Karitatív profit

Balogh Zoltán. Ha egy fogyatékos ember nem kap munkát, akkor az eltartása többe kerül, mintha támogatást igénybe véve dolgozik.

Úgymond, letérdelt a magyar mozgássérültek előtt a spanyol tengerparti üdülőhely menetrend szerint közlekedő busza, vagyis lehetővé tette számukra a kerekesszékkel való felszállást. A sofőr kiszállt a vezetőülésből, megkérdezte, hova mennek az utasok, majd megmondta, hányadik megállónál szálljanak le, s ehhez előtte miként kell jelezniük.

A mozgássérültek résztvevői voltak annak a modellkísérletnek, amelyik a nyugat-európai és a magyarországi életfeltételeik között meglévő különbségeket vizsgálta. Hátrányunk nagy, amit például az is jelez, hogy Magyarországon az úgynevezett megváltozott munkaképességűeknek csak 12 százaléka dolgozik, az Európai Unióban viszont már a 70 százalékos arány elérése sem tűnik irreálisnak. Ennek, a munkavállalás szempontjából speciális helyzetben lévő rétegnek a problémáit általában a munkához való jog vagy a különböző karitatív szervezetek tevékenysége kapcsán emlegetik, de ez csak azért van így, mert a magyar közfelfogásban még nem tudatosult, hogy foglalkoztatásuk közérdek. “Adófogyasztókból adófizetőket csinálunk” – summázza cégének 15 éves tevékenységét és az ügy mögött rejlő országos gazdasági érdekeket Balogh Zoltán, a nyíregyházi Start Rehabilitációs Vállalat vezérigazgatója.

A Start Rehabilitációs Vállalat termékei • Nyomdai kiadványok • Bőrdíszművek • Varrodai termékek • Gyógyászati segédeszközök • Faüzemi termékek (például láda, madáretető, fogvájó) • Műanyag cikkek (például konyhai eszközök)

MEGYEI ÓRIÁS. A cég alighanem Kelet-Magyarország egyik legér-dekesebb gazdasági jelensége. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb foglalkoztatója 4 ezer embernek – többségükben csök-kent munkaképességűeknek – ad munkát úgy, hogy közben a szokásosnál jóval több figyelmet fordít az alkalmazottakról való gondoskodásra, de profitorientált vállalkozásként működik. Hab a tortán, hogy a Start hivatalos cégformája még ma is a rendszerváltás előtti időkben használatos “vállalat”, székhelye pedig az egykori nyíregyházi munkásőr parancsnokság mozgáskorlátozottak számára is “akadálymentesített” épületében található. “Nem tudtunk kft.-vé vagy részvénytársasággá alakulni, mert mielőtt ezt megtettük volna, a parlament hatályon kívül helyezte az átalakulási jogszabályokat” – mondja a vezérigazgató, akinek a névjegyén csak azért nem az ügyvezető igazgatói titulus szerepel, mert a Start, közel 3 milliárd forintnyi éves árbevételével, inkább a részvénytársaságokhoz áll közelebb. A nagyvállalat szerkezete azonban szintén a régi idők emlékét őrzi: van a Startnak saját nyomdája, szakképző intézete, számos kirendeltsége, még egészségügyi központja is, de ezek nem önálló gazdasági egységekként működnek. A Nyírségi Nyomda első embere ennek megfelelően a művezető lenne, de őt inkább igazgatónak nevezik, mert másképpen az üzleti partnerek komolytalannak tartanák és megkérdőjeleznék tárgyalási felhatalmazottságát.

RUGALMASAN. A régi nagyvállalati egységet idéző szerkezetnek megvan az az előnye, hogy az alkalmazottakat szerény adminisztrációval lehet gyorsan mozgatni a cégen belül. Ha a nyomdában hirtelen le kell építeni a létszámot, a dolgozók már másnap kezdhetnek egy másik üzemben. A vállalat egyébként a fejlődése során mindig azokat a könyvelési és adminisztrációs módszereket használta, amelyekről úgy gondolta, hogy használnia kellene, ha át tudott volna alakulni az elfogadott cégformák valamelyikére. Részvények tehát nincsenek, de kettős könyvvitel és felügyelőbizottság például van, a tulajdonos pedig az 1988-as megalakulás óta a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete.

A társaság profitot termel, ami a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásából származik, és ez első hallásra sokakban akár negatív képzeteket is kelthet. A valóságban azonban jól megfér egymás mellett a más profilú társaságokhoz hasonló nyereségorientáltság és a munkavállalók speciális helyzete. A foglalkoztatottak többsége garantált állami ellátást kap, ami általában rokkantnyugdíj vagy járadék formájában jelenik meg. A munkába állással ezek az emberek a maradék munkaképessé-güket hasznosítják jövedelem-kiegészítésként, a termelt ér-téken pedig osztozik a dolgozó és a vállalat. Az egészségügyi szempontból hátrányos helyzetben lévők az elsődleges munka-erőpiacon épp azért nem boldogulnak, mert az átlaghoz képest csak korlátozott mértékben képesek egy cég nyereségét növel-ni. A Start ezt a korlátozott termelőerőt hasznosítja: a termé-keket értékesíti, versenyhátrányát pedig a mindenkori minimál-bérre vetített állami támogatás igénybevételével dolgozza le.

“Tegyük fel, hogy egy középfokban értelmi fogyatékos ember munkáját ki lehet váltani gépekkel, de ebben az esetben az ő eltartása az adófizetőknek többe fog kerülni, mintha egy ennél a költségnél kisebb összegű támogatást igénybe véve munkába áll, értéket termel, és adót fizet, arról nem is beszélve, hogy az életminősége is javul” – mutat rá a vezérigazgató. Arra viszont ügyelni kell, hogy az alkalmazottak munkaképessége hosszú távon is megmaradjon. Az elmúlt 15 évben ezért a Start a vállalati szociális juttatások és intézmények szövevényes rendszerét építette ki. (Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Hewitt-Figyelő Legjobb Munkahely felmérésben a Start az idén 6. helyezést ért el.) A fogyatékkal élők körében gyakori, hogy az oktatási rendszer nem tud szakképzést adni a számukra, ezért a vállalat zöldmezős beruházással saját iskolát is épített, s azt a 10-13 szakmát oktatja, amelyben később el tudja helyezni a tanulókat. Mivel a dolgozók többségének az átlagosnál jobban oda kell figyelnie az egészségi állapotára, esetleg rendszeresen orvoshoz kell járnia, ezt egy saját központban oldják meg, hogy a munkavégzés gördülékenységét ne akadályozzák. Az alkalmazottak ezenkívül még számos szolgáltatást kapnak munkaadójuktól; egy startosnak például akkor sem kell a vállalat berkeiből kilépnie, ha az autóját javíttatni kell, a saját szociális bolthálózatban pedig olcsón vásárolhat.

GAZDASÁGI HULLÁMVASÚT. Az, hogy mennyire profitorientált, s miként illeszkedik a gazdaság szerkezetébe ez a speciális munkaerőt hasznosító vállalat, jól mutatja az elmúlt évek pénzügyi teljesítménye, amely nem mentes a hullámhegyektől és völgyektől sem. Az 1988-as indulás után 1994-ben mutatta a legnagyobb ugrást az árbevétel, amely ekkor több mint duplájára emelkedett, átlépve az egymilliárdos határt. A következő évben hiába folytatódott a bevétel növekedése, a nyereség gyorsan apadni kezdett, 1996-ban és 1997-ben pedig egyenesen veszteségbe fordult a vállalat. “A Bokros-csomag hatása volt ez, hiszen a pénzügyi szigorításokban a minket érintő állami támogatások drasztikus csökkentése is szerepelt” – idézi fel Balogh Zoltán. A mélypontra 1996-ban kerültek, amikor egyetlen fillért sem folyósítottak a költségvetési alapok, ezt csak a korábbi eredménytartaléknak köszönhetően élte túl a cég. Ugyanakkor a Starthoz 15 év alatt érkező összes állami pénznek csaknem 40 százaléka egyetlen évhez, 2000-hez kötődik. Ekkor mintegy 90 új munkahelyet teremtett a vállalat, és ehhez kapcsolódva kiemelkedően sikeresen pályázott. Tavaly viszont csaknem megkétszerezte bevételét (amely így már közelített a 3 milliárd forinthoz), és lényegében megháromszorozta nyereségét.

A kiugrás annak köszönhető, hogy hosszú tárgyalások után a termékek megjelentek szinte az összes kiskereskedelmi áruházlánc kínálatában. Kevesen tudják, de az is előfordulhat, hogy a német Otto katalógusból rendelt ruhát az egykori nyíregyházi munkásőr parancsnokság épületében működő, néhány varrógépet felvonultató műhelyben, a szakmára ott megtanított csökkent munkaképességű alkalmazottak varrták, és a Start exportálta Németországba.