Ellentmondásos értékeléseket hallani az éppen egy éve liberalizált hazai telefonpiac helyzetéről. Véleménye szerint az elmúlt esztendő valóban csak a már korábban is meglévő erőviszonyok bebetonozására volt jó?
– Meggyőződéssel állítom, hogy 2002-ben sok minden megváltozott a távközlési ágazatban. A verseny beindulása csak azért nem járt együtt gyors átrendeződéssel, mert a Matáv jól felkészült az új kihívásokra. Cégünk 800 ezer előfizetője választott új, akár 20-40 százalékos díjkedvezményt biztosító tarifacsomagot magának 2002-ben. Fájdalmas újdonság, de a verseny létét bizonyítja, hogy tavaly a nemzetközi hívásoknak már kevesebb mint fele ment keresztül a Matáv hálózatán. Az átalakulást jelzi, hogy a nagyvállalatok jelentős hányada több távközlési szolgáltatóval van kapcsolatban. Az egyik legújabb versenyterületen, az ADSL-szolgáltatásban pedig általában négy, esetenként tíz ajánlat közül is választhat az előfizető.
– Akkor mégis mi az oka, hogy sokan csalódtak a liberalizációban?
– A csalódottaknak csak azt tudom javasolni, hogy a Matávra mutogatás helyett tartsanak önvizsgálatot, s tárják fel, miben tévedtek. Azt hiszem, senki nem fog megsértődni, ha konkrét vállalatot említek. A Vodafone belépett a magyar piacra, megvett egy drága licencet, milliárdokat költött ügyfélszerzésre, hálózatépítésre. Eddig 800 ezer ügyfelet gyűjtött. Ha a vezetékes üzletágban próbálkozók azt gondolják, hogy ugyanennyi vezetékes ügyfelet olcsóbban meg lehet szerezni, tévednek.
– Az uniós csatlakozásig meg kell szűnnie az állami aranyrészvénynek és az azzal járó különleges előjogoknak is. Mit vár a tavaszi törvénymódosítástól?
– Mindenképpen megkönnyebbülés lesz, ha ez az állami jogosítvány formailag megszűnik. De meggyőződésem, hogy a kormány, illetve az állam ettől függetlenül továbbra is hatékonyan be tud majd avatkozni a piaci folyamatokba.
– Az újév beköszöntével ismét új piac nyílik meg: most a villamosenergia-szektoron a sor. Mit gondol, ezen a területen is olyan marakodás lesz a szereplők között, mint a távközlésben?
– Nekem ezzel kapcsolatban már decemberben déjŕ vu érzésem volt. A különféle nyilatkozatok ugyanis már akkor arról szóltak, hogy a még hatályba sem lépett villamosenergia-törvényt módosítani kell. Mindenesetre biztos vagyok benne, hogy a távközléshez hasonlóan ezen a területen is nehéz lesz az indulás. Ha valaki netán azt hinné, hogy az ügyfelek vándorlása hatalmas lesz, csalatkozni fog. A nyitás felemásságát jelzi, hogy a legnagyobb hazai vállalatok közé tartozó Matáv technikai okok miatt nem esik bele a nagyfelhasználói körbe.
– Christopher C. Gent, a Vodafone első embere távozik posztjáról. Meglepte a hír?
– Bevallom, ahogy mindenkit, úgy engem is meglepett ez a fordulat. Ám tapasztalatom szerint, az ilyen nagyvállalatok stabilabb struktúrákban működnek annál, semhogy egyetlen ember távozása komoly átalakulással járjon. A Vodafone erős és elszánt ellenfél, amely sajnos itt marad velünk és harcol tovább a piaci részesedéséért.
– Magyarország egy egészségügyi alakulattal vesz részt az afganisztáni békemisszióban. Szükségesnek tartja az orvoscsoport kiküldését?
– Nem árulok el titkot, én nem voltam katona. Éppen ezért nem szép tőlem ha bármit mondok, hiszen más “bőréről” van szó. Arra viszont emlékeztetnék, hogy a délszláv konfliktus idején azzal nyugtatgattuk magunkat, hogy a NATO megvédi az országot. Úgy hiszem, eljött az ideje, hogy amit kaptunk, most viszonozzuk, legalább gesztusértékűen. Azt viszont minden érintettnek magának kell eldöntenie, hogy vállalja-e a misszióval járó kockázatokat.
