Kerülő út

Még, még, még – hirdeti magát a két új kábeltelevíziós csatorna, az M+ és az F+, ám könnyen elképzelhető, hogy a fenti szlogen nem a marke-tingszakemberek, hanem a Magyar RTL Rt. hirdetési vezetőjének fejéből pattant ki. A legnézettebb televíziós csatorna ugyanis gyakorlatilag a médiatörvényben megengedett összes reklámidejét értékesítette a 2003-as esztendőre, miköz-ben a piacon még bőven vannak megjelenésre áhítozó hirdetők. Az ő reklámköltéseik révén igyekszik most az RTL Klub további bevételhez jutni. Erre nyújt neki kiváló lehetőséget az egyik tulajdonosa, az IKO Production Média Kft. romániai leánycége által jegyzett két új csatorna, amelyek részben RTL-es adások ismétléseivel töltik ki a műsoridőt. Az adások közötti reklámidő értékesítése ugyanis jutalék ellenében az RTL Klub joga. Szintén jól jár a Minimax rajzfilmcsatornát üzemeltető Mediatech Kft. is, amely az utóbbi években nem tudott sikeres esti műsorkínálatot nyújtani nézőinek – az M+ ezentúl ugyanis betölti majd az este fél nyolctól hajnali fél kettőig terjedő idősávot. A negyedik éve működő, a 4-14 éves korosztályban viszonylag magas, mintegy 7 százalékos közönségarányt elérő Minimax reklámidejét pedig április elsejétől szintén az RTL értékesíti. A konstrukció azonban elcsúszhat egy szalmaszálon, az érintettek ugyanis nem tettek eleget a médiahatóság felé fennálló adminisztratív kötelezettségüknek.

PLUSZKÍNÁLAT. Az M+ a családokra kíván építeni úgy, hogy a kisgyerekektől este fél nyolckor búcsúzó Minimaxot nem videoklipek, hanem a nagyobbacska gyerekek és szüleik figyelmére számító, családi csatornaként aposztrofált adó követi. “Folytatjuk a Minimax szellemiségét, tehát mellőzzük az erőszakos tartalmakat” – mondja Kökény Tamás, az adó műsorszolgáltatója, az IKO Románia ügyvezetője, aki rámutat: kutatási eredmények szerint szükség van egy akciófilmektől mentes, az egész család szórakozását biztosító csatornára. Eszerint az adó 6-49 éves célcsoportja visszatapsolja az olyan műsorokat, mint a Fekete vipera és a Waczak szálló tulajdono-sáról szóló angol sorozatok, az Egy úr az űrből, a Peter Sellers nevével fémjelzett Rózsaszín Párduc vagy Louis de Funes egy-egy filmje. A csatorna olyan, az RTL Klubon már eldurrant vélt tartalmakat is sugároz, mint a Csíííz, a Gálvölgyi- és a Kész átverés show, a Koltai-Galla gála vagy a Heti Hetes. Az egyszer már megcsócsált humorbonbonok tehát attól az RTL Klubtól érkeznek, melyben az IKO Románia anyavállalata, az IKO Production 6 százalékos tulajdonrésszel bír, s melynek ez utóbbi a legnagyobb műsorbeszállítója. Kökény szerint az egykor nagy sikerű műsorok beleillenek a csatorna koncepciójába, és hiszi, hogy ezek újra képesek lesznek nézettséget és így hirdetőket generálni.

Összefonódás az RTL Klub és az IKO között az F+ csatornán is tapasztalható. Nemcsak azért, mert itt is az IKO Románia a műsorszolgáltató, illetve az RTL Klub a reklámértékesítő, hanem, mert a főleg B-kategóriás amerikai filmeket sugárzó csatornán szintén megjelenik RTL-es tartalom, méghozzá a legnézettebb hazai televíziós sorozat, a Barátok közt.

A két csatorna indítása – bár az érintettek ezt szigorúan tagadják – nem szól másról, mint hogy az RTL Klub, ügyesen megnövelve kereskedelmi portfólióját, még nagyobb szeletet hasíthasson ki a televíziós reklámpiaci bevételekből. Az RTL-es műsorokkal tulajdonképpen “házon belül” kereskednek, ráadásul a fentiekben említett filmekhez is olcsón hozzá lehet jutni – így a két új csatorna műsorokkal való feltöltése alacsony költségekkel jár. Az ügylet többi szereplője sem jár rosszul. Az RTL értékesíti az IKO új csatornáinak reklámidejét, s Kökény várakozása szerint a kábelcégek is fizetnek majd a csatornák sugárzásáért. A Minimaxot üzemeltető Mediatech Kft. pedig abból részesedik, hogy az M+ befogadásával a gyermekműsorok utáni adásidő is jól eladhatóvá válik.

A konstrukció ügyes válasz egy Magyarországon eddig még ismeretlen jelenségre – vélekednek reklámpiaci szakemberek. Tavaly szeptember óta ugyanis túlkereslet tapasztalható a televíziós reklámpiacon. A hirdetők által elköltött összegek főként a “nagyok”, tehát az RTL Klub és a TV2 kasszájában landolnak. E két csatorna saját reklámidejét – a médiatör-vénynek megfelelően óránként maximum 12 percet – jó előre értékesítette. A két domináns szereplő így azonban nem tudja kiszolgálni a piacot, ezért jelenleg is megoldatlan kérdés a további – milliárdos összértékű – hirdetések elhelyezése. Míg a kis csatornáknak 2003-ig csupán morzsák jutottak a reklámköltésekből, a közelmúltban változás történt. A telítődés hatására a hirdetők a kisebb nézettségű adókat (M1, Viasat) is bevonják kampányaikba. “A tendenciát figyelve az RTL Klub felismerte, ha támogat egy csatornát, amelynek nézettségét progresszív kommunikációval a kívánatos szintre, vagyis legalább 1-2 százalékra emeli, akkor az adó be tud kerülni a csatorna-mixbe és az RTL Klubról lepattanó pénzeket meg tudja szerezni” – ismerteti a piaci viszonyokat Simon Zsolt, a Media Edge:cia ügyvezető igazgatója. Simon hozzáteszi, nem a műsorstruktúra, hanem a csatornák marketingtámogatása és értékesítési politikája a lényeges. Megfelelő kereskedelmi kötődések nélkül szerinte ugyanis egyetlen független csatorna sem tudja fenntartani magát – erre a TV3 elvérzését említi példaként.

BANÁNHÉJ. Vékony Éva, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szóvivője cáfolta azokat a híreket, miszerint a testület vizsgálódna az országos kereskedelmi adó térnye-résének ügyében. Egyesek ugyanis felháborodtak az RTL “kábelpiaci terjeszkedését” látván, hiszen a csatorna az országos frekvencia elnyerésekor vállalta, hogy egyéb műsorszolgáltatásban nem vesz részt. Ez ugyanis tovább torzítaná az amúgy is felborult hazai piacot, ahol a kis tévécsatornák szinte alig részesednek a reklámbevételekből. Az ügyletben azonban a két új csatorna nem az RTL Klub, hanem a Romániában bejegyzett IKO cég műsorszolgáltatási jogosultságával kerül sugárzásba – így ezzel az érveléssel nem lehet őket megfogni. “Az M+ és az F+ tulajdonosai nem mi vagyunk, a reklámidő értékesítését pedig nem tiltja semmi” – mossa kezeit Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója.

Az ügyes jogi megoldások ellenére úgy tűnik, az érintettek mégis elbukhatnak egy apróságon. A filmtévé – szemben az M+-szal – a tervek szerint külön csatornán lenne látható, ehhez azonban technikai okok miatt a kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtó cégeknek valamelyik programot ki kell venniük telített csomagjaikból. Az IKO-nak így meg kellene egyeznie egy, a kábelcsomagokban már megtalálható csatornával annak visszalépéséről. A Figyelő információi szerint a megállapodás már meg is történt: méghozzá a Minimaxot üzemeltető Mediatech Kft. másik csatornájának, a Musicmaxnak a terhére.

Bár így látszólag minden feltétel teljesült, a két csatorna mégsem indulhat el akadálytalanul. A médiatörvény előírásai alapján a kábeltelevíziós szolgáltató ugyanis csak olyan műsort továbbíthat a hálózatán, amelyre szerződést kötött a műsorszolgáltatóval, továbbá a startot megelőzően 30 nappal a műsor elosztását az ORTT-hez bejelentette, és a médiahatóság nem emelt ellene kifogást. Az ORTT-hez azonban ilyen bejelentés lapzártánkig nem érkezett, és a Figyelő információi szerint egyetlen kábelszolgáltatóval sem köttetett szerződés a két új csatorna sugárzására. Ezeket maga Kökény is elismerte, ám állítása szerint a több mint 400 kábelszolgáltatóval előzetesen már egyeztettek, és létezik olyan megoldás, amelynek keretében jogszerűen és a tervezett időben megkezdhetik az új adók sugárzását. A műsorok ugyanis az év végig tesztadásként, ingyenesen lennének foghatóak – ezt a fajta műsorszórást pedig a médiatörvény meglehetősen lazán szabályozza.

Az ORTT Irodája azonban vizsgálja, hogy “a szétosztásra kerülő műsorok nyilvántartásba vételével szembeni kizáró okok vagy körülmények fennállnak-e avagy sem”. S mintha maguk a kábelcégek is másképpen látnák a helyzetet. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, valamint a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség ugyanis közlemény útján arra figyelmeztette tagjait, hogy a médiahatóság által felállított kötelezettségek elmulasztása esetén az ORTT nemcsak megbírságolhatja a kábelszolgáltatót, hanem a tevékenység megszüntetésére is kötelezheti, továbbá a részére adott pályázati támogatásokat is visszavonhatja. “Ezen szankciók ismeretében a két kábeles szövetség tagjai nyilvánvalóan nem vállalják az illegális tevékenységet” – előlegezte meg tagjai reakcióját a két szervezet. Az új csatornákat hétfőtől kívánták elindítani, de lapzártakor még nem volt teljesen világos, milyen sikerrel járnak.

A NAGYOK KIVÁRNAK. A két legnagyobb kábelszolgáltató, a UPC Magyarország Kft. és a Matáv Kábeltévé Kft. mindenesetre nem vállalta az F+ és az M+ közvetítését, amíg azok nem tesznek eleget a sugárzás jogi és adminisztrációs feltételeinek. Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója szerint a médiatörvény nem ismeri a kísérleti adás fogalmát, amit azért hangsúlyoz, mert az F+ tesztadásként kezdte el sugárzását. Ennek értelmében az F+ 24 órán keresztül sugároz egy műholdas csatornán, de az IKO szándékai szerint 18 és 23 óra között a műsort a Musicmaxra is kiterjesztik, az M+ pedig a Minimax csatornán látható 18 órától. Szűcs László azonban elmondta, a UPC ígéretet kapott arra, hogy előfizetőik továbbra is a régi Minimaxot kapják, ahol a meseműsort klipek követik, nem pedig az M+, és a Musicmaxon sem jelenik meg az F+ főműsoridőben.