 |
Országszerte 809,9 ezer embert alkalmaztak a költségvetési intézmények ez év januárjában, 4 százalékkal többet, mint egy évvel ezelôtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésébôl. A növekedés eszerint 31 ezer fô. Az ágazatok közül a szociális ellátás gyarapodása a legnagyobb arányú (7,6 százalék), de az utána következô közigazgatásban a 4,4 százalékos létszámgyarapodás is 13 ezerrel több foglalkoztatottat jelez. Ám ne higgyük, hogy a „100 napos” bérrendezésnek mindenütt van foganatja: az egészségügyben folytatódott az ápolószemélyzet körében az elvándorlás, és a létszám 1,7 százalékkal, azaz mintegy 600 fôvel csökkent. Az oktatásban 203 ezer „szellemi foglalkoztatott”, vagyis pedagógus tevékenykedik, mintegy 6700-zal több, mint egy évvel korábban, bár az újabb hírek szerint több önkormányzat is iskolabezárásra, illetve -összevonásokra kényszerül.
A KSH-jelentés szerint a költségvetési szférában fizetett bruttó bérek 40,8 százalékkal voltak magasabbak januárban, mint egy évvel korábban, ezen belül a közigazgatás 16,3, az oktatási intézmények 66,5, az egészségügyi és szociális szféra 65,8 százalékkal növelte a fizetéseket. A kormány elsô 100 napos programja és vele a közalkalmazotti bérrendezés a 2002. eleji alacsony bázishoz képest természetesen még mindig ugrásszerű béremelésként hat, így nemzetgazdasági szinten a fizetések még mindig igen nagy mértékben – bruttóban 20,9, nettóban 22,6, vásárlóértékben 17,1 százalékkal – emelkedtek. A „bérfelzárkóztatás” – a közszolgálati fizetésbeli lemaradás rendezése – alighanem szükséges lépés volt. Ám egyelôre nincs magyarázat a nagyvonalúságra a közszféra létszámgazdálkodásában.
