Új generációs vakcinán dolgoznak a nagy-britanniai Moredun Research Institute mikrobiológusai. A kutatók a kizárólag mikrobákat megtámadó vírusokat, az úgynevezett bakteriofágokat használják az oltóanyagot a szervezetbe juttató szállítóként.
A már ma is létező DNS-vakcinák lényege, hogy az orvosok nem az immunválaszt közvetlenül kiváltó ellenanyagot, hanem az azt kódoló DNS-t juttatják a vérbe. A vérsejtek sejtmagjába hatolva ez beépül a genomba, és ott ellenséges fehérjék termelését indítja el, amelyek aztán bekapcsolják a szervezet védekező rendszerét.
A brit kutatók most arra jöttek rá, hogy a “csupasz” DNS jóval hatékonyabb lehet, ha a bakteriofágokhoz kötik. Azok ugyanis ideális méretű csomaggá alakítják a hatásért felelős örökítő anyagot, amely így kevésbé érzékeny a külső hatásokra, és nagyobb valószínűséggel éri el épségben a sejtmagot.
A kutatók a hepatitis B vírusból előállított bakteriofágos oltóanyaggal egereken bebizonyították, hogy a csomagolt DNS ugyanúgy immunválaszt vált ki, mint a hagyományos vakcinák, sőt az is kiderült, hogy baktériumvírusos rendszer nagyjából százszor hatékonyabban jut be a sejtbe, mint az önálló DNS. Ez természetesen hatékonyabb oltást is jelenthet. Ami pedig végképp az új megoldás továbbfejlesztése mellett szól, az a kiváló tárolhatósága: a bakteriofágok proteinburkába csomagolt DNS tartósabb, és akár por, akár oldat formájában állítólag évekig eltartható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
