Miért volt szükség arra a klauzulára, mely szerint ha a
BÉT továbbértékesíti a BÁT-tól vett Keler-részesedést, a nyereségen meg kell osztoznia az árutőzsdével? 
– A kérés a BÁT-on merült fel, a részvényesek csak ezzel a kikötéssel voltak hajlandók megszavazni az eladást. A BÉT ezt elfogadta azzal, hogy az esetleges veszteségen is meg kell osztozni.
– A pénzügyi befektetőkkel szembeni leggyakoribb vád, hogy nagyon rövid távon gondolkodnak és csak a Kelert akarják “megkopasztani” a tőzsderészvények vásárlásával.
– A Kelernek szüksége van a benne lévő, tízmilliárd forintot meghaladó készpénzre.
– Mi lehet a sorsa a Magyar Nemzeti Bank 50 százalékos Keler-részesedésének?
– Három lehetőség van. A BÉT elvileg megvehetné a papírokat, elővételi joga van, pénze viszont nincs rá. A második és általam leginkább támogatott javaslat szerint az MNB Keler-apportjával integrálódhat a 12 milliárd forint saját tőkéjű elszámolóház és az évi 500-800 milliós EBITDA-t (nyereség az adó, a kamatok és amortizáció levonása nélkül) termelő tőzsde, a jegybank pedig nyilvános kibocsátás során válhatna meg részvényeitől, amelyhez tőzsdei bevezetés kapcsolódna. Egy ekkora cég már a külföldi befektetők számára is vonzó lehet, ráadásul új lehetőségek nyílnak meg előtte. Az áramtól a tejig, a légszennyezettségi kvótától az olajig több új termék bevezetése is vonzónak tűnik, s mivel az elszámolás házon belül történik, s az infrastruktúra adott, ezek bevételének döntő része nyereségként csapódik le. Az új termékek a több lábon állást is szolgálják, a kisebb kockázat nyomán a befektetők magasabb árfolyam/nyereség mutatóval jutalmazhatják a részvényt. Persze a harmadik lehetőséget sem lehet kizárni, azt, hogy az MNB másnak adja el Keler-részesedését.
– Van-e valami garancia arra, hogy ha a BÉT-nek nem sikerül a Keler integrálása révén kellően nagyra nőnie, továbbra is fennmarad a kereskedés Budapesten?
– Ez számomra is fontos kérdés, ezért a következő közgyűlésen javasolni fogom, hogy a tőzsde megszűnéséről vagy a működés más tőzsdére történő áthelyezéséről szóló javaslat elfogadásához a tulajdonosok 90 százalékának támogatása legyen szükséges, és e rendelkezés alapszabályból való törléséhez is kilenctizedes elfogadottság legyen előírva. Ez biztosíthatja a tőzsde hoszszú távú működését. Nem a tulajdonosoktól kell félteni a tőzsdét, hanem a kibocsátók, a kereskedők és a befektetők érdekeit védő garanciákra van szükség.
– Mekkora osztalékhoz juthat a BÉT a Kelerből az idén?
– Szerencsés lenne, ha az elszámolóház kiosztaná a teljes, 1,1 milliárdos profitot. A BÉT-nek ugyanis 2,3 milliárd forintos készpénzállománya mellett szüksége van erre is, hogy kifizesse a BÁT-ot. Ez azonban egy egyedi eset, jövőre viszszatérhet a kisebb osztalékfizetési ráta.
