 |
Júliushoz képest az árszínvonal 0,3 százalékkal mérséklődött, éves összehasonlításban az infláció nem gyorsult. A kellemes meglepetést az idényáras élelmiszerek árszínvonalának hirtelen – júliushoz képest 14,1 százalékos – mérséklődése okozta. E nélkül a kiszámíthatatlan szezonális hatás nélkül az infláció biztosan 5 százalék fölé került volna. Ehelyett viszont a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az elemzők tévedtek, mert már figyelembe vették az elektromos áram árának emelkedését, holott ez a számlákon csak szeptembertől jelenik meg. A februári áramáremelés és a május közepi gázáremelés persze már eddig is az egyik legdinamikusabban dráguló termékcsoporttá tette a háztartási energia felhasználást (lásd a grafikont).
Járai Zsigmond jegybankelnök ellenben borúlátóan nyilatkozott: mint a Hír TV-nek elmondta, a központi bank a korábbi 5,0-ről 6,5 százalékra emelte a jövő évi inflációs várakozását a várható áfaintézkedések miatt. Igazság szerint a megemelt prognózis már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztusi inflációs jelentésében is szerepelt. De meglehet, a Hír TV-ben az elnök csupán korrigált (visszakorrigált), hiszen pár nappal korábban, a soproni Közgazdász Vándorgyűlésen, Járai 6,5-7,0 százalékos jövő évi inflációról beszélt. Úgy látja továbbá: az államháztartás idei hiánya – a kormány által megcélzott 4,8 százalék helyett – a GDP 6 százalékát is megközelítheti, mivel a központi költségvetési körben várható 5,2-5,5 százalékon felül az önkormányzatoknál is deficit keletkezik. A Pénzügyminisztérium szerint ellenben az önkormányzatok, akár a korábbi években, most is túl pesszimista költségvetést készítettek, és a valóságos egyenleg náluk nullszaldó körül alakulhat. Ennek ellentmondani látszik, hogy tavaly – igaz, akkor választás volt – a nulla körül prognosztizált egyenleg helyett 117 milliárdos hiány keletkezett az önkormányzatoknál. Az MNB szerint egyébként a kamatszint megemelkedése az idén 15-20, jövőre pedig 40-50 milliárd forint többletkiadásra kényszeríti a büdzsét.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) elemzése szerint számos tényező rontotta a további inflációcsökkentés feltételeit, így a rövid- és a középtávú inflációs várakozások annak ellenére romlottak, hogy a jövő évre tervezett keresletszűkítés az infláció mérséklése irányában hatna 2004-ben. A GKM először adott ki párhuzamos, a PM előrejelzéseitől több ponton eltérő prognózist. Borúlátóbban ítéli meg például a növekedés kilátásait, mint a pénzügyi tárca (lásd a táblázatot). Ugyanakkor úgy látja: a második negyedévi mélypont (2,4 százalékos GDP-növekedés) után a növekedést a gazdaság javuló szerkezete és fokozatos gyorsulás jellemzi majd. Pozitív jelnek látja, hogy a gépberuházások gyarapodása a második negyedévben kétszámjegyűvé vált, a feldolgozóipari invesztíciók ismét növekedésnek indulnak, és folytatódott az ipari termelés egy éve tartó lassú felívelése. Ez a nem túl gyors, de még mindig határozott növekedés a júliusi adatok szerint is folytatódott, hiszen az ipari termelés 5,6, az exportértékesítés 15,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, miközben az ipar belföldi eladásai – a hónapok óta tartó trendnek megfelelően – 0,3 százalékkal visszaestek.
A gazdasági tárcához hasonlóan az Economist Intelligence Unit (EIU) is mindössze 3 százalékos növekedést vár legújabb országjelentésében. Ez a tavalyi 3,3, illetve a tavalyelőtti 3,8 százalék után mélypont lehet, mivel szerintük 2004-ben ismét 3,4 százalékosra gyorsulhat a gyarapodás. Amit viszont jócskán fenyeget: az eurózóna jelentős részét – magyar szempontból mindenekelőtt Németországot és Olaszországot – sújtó recesszió. Az EIU szerint a magyar folyómérleg hiánya 2003-ban valószínűleg az éves GDP-érték 5,9 százalékára duzzad a tavalyi 4,0 százalékról, sőt, még jövőre is eléri az 5,6 százalékot. Ez mindaddig fenyeget, amíg az EU-ban be nem indul a fellendülés, lendületbe hozva az exportot, bár – teszik hozzá – az esélyeket a romló versenyképesség is csökkenti.
 |
Nem erősödik a működőtőke-beáramlás sem, így az ország új hitelek felvételére kényszerülhet, az adósságszolgálatban ezzel együtt nem várhatók nehézségek. Ami az államháztartási hiányt illeti, a brit elemzők szerint Magyarországon hagyománya van a választási években az osztogatásnak, ezért nemigen látják valószínűnek, hogy éppen 2006-ra – a következő parlamenti választások évére – sikerülne az eurócsatlakozáshoz előírt 3 százalék alá csökkenteni a deficitet.
A fizetési mérleg hiánya mindenesetre júliusig már meghaladta a 2,7 milliárd eurót (a tavalyi 1,5 milliárdos héthavi deficittel szemben), és ez eleve kétségessé teheti a 4 milliárd körüli éves hiányra vonatkozó hivatalos előrejelzéseket. Csak júliusban 408 millió euró hiány keletkezett az előzetes jegybanki adatok szerint, bár ezt finanszírozták a külföldiek magyarországi működőtőke-befektetései. A folyó mérleg egyértelműen az áruforgalom miatt romlik, miután 7 hónap alatt az export euróértéke 1,7 százalékkal csökkent, az import viszont 2,9 százalékkal nőtt.
