókhoz beszél, újbalos ígéretei elidegeníthetik az elvi jobboldal szavazóit. Ők nincsenek sokan, de ahhoz elegen, hogy miattuk elveszíthesse a választást a Fidesz.

CSAK AKARAT KÉRDÉSE? Magyarország az ígéretek földje. Politikusaink évek óta azt sulykolják az embereknek, hogy a jólétük pusztán a politikai akarat, a politikusok döntéseinek függvénye. Az ígérgetős versenyt 2002-ben az MSZP nyerte. Ki is osztott a 100 napos programmal akkora adag pénzt, amellyel végképp kizökkentette a költségvetést a már akkor sem egyensúlyi állapotából. A 100 napos programot az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ együttesen szavazta meg. A jóléti osztogatáshoz az ellenzék nagyobbik pártja (az egyetlen választási alternatíva) és az osztogatás-ellenes liberálisok is asszisztáltak. Kis magyar szocializmus.

Korábban a magyar politikában voltak közös célok, közös elvek, amelyekből senki sem engedett. A demokratikus átmeneten, a piacgazdaság kiépítésén, az euro-atlanti integráció legnehezebb szakaszain azonban mára túljutott a nemzet. Ma nincsenek közös, össznemzeti politikai célok.

Nem tudjuk, Gyurcsány Ferenc mit is ért „új magyar politikán”, amikor semmilyen strukturális változtatást nem akar 2006-ig, és nem világos, hogy Orbán politikájában mi is az az elemzők jobboldali része által dicsért tartalmi nóvum. Hacsak nem a faluparlament marketingesek által kiizzadt ötlete, az azonban a választójogi rendszert borítaná fel. Nincs tehát új magyar politika, csak a régi, ígérgetős, felelőtlen, nem együttműködő, a problémákkal szembe nem néző populizmus.

ÍGÉRETEK KONTRA CSELEKVÉS. Ez a populizmus azonban a mindenkori ellenzéket segíti. Az ígérgetések versenyében ugyanis az nem nyerhet, aki kormányon van. Az ellenzék mindig többet tud ígérni. A kormány nem az ígérgetésekben, csak a cselekvésekben tud erősebb lenni. Gyurcsány nagy fába vágta a fejszéjét akkor, amikor „népművelésbe” kezdett, vagyis azt próbálja elmagyarázni a magyar választóknak, hogy miként működik a költségvetés, mi is az a költségvetési korlát, és miért nem lehet osztogatni. A választók ugyanis nem azért fordultak el Medgyessy Pétertől, mert megdöbbentek a költségvetési hiányon és a makrogazdasági mutatók alakulásán. Az állam 2000 és 2003 között minden évben tömött valamit az emberek zsebébe, és amikor 2003-ban ez megszűnt, a választók ejtették Medgyessyt, és a petíciózó, ígérgető, újbalos Orbánhoz pártoltak – vagy egyszerűen hátat fordítottak a politikának.

Ha Gyurcsány „új politikája” abban merül ki, hogy alapszintű közgazdasági ismeretekre oktatja a magyar közvéleményt – ne feledjük, az elmúlt években 50 milliárd forintnyi megtakarítás landolt humbug ingatlanszövetkezetekben! -, akkor el fogja veszíteni a választást. Ha beszáll az ígérgetések versenyébe, akkor szintén el fogja veszíteni a választást. A kormányfőnek nem lesz más választása, mint nekivágni a nagyobb reformok (adóreform, szolgáltató állam és hasonlók) közül legalább egynek. Ezzel ugyan komoly vitát generál, ugyanakkor okos érveléssel maga mellé állíthatja a szavazók többségét, miközben folyamatosan rávilágít az ellenzéki ígéretek felelőtlenségére. Kérdés, egy évvel a választások előtt meg meri-e tenni ezt Gyurcsány?

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik