Na, most longoljam vagy shortoljam? – tette fel a költői kérdést a Portfolio.hu online gazdasági újság fórumában valaki a Mol-részvénnyel kapcsolatban a rekordszintű negyedik negyedéves eredmények bejelentésének napján. Társai a longolást (a részvényárfolyam emelkedésére való spekulálást) javasolták, ami be is vált. A január eleji, az árrések átmeneti szűkülése miatti kis megcsúszástól (Figyelő, 2005/2. szám) eltekintve az olajcég papírjának árfolyama folyamatosan emelkedik. A Merrill Lynch elemzője a bejelentés után 13 ezerről 16 ezerre emelte a célárfolyamot, a jegyzés e hét elején már 14,5 ezer környékén járt. 
A társaság 2004-es üzleti eredménye a megelőző évinek a háromszorosára, 248,7 milliárd forintra emelkedett, a nettó árbevétel 30 százalékos növekedése mellett. „A látványos javulás egyik oka a külső környezet kedvező változása” – mutat rá Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. „A külső körülmények minden olajvállalat számára előnyösek, de a relatív teljesítményünk is megállja a helyét a szektorban. A finomítói fejlesztések és a külföldi akvizíciók meghozták az eredményt” – teszi hozzá Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója. A nemzetközi olajárak jegyzésének emelkedése növelte a kutatás-termelés üzletág nyereségét, a finomítói árrések felszökése pedig a feldolgozás-kereskedelem üzletágét. Előnyös volt a Mol számára az Ural és a Brent típusú kőolaj közti árrés tágulása, mivel értékesítési árait a Brenthez köti, míg beszerzései Ural árakon történnek. Kedvezőtlenül hatott viszont a működési eredményre a dollárral szemben erősödő forint. Az új állami szabályozásnak köszönhetően a korábban veszteséges vagy csak a tőkemegtérülés alatt produkáló gázüzletág 2004-re profitábilis lett, és meghaladta a társaság által elvárt átlagos 12 százalékos tőkearányos megtérülést. Tavaly lezajlott az integráció a szlovákiai Slovnafttal, ami 212 millió dolláros hatékonyságjavulást hozott. 
VÁRAKOZÁSOK. A vezérigazgató az idén is kedvező iparági környezetre, a magas olajárat előidéző tényezők fennmaradására számít, de jóslásokba nem bocsátkozik, míg a fentebb idézett elemző a nyereségesség kismértékű csökkenését valószínűsíti. A kutatás-termelésben a várható magas olajárak az eredmény növekedését vetítik előre, az oroszországi leányvállalat hozzáadott értékének emelkedését a hazai kitermelés várható csökkenése fogja ellensúlyozni. A feldolgozás és kereskedelem üzletágban a tavalyi rekordprofit után valamelyest kisebb nyereség várható a finomítói árrések és az Ural/Brent különbözet feltételezett kismértékű esése miatt. Szintén csökkenő nyereség várható a földgáz üzletágban, ám a tárolás és a nagykereskedelem 75 százalékának az E.On Ruhrgas csoportnak való eladása egyszeri, 25 milliárd forint körüli bevételt fog hozni (ehhez azonban még a versenyhatóság és a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása szükséges). Jelentős hozamnövekedésre számít Pletser Tamás a petrolkémiai szegmensben: a magas árrések vélhetően az idén is fennmaradnak, így a társaság profitálhat a TVK és a Slovnaft gyártókapacitásainak bővítéséből.
Az idei nagy kihívásnak a társaság számára az INA privatizációjának folytatása ígérkezik. A második, 25 százalékos pakettért várhatóan az elsőért fizetett 505 millió eurónál többet is hajlandó kiadni a regionális multi. „Stratégiánk másik eleme, hogy erősítjük a Magyarországon kívüli kutatás-kitermelést” – árulja el Mosonyi. A részvényárfolyamot befolyásolhatja még, ha a magyar állam eladja a tulajdonában levő 11 százalékos csomagot, illetve ha a szlovák pénzügyi tárcával való per (Figyelő, 2005/3. szám) a Mol számára kedvezőtlenül zárul.
