Euró-bevezetési időpont és kamatvágás: két, év eleje óta napirenden lévő kérdés, amely alapvetően meghatározza a pénzpiac, a forint helyzetét. Az előbbi a kormányra vár, és bármikor „eredményt hirdethetnek”, bár nem zárható ki, hogy a döntés dodonai lesz, s továbbra is 2008 és 2010 között lebegtetik a nagy dátumot. Utóbbi viszont a hét elején váratlanul megtörtént: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyed százalékponttal, 12,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot. (Szerkesztőségi véleményünket lásd a 74. oldalon). Ha apró lépéssel is, de megkezdődött tehát a tavaly júniusban, majd novemberben kényszerűen, 3-3 százalékponttal megemelt kamatszint leépítése. Előzőleg a Reuters körkérdésére válaszoló elemzők közül senki nem tippelt kamatvágást, ehelyett ketten áprilisra, néhányan a második negyedévre, legtöbben azonban későbbre tették az immár csaknem négy hónapja rendkívül magas kamat mérséklését.
A jegybank ezúttal hajlandó volt kissé előbbre tekinteni az inflációs kilátások megítélésében. Jelenleg – november óta, tehát nem csak az év eleji ár- és forgalmiadó-emelések miatt – a gyorsuló infláció időszakát éljük, és a februári 7,1 százalékos drágulás májusig 8 százalék közelébe vagy akár fölé gyorsul, és csak utána várható mérséklődés. A kamatvágás előtt az elemzők inflációs várakozásai nem mérséklődtek a januári – az akkor kiadott jegybanki inflációs jelentés hatására igencsak fölsrófolt – prognózisokhoz képest, 7,1 százalékra taksálták az idei átlagos, illetve 6,1 százalékra a decemberi drágulást, ami után, igaz, jövőre 4,6 százalékos drágulás következhet. Az euró bevezetését ugyanakkor még későbbre várják, immár éppen annyi elemző tippel 2010-et, mint 2009-et.
A hétfői kamatvágás hangulati javulást hozhat. A jegybank hajlandó átmeneti jelenségnek tekinteni az infláció mostani gyorsulását, és mintegy „megelőlegezni” a második félévi fékeződést, amelyet előrejelzése szerint a hazai kereslet viszszafogása is előidéz. Ami pedig a növekedést illeti, „a belső keresletről fokozatosan áttevődik a hangsúly az exportágazat és a beruházások húzóerejére” – állapította meg a monetáris tanács. Fontosnak tartják ugyanakkor, hogy a versenyszféra bérinflációja tovább mérséklődjön. Ez arról is az eszükbe juthatott, hogy a KSH jelentette: a versenyszférában a januári átlagkereset bruttóban 9,8 (nettóban 8,1) százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Pedig az ősszel az Országos Érdekegyeztető Tanács 7-8 százalékos bruttó keresetemelkedést ajánlott az idei évre. Igaz, a feldolgozóiparban a januári bruttó béremelkedés 8 százalék volt, miközben a termelékenység 12,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, vagyis a növekedés tovább gyorsult a tavalyi év egészében felmutatott 9,1 százalék után.
„A gazdaság helyzete kedvezőbb, mint bármikor volt” – állítja Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. Az idén a Kopint kutatói 3,4 százalékos, jövőre pedig egyenesen 4,3 százalékos GDP-növekedést jeleznek előre, a fizetési mérleg szerintük javul, az infláció pedig az idei 6,6-ról jövőre 4,8 százalékra mérséklődhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
