Sok vicc szól a tanácsadásról a tanácsadók kárára. De valójában mi zajlik a tanácsadás során? Az okos tanácsadó megmondja az okos vezetőnek, hogy mit csináljon? Jó, de akkor miért nem ő a vezető?
A vezetési tanácsadó legfontosabb tulajdonsága, hogy a vezető gondolatait képes előhívni, és egységes képpé rendezni. Sok menedzser kész receptet vár a tanácsadótól. Ám a receptek egy kaptafára készülnek, és a vezetők nem sokra mennek velük. Az olyan manipulált tanácsok, mint „végy egy adag szaktudást, keverj hozzá megfelelő mennyiségű önbizalmat, és tálald határozottan”, inkább ártanak, mint használnak. Sőt, szigorúan tilos az alaptermészettel ellentétes, idegen magatartásminták alkalmazása. 
LOVAS ZSUZSA, vezetési tanácsadó
A tanácsadás lélektanilag összetett helyzet, amely mind a tanácsadó, mind a vezető számára rejt buktatókat. A segítő szakmák csapdája – a tanácsadás is idetartozik -, hogy felerősítik a nárcisztikus érzéseket. „Neki van szüksége rám” – gondolhatják a saját szerepüket túlértékelő tanácsadók. A vezető a tanácsadás során nehezen tudja elfogadni, hogy nem képes mindent maga megoldani. Ez sérti hiúságát és kompetenciaérzését. Másfelől átéli a megkönnyebbülés érzését, hogy végre a tanácsadóval közösen találnak jó megoldást a problémákra.
Álljon itt illusztrációul egy „én-idegen” viselkedés, annak kudarca, majd korrekciója. Egy kereskedelmi cég új tulajdonoshoz kerül. A tulajdonos a demokratikus vezetés híve, a korábbi vezérigazgató – akit meghagyott eredeti posztján – azonban az autoriter vezetési módszereket részesítette előnyben. A vezérigazgató, megérezve a változások szelét, úgy döntött, hogy másnaptól megértőbb lesz. A vezetési tanácsadót azért alkalmazta, hogy segítse őt ebben. A javaslatot, hogy ne engedékeny és kedves legyen, hanem próbálja meg erőteljes viselkedésének hatását felmérni, elutasította. Ami ezután következett, az azóta is rémálomként él a cég dolgozóinak emlékezetében. A vezérigazgató „kedves” érdeklődését számonkérésnek vették, egy „hogy vannak a gyermekei?” kérdés mögött a betegállomány miatti szemrehányást vélték felfedezni. A beosztottak korábbi félelme rettegéssé változott, egyre több hibát követtek el. A vezérigazgató igazolva látta korábbi viselkedését, lám, mégis csak a kemény kéz politikája az egyetlen hatásos módszer. A helyzet megoldása az volt, hogy a tulajdonos és a beosztottak elfogadták a vezérigazgató kemény, hatalomcentrikus természetét. A vezető pedig belátta, hogy az erőszakos, követelődző, vagy éppen
túl „barátságos” viselkedése munkatársai félelmét és alacsonyabb teljesítményét hívja elő. A kölcsönös engedmények végül javították a munkahelyi közérzetet, s növelték a teljesítményt.
NET: Munkahelyi problémája van?
Kérdezze meg szakértőnket a www.fn.hu/szakerto címen. Tanácsadó rovatunk a Figyelőnettel együttműködésben készül.
