Harminc nappal, április 17-éig meghosszabbították a feljelentés-kiegészítés határidejét a Simicska Lajos volt adóhivatali elnök kezdeményezte ügyben – közölték érdeklődésünkre az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK). Az egykori Fidesz-pénztáros azért fordult a rendőrséghez, mert szerinte az elhíresült adóhivatali adatmentések során ismeretlen tettesek jogosulatlan adatkezelést folytattak.
Lényegében így vélekedik Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is – legalábbis ez hámozható ki abból a válaszlevélből, amelyet az ombudsman észrevételeire László Csaba pénzügyminiszter írt, és fel is olvasott a parlament költségvetési bizottságában. Az adatvédelmi biztos – aki egyébként lapzártánk után teszi közzé az álláspontját – hiányolja a törvényes célt, amelynek alapján 2002. május 27-én, a kormányzati átadás-átvétel napján a pénzügyi tárca vezetője elrendelte az adatmásolást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH), valamint a szintén általa felügyelt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Magyar Államkincstárnál, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál.
A TITOKGAZDA. László Csaba úgy látja: törvény adta felügyeleti jogköre kiterjed az adózással kapcsolatos adatok ellenőrzésére is, és – az államtitokról szóló törvény szerint – ő a titokgazda adóügyekben. Csak “pillanatfelvételt” kívánt készíteni, mivel nem felelhet a kormányváltás előtt történtekért, az azóta folyó adóhivatali tevékenységért viszont annál inkább. Sőt kormányváltáskor kötelezően el kellene rendelni az ilyen adatmentéseket, és ezt ő törvénymódosítással szorgalmazni is fogja – fejtette ki az adatvédelmi biztosnak írt levelében. Érveivel védte a mundér becsületét; ám egyúttal meghátrálni látszott, amikor – bő egy hónappal a dagadó botrány kirobbanása után – elrendelte a másolatok megsemmisítését. Az ellenzék a megsemmisítést viszont “beismerésként” igyekszik beállítani.
A jogvitának vagy inkább joghézagnak kivehetően két szintje van. Az egyik: adatkezelés, személyes adóadatokban való kutakodás történik, történhet-e azáltal, hogy külső, azaz a hivatalból elvihető adathordozóra viszik ki az adatállományt? A másik: mi köze van, lehet egy pénzügyminiszternek az adózási adatokhoz? Igaz, az APEH kódrendszerrel látja el az adóadatokat, így állítása szerint azok még lemezre mentés esetén is csak a saját gépeivel hozzáférhetők. “Az adatállomány mentése nem minősül önálló adatkezelésnek, ezért nem kell külön felhatalmazás arra sem, hogy valaki duplikálja”- ismerte el egy hónapja a Magyar Hírlapnak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is. Ám hozzátette: az adatkezelő szerveknek mindent meg kell tenniük, hogy az adatállomány ne kerüljön illetéktelen kezekbe.
Ehhez az aggályhoz képest persze túlzásnak tetszik a fideszes Kövér László szemrehányása, “A Nagy Testvér meglop téged” szlogen, amellyel a parlamentben interpellált. Ám az adatvédelmi jogszabály szerint csak törvényi felhatalmazással és meghatározott célokhoz kötötten nyúlhatnak hozzá a hatóságok a személyes adatokhoz. Márpedig a kormányváltáskor készített “pillanatfelvétel” nem tartozik ezek közé a megengedett esetek közé – érvelt a költségvetési bizottságban a fideszes Hargitai János. “Akár megsemmisítik a másolatokat, akár nem, ragaszkodunk az APEH-nél elrendelt adatmásolást kivizsgáló bizottság felállításához, és megszavazzuk az erről szóló javaslatot” – szögezte le lapunknak Szászfalvi László, az emberjogi bizottság MDF-es elnöke.
CSÚNYA TÖRTÉNET. A mind méltatlanabb vita kiindulópontja a “hosszú bájtok éjszakájának” gyanúja. Az tehát, hogy 1998-ban az APEH élére kinevezett Simicska Lajos állítólag elrendelte volna egyes Fidesz-közelinek mondott cégek adatainak megsemmisítését. Ha bájtok tűnhetnek el, akkor másolatok kellenek: “Annak érdekében rögzítettük az adatokat, hogy elő lehessen venni őket, ha valaki hosszú bájtot kiált” – nyilatkozta nemrég Király László György APEH-elnök, valamint a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára is. Az adatmentés megtörtént, ám a Simicskának tulajdonított machináció vádjára nem találtak bizonyítékokat az adóhivatalban.
Még mindig nem zárult le azonban az MFB-Defend címszó alatt ismertté vált megfigyelési ügy, amelynek során a Magyar Fejlesztési Bank megbízásából a biztonsági cég egy 1999-ben, tehát az Orbán-kormány ideje alatt kötött keretszerződés alapján 55 magánszemélyt és 15 céget figyeltetett meg. A tavaly júniusban kipattant, ám az egy időben kitört D209-es botrány miatt kissé elfeledett megfigyelések ügyében az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága nyomoz. Információink szerint az MFB-Defend megfigyelések a követett emberek, cégek adóügyeire is kiterjedtek. Az APEH ugyanis a rendőrséggel tavaly nyáron adategyeztetést folytatott, és egy alkalmazottról kiderült, hogy adatlekérdezésekben vett részt. A hivatal fel is mondott az illetőnek.
Február közepén, a tavaly nyári adatmentés ellenzéki kitálalása után a PM nyilvánosságra hozta: valakik a választás előtti hónapokban kivették a tárca aktái közül az egykor ott alkalmazásban álló Medgyessy Péter kormányfő és tanácsadója, Dobrev Klára, valamint László Csaba személyi aktáit. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint ez semmiség volt az új kormány adatmásolásaihoz képest. “Elefántot hasonlítjuk a bolhához” – jelentette ki, majd a tévékamerákba nézett, és bemondta László Csaba négy éve, a PM-ből való távozásakor kapott végkielégítésének összegét. A jogsértés ebben az esetben persze vitathatatlan volt.
