 |
Nem maradt hatástalan Romano Prodinak a francia Le Monde számára néhány héttel ezelőtt adott interjúja, amelyben az Európai Bizottság elnöke ostobának minősítette a stabilitási és növekedési paktumot. Az eurózóna tagállamaira vonatkozó, rugalmatlansága miatt már korábban is kárhoztatott pénzügyi, költségvetési előírások felpuhítására a jelek szerint rászánják magukat a tizenötök. A lapzártánk után elfogadott – de előre kiszivárogtatott – bizottsági javaslat szerint bizonyos “magas minőségű” közkiadásokat nem számítanának bele a valutaövezetet alkotó országok államháztartási hiányába. A stabilitási és növekedési paktum jelenleg 3 százalékban maximálja az államháztartási deficitet annak érdekében, hogy erősítse a versenyt.
 |
Pedro Solbes, az unió költségvetési biztosa szerint a 3 százalékot is túl lehet majd lépni, már amennyiben egy tagállam olyan strukturális reformokat hajt végre, amelyek javíthatják a növekedést és a foglalkoztatottságot. Hogy pontosan mi minősül “jó” beruházásnak, amelynek nyomán azután megengedhető a deficit növekedése, az egyelőre kérdéses. A bizottság szívesen venné, ha Nagy-Britannia többet költene egészségügyre és oktatásra, Franciaország a K+F-re szeretne többet áldozni, míg Németországban a munkaerőpiac reformja élvez prioritást. A Financial Times értékelése szerint a jövő év tavaszától várhatóan hatályba lépő rugalmasabb elbánás elsősorban Nagy-Britanniának, Írországnak, Hollandiának és a skandináv államoknak kedvez. Szintén jól jöhet a paktum felpuhulása az uniós tagjelölteknek is. A 2004-ben az unióhoz csatlakozó 10 országnak számos strukturális reformot kell majd végrehajtania, az egészségügytől a nyugdíjreformig. Eközben a monetáris uniós tagság érdekében az államháztartási hiányt a csatlakozás után a Maastrichtban előírt 3 százalékra kellene mérsékelni.
A bizottsági javaslat nem ismer viszont pardont az államadósság ügyében. Solbes szerint a brüsszeli testület az eddigieknél is nagyobb erővel sújt majd le azokra a tagállamokra, amelyek túllépik a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Belgium és Görögország jelenleg 100, míg Olaszország 110 százalékos adósságot halmozott fel a bruttó hazai termék arányában.
