Ha a bérlő bekeményít, a budapesti Andrássy út 66. szám alatti épület új tulajdonosa gyalog járhat a harmadik emeletre. A MÁV Rt. úgy adta el ugyanis a patinás ingatlant, hogy a lift nem képezte a tulajdonát; az az Általános Biztosító Egyesületé (ÁBE) volt, s annak birtokában is maradt.
Mi több, Kiss Bálint, az Andrássy úti ház harmadik emeletén 360 négyzetméteres irodahelyiséget bérlő cég elnök-vezérigazgatója a napokban pert indított a vasúttársaság ellen, amivel az ingatlan új tulajdonosát is igencsak kellemetlen helyzetbe hozhatja. A biztosító két évvel ezelőtt 65 millió forintot fordított a hosszú távra kibérelt helyiségek felújítására és az üvegfalú lift beszerelésére. „Úgy indult, hogy lelakhatjuk az összeget, de később változott a koncepció. A MÁV felajánlotta, hogy inkább kifizeti” – állítja Kiss. A MÁV azonban végül mégsem fizetett. Bár Mándoki Zoltán vezérigazgató írásban elismerte a tartozást, és utasítást is adott annak kifizetésére, utóbb azonban az illetékes főosztályvezető – a vezérigazgatói utasítással „dacolva” – kijelentette: nincs rá fedezet. „Mindent megtettünk a helyzet rendezéséért” – nyilatkozta a Figyelőnek Kákóczki Ilona, a MÁV tranzakciós osztályvezetője, de ennek ellentmondani látszik, hogy mindössze 30 millió forintról szólt a vasúttársaság legjobb ajánlata. Az ennek az összegnek alig a duplájáról szóló lezáratlan vita még nagyon sokba kerülhet a MÁV-nak – és a ház újdonsült tulajdonosának. 
Az Andrássy út 66. Gyors bevételben bízott a MÁV, de a per miatt elszállt ez az esély.
VIHAROS GYORSASÁGGAL. A 4 ezer négyzetméteres ingatlant bruttó 1,125 milliárd forintért vette meg az Andrássy Palota Ingatlanforgalmazási Kft. A tranzakció, mondhatni, viharos gyorsasággal bonyolódott le. Az Andrássy Palota Kft. cégbejegyzési kérelmét 2004. december 14-én nyújtotta be a Cégbírósághoz, mindössze egy (!) nappal a pályázati határidő lejárta előtt. A feltehetőleg kifejezetten erre az alkalomra alapított cég a pályázat értékelő bizottsága által kiírt árversenyen az utolsó pillanatban előzte meg a vetélytársát, amely eredetileg jobb ajánlatot tett. Az eredményt 2004. december 22-én hirdették ki, és bár a nyertes pályázónak eredetileg 15 nap állt volna a rendelkezésére, hogy a vételárat kiegyenlítse, dicséretes gyorsasággal még az év vége előtt átutalta a pénzt. Ez mellesleg magánemberként sem jött rosszul a MÁV egyes vezetőinek, hiszen a prémiumfeltételek között szerepelt, hogy az üzleti tervet teljesíteni kell, márpedig az elmúlt esztendő 4 milliárd forintos ingatlanforgalmi célkitűzéséből fölöttébb tekintélyes tétel volt az Andrássy úti épület nettó 900 millió forintja.
A ház új tulajdonosaként az Andrássy Palota Kft. jelezte, hogy csak 2 százalék illetéket kíván fizetni, abban a reményben, hogy két éven belül továbbadja az ingatlant. Ennek nyilván komoly esélye is lenne, csakhogy a biztosító most perfeljegyzési kérelemmel látta el a tulajdoni lapot, amit a bíróság jóváhagyott. Egy peres ingatlant pedig fölöttébb nehéz értékesíteni. Az ÁBE elnök-vezérigazgatója nem rejti véka alá, hogy miután elmaradt a békés megegyezés, a beruházott 65 millió forintért cserébe tulajdonrészt akar szerezni a házban. Így viszont nem kizárt, hogy a per elhúzódik. Ez esetben pedig az Andrássy Palota Kft. bajba kerülhet, két év elteltével ugyanis büntetőkamatokkal együtt további 180 millió forintot fizethet az illetékhivatalnak. Ezt jobb híján számon kérheti az eladón, azaz a vasúttársaságon – ugyancsak peres úton.
A MÁV által fényes sikerként elkönyvelt tranzakciónak van még egy árnyoldala. Az értékesített ház ad otthont a vasúttársaság nyugdíjintézetének. A pályázatban ugyan a MÁV kikötötte, hogy 2007. december 31-ig visszabérlik az ingatlant – évi 71 millió forintért -, de Kákóczki Ilona is elismeri: ma még nincs terv, de még csak elképzelés sem arra, hová költözzön a nyugdíjintézet, amely 126 ezer kiérdemesült vasutas nyugdíjáról gondoskodik. Mindezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az ingatlan meghirdetésekor kizárólag a gyors bevétel volt az elsőrendű szempont.
Eladósorban
Könyv szerinti értéken nettó 126 millió forintra rúg a MÁV ingatlanvagyona, ám a tényleges érték ennek legalább a duplája. Ebből az idén 10 milliárd forintot érő ingatlanegyüttest vernek dobra. „Az ingatlanvagyon felmérése során most jutottunk el odáig, hogy tudjuk, mi az, ami nem nélkülözhetetlen a vasút üzemeltetéséhez” – fogalmaz Heffenträger József ingatlanhasznosítási főosztályvezető.
A jövő évi terv is körvonalazódik: a fővárosi pályaudvarok területéből hasítanak le egy-egy darabot. Az ingatlanfejlesztési terv immár nem tartalmazza a Déli pályaudvar átköltöztetését, de a vasút itt is szűkebb területre szorítkozik. A pályaudvarra befutó sínek fölött a terv szerint bevásárlóközpontot és irodaházat építenének a WestEnd City Centerhez hasonlóan. A Nyugati pályaudvar másik, Podmaniczky utca felőli oldalára is vevőt keresnek. A legbiztosabb bevételnek a Kelenföldi pályaudvar azon részének kiárusítása tűnik, ahol a tervezett négyes metró végállomása kap majd helyet, igaz, erről a 2 milliárd forintról már két éve tárgyalnak a Fővárosi Önkormányzattal.
Az új, átdolgozott ingatlaneladási stratégiával néhány héten belül lép a nyilvánosság elé a MÁV vezetése. A társaság idei, tervezett vesztesége 77 milliárd forint.
A Ballymore Kft. eddig csaknem egymilliárd forintot költött a terület rendezésére, amit egy jogerősen elveszített per után nyilván be akar hajtani a MÁV-on. Ebben az esetben újabb kártérítési per zúdulhat a vasúttársaság vezetőinek nyakába. Ráadásul a Pólus Rt. is pert fontolgat, mert a másodfokú bíróság számára kedvező ítélete után is csak jókora késéssel építheti meg a WestEnd folytatását. A kettős kártérítési per esetleges elvesztésekor a MÁV sajátos bravúrt produkálhat: az értékes 82 ezer négyzetméteres XIII. kerületi ingatlan eladása után a remélt bevétel fele sem marad a kasszában.
POLITIKA. Debrecenben a Vágóhíd utcai MÁV-ingatlan értékesítése már egyenesen politikai viharokat kavar. Kósa Lajos polgármester is szót emelt a tízezer négyzetméteres zöld terület eladása ellen, bár a MÁV a pályázati kiírásban kikötötte, hogy az értékesített ingatlanokat 2010-ig kizárólag sportcélokra lehet használni. Úgy tűnik azonban, hogy a debreceniek nem érik be ennyivel. A sportegyesület indult ugyan az árverésen, de Kákóczki Ilona szerint elkövette azt a hibát, hogy egyetlen közös, 160 millió forintos ajánlatot tett azokra az ingatlanokra, amelyek a kiírás értelmében egyenként is értékesíthetők. Három cég pedig a három részre szakítandó sporttelepért mindent egybevetve 21 millió forinttal többet, azaz 181 millió forintot ígért. Ennek dacára könnyen előfordulhat, hogy végül a sportklub diadalmaskodik a városi önkormányzat segítségével. Talán az elemi erejű tiltakozás hatására is a MÁV a szokásos 30 nap helyett nagyvonalúan 60 napot biztosít arra, hogy nyilatkozzon a debreceni önkormányzat: él-e az elővásárlási jogával.
A MÁV illetékesei hivatalosan nem állítják, de négyszemközt megjegyzik, hogy ebben az ügyben szemforgató politikát gyakorol a debreceni önkormányzat. A pályázat kiírásakor nem vették a fáradtságot, hogy érdemben tárgyaljanak, tiltakozásuknak csak az eredményhirdetés után adtak hangot. Egyébként pedig a jelenleg nyertes három cég tulajdonosai között akadnak olyanok is, akiket szoros szálak fűznek a városi önkormányzathoz.
