Kisrészvényeseket megszégyenítő javaslatot tett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) múlt csütörtöki, a Budapesti Árutőzsdével (BÁT) való egyesülésről döntő történelmi közgyűlésén az egyik legnagyobb tulajdonos, a Cashline Értékpapír Rt. vezérigaz-gatója. Az ilyen összejöveteleken általában a kisbefektetők indítványozzák az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagsághoz fűződő zsíros javadalmazások megnyirbálását, ezúttal azonban – a közgyűlés utolsó napirendi pontjaként – Albrecht Ottó kérte: március elsejétől a tőzsde vezető testületeiben végzett munkáért ne járjon pénz. A slusszpoénnak csak egyik indokaként említette a döntéssel járó mintegy 30 millió forintos éves megtakarítást, ami persze a társaság tavalyi 124 millió forintos adózott eredménye mellett nem elhanyagolható tétel. A javaslattal inkább tulajdonostársai történelemtiszteletére próbált hatni, mondván: a 140 éve alakult egységes Budapesti Áru- és Értéktőzsdén is ez volt a rend. “Soha nem szegény emberek ültek a pozíciókban, hanem presztízs volt ott lenni. Ennek most is így kell lennie, jelentsen rangot tőzsdei igazgatónak lenni” – mondta a Figyelőnek a szakember. Albrecht Ottó elégedett lehet: a tulajdonostársak vették a történelmi üzenetet, elfogadták az indítványt.
|
“PÉNZES” BEFEKTETŐK. A feszültséget legfőképpen az okozza, hogy az utóbbi egy-másfél évben alaposan átalakult a tőzsdék tulajdonosi szerkezete. Néhány jól azonosítható, pénzügyi befektetőként számon tartott – Leisztinger Tamás, Korányi G. Tamás és a Cashline nevével fémjelzett – csoport előbb a BÉT-en, majd a BÁT-on is meghatározó pozícióba került. Piaci becslések szerint az árutőzsdén mintegy 70-75 százalékos tulajdonosi hányaddal bíró kör az értéktőzsdén is többséget szerzett (lásd külön írásunkat) – a brókercégek és a bankok hagyományos túlsúlyával szemben. Habár a pénzügyi befektetők – mint Jaksity György, a szakmai vonalat képviselő BÉT-elnök (egyben a piacon szolgáltatóként is jelen lévő ConCorde vezére és résztu-lajdonosa) lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta – “hasonló célokat követnek”, és ők is pénzt szeretnének látni a BÉT működéséből. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy céljaikat milyen gyorsan, és milyen mértékben szeretnék elérni.
Abban például mindkét kör egyetért, hogy szükség van a BÁT és a BÉT egyesítésére, hiszen előbbi nem képes eltartani önmagát, veszteséggel működik. Az újonnan megjelenő tulajdonosok vitathatatlan érdeme, hogy alig néhány hónap alatt megvalósították ezt a már számos alkalommal hamvába holt kezdeményezést. A közgyűlés nagy többséggel áldását adta tehát arra, hogy az igazgatóság június 30-áig fejezze be a tárgyalásokat az integrációról, és az egyesült tőzsde jövő januártól kezdje meg a működését. Egyelőre csak a kereskedési tevékenységek egyesítéséről van szó, ami azt jelenti, hogy a BÉT átveszi a BÁT jelenlegi deviza- és árupiaci tevékenységét, a szervezeti összeboronálás, a társaságok egybeolvasztása, esetleges tőzsdére vitele később kerül csak napirendre.
A börze tőzsdére vitelének egyik fontos feltétele, hogy az értékpapírügyletekkel kapcsolatos “háttérmunkát” végző Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt. is közeledjen az integrálódó piachoz. Az elképzelések szerint ugyanis a BÉT és a BÁT a 12,4 milliárd forintos saját tőkével, 11,4 milliárdos készpénzállománnyal rendelkező, tavaly 1,1 milliárd forintos nyereséget felmutató elszámolóházzal együtt alkot a befektetők számára értékelhető nagyságú és kellő nyereséggel kecsegtető portékát. A jelenleg a Magyar Nemzeti Bank 50 százalékos, a BÉT és a BÁT 25-25 százalékos tulajdonában lévő Keler Rt. sorsa körül jelentkeztek a közgyűlésen a legélesebben a pénzügyi befektetők távolabbi céljaival kapcsolatos aggodalmak.
ÍZLÉSEK VILÁGA. “A folyamatban és a döntéshozatalban több olyan mozzanat volt, amely nem felel meg az ízlésvilágunknak” – indokolta Jaksity György, a BÉT elnöke, hogy brókercége miért tartózkodott a Keler-részesedés megvásárlásáról szóló döntés szavazásán, amelyet pedig stratégiailag fontosnak tartott. Szerinte a tőzsde számára “az elfogadott paraméterek egy része üzletileg előnytelen”. Kétségtelen: többen idegenkedve nézik, ahogyan az új részvényesek most learatják másik befektetésük gyümölcsét, ugyanis az a kör, amely a BÉT meghatározó tulajdonosaként a Keler-pakett megvásárlásáról döntött, egyben BÁT-tulajdonos is, azaz ők kapják majd a vételár nagy részét. Hamarosan több százmillió forint üti a markukat, hiszen a BÉT vezetésének március 15-éig kell szerződést kötnie a BÁT 25 százalékos részesedésének megvásárlásáról, a vételárat pedig – a Keler Rt. készpénzállománya egynegyedének megfelelő 2 milliárd 887 millió forintos maximumban határozták meg. (A BÁT közgyűlése ugyanezt a limitet szabta meg a másik oldalon minimumként.) A határozatot kiegészítette egy furcsa – a Napi Gazdaság Korányi által vezetett tőzsderovatában említésre sem méltatott – klauzula, amely szerint a BÉT lemond a BÁT javára az árfolyamnyereség feléről, ha az értéktőzsde 2004. december 31-éig továbbértékesítené a megszerzett pakettet. Ez a BÉT számára kissé előnytelennek tűnő kiegészítés a szakmai befektetőkben felveti a gyanút: a pénzügyi befektetők a gyors pénzhez jutás lehetőségét keresik, és nem feltétlenül a BÉT Rt. hosszabb távú értéknövelésében érdekeltek. A kétségeket az a piacon terjengő pletyka is erősíti, hogy a BÉT- és a BÁT-részvényeket felvásárló befektetők egy része hitelből bonyolította le az ügyleteket, vagyis – az emelkedő hitelkama-tok miatt – finoman szólva is érdekelt a mihamarabbi kivonulásban, a “készpénzgyárnak” tartott Keler piacra dobásában.
A pénzügyi befektetők taktikázását az is magyarázhatja, hogy értesüléseink szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a stratégiailag hivatalosan is eladásra szánt 50 százalékos Keler-pakettjét nem szívesen adná el az időközben pénzügyi befektetők irányítása alá került BÉT-nek. Noha ez utóbbinak elővásárlási joga van a pakettre, azt az MNB – a pénzügyi elszámolórendszer hosszabb távú érdekeit szem előtt tartva – továbbra is inkább banki, szakmai kézben szeretné látni. A pénzügyi befektetők oldaláról valószínűleg ezzel magyarázható, hogy december 31-éig adtak határidőt: ha a következő hónapokban nem sikerül megvásárolni a Keler másik felét is, akkor nincs értelme megtartani a meglévőt sem, szabad utat kívánnak nyitni a szakmai befektetőknek való értékesítés előtt.
KORLÁTOK. A helyezkedés része lehet, hogy a BÉT szakmai tulajdonosai közül az utóbbi időben részesedését szinte egyedüliként növelő HVB Bank – amely esetleg érdekelt lehet az elszámolóház-üzletben – a közgyűlésen több esetben is látványosan a pénzügyi befektetők mellé állt. A ConCorde/Jaksity-féle vonallal ellentétben Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank Rt. igazgatója például kiállt a 10 százalékos tulajdonosi és szavazati korlát eltörlése mellett (ők a CAIB korábbi képviselőjét váltotta most az igazgatóságban). Korábban – az alapító okirat szerint – egyetlen tulajdonos sem rendelkezhetett ennél nagyobb részesedéssel, mostantól – a tőkepiaci törvény limitjeit követve – a 33, 50, 66 vagy 75 százalékos korlátok meghaladásához elegendő a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélye. A javaslat támogatói szerint ez a módosítás átláthatóbbá teszi a tulajdonosi viszonyokat, az eddigi – amúgy sem túlzottan hatékony védelmet nyújtó – korlátok elől baráti pakettek mögé bújó részvényesek előjöhetnek rejtekhelyükről. Az ellenzők szerint viszont – mint a tőzsdeelnök nyilatkozata erre rámutat – a változtatás teret enged a tulajdonosi koncentrációnak, és védtelenné teszi a BÉT-et az ellenséges kivásárlástól.