Egy elefánt sem okozna nagyobb felfordulást a porcelánboltban, mint amit a jövő évi költségvetés mind jobb kipárnázása érdekében új források után kutató Pénzügyminisztérium (PM), illetve a látszólag halva született telefonpiaci verseny újraélesztésénél asszisztáló Hírközlési Döntőbizottság (Hdb) utolsó lépései váltottak ki a távközlési cégek háza táján. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy az eddig kellemes dagonyázásra alkalmat adó állóvíz hirtelen felkavarodása valójában kinek kedvez majd. Valószínűnek látszik azonban, hogy belátható időn belül a fogyasztók érzékelnek majd a legkevesebbet a máris komoly visszhangot kiváltó állami beavatkozások beígért előnyeiből.
Fővárosi mobilüzlet előtt. A Pannon GSM vezetői szerint bizonyos területeken a hatóság túlértékelte a cég erejét.
ELVONÁSI TÜNETEK. Nem örülhetett sokáig felhőtlenül cége kedvező idei első háromnegyedévi eredményeinek Klaus Holgaar Rasmussen, a Pannon GSM szeptember elején kinevezett vezérigazgatója. Az elődjétől jól menő mobiltelefon társaságot “megöröklő” dán menedzsernek a jelek szerint meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy nevéhez – a kormányzat és a piaci szabályozó hatóságok által diktált változások nyomán – 2003-ban nem feltétlenül az eddigi javuló tendenciák gyorsulása, hanem esetleg lassulása kapcsolódik majd. A Pannonnál az elmúlt 9 hónapban 14 százalékkal javult az adózás előtti eredmény; e tendencia folytatódása most igencsak megkérdőjeleződött. Sovány vigasz, hogy a november elején napvilágra került újdonságoknak máshol sem tapsolnak igazi lelkesedéssel.
A telekom szektort érintő első kellemetlen döntés László Csaba pénzügyminiszter nevéhez fűződik, aki – a 2003-as költségvetés pozícióit javítandó – egyedülálló regulák bevezetését kezdeményezte a távközlési szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó áfa-elszámolásában. A szakminisztérium legnagyobb titokban előkészített javaslata szerint a gazdálkodó szervezetek jövőre a távközlési kiadásaik áfájának csupán 70 százalékát számolhatják el, illetve igényelhetik vissza. A javaslatot a minisztérium illetékesei azzal a magyarázattal igyekeznek szalonképessé tenni, hogy a gazdasági társaságok telefonszámláiban lényegében lehetetlen támadhatatlanul elkülöníteni a hivatalos, illetve magáncélú hívások díját. Annak érdekében pedig, hogy jövőre emiatt már senkinek ne legyenek álmatlan éjszakái, a tárca “önzetlenül magára vállalja” a vitatható elszámolás problémájának megoldását azzal, hogy pontosan megszabja az elszámolható költségek mértékét. Arról már kevesebb szó esik, hogy a változás a költségvetés bevételeinek növelését szolgálja.
Szakértői becslések szerint a lépés összességében 20-30 milliárd forint többletbevétellel gazdagítja 2003-ban az államkasszát. Az pedig már csak mellékkörülmény, hogy ennek a pénznek jelentős hányadát éppen azok a kis- és középvállalkozók “adják össze”, akiket a kormány programja szerint támogatni kíván. A többletbevétel kisebb részét ugyanakkor az egymástól is jelentős távközlési szolgáltatásokat vásárló telekom cégek fizetik meg.
Az elszámolható áfa mértékének meghatározása – minden egyéb tényezőtől függetlenül – 7,5 százalékkal növeli a távközlési költségeket. Így a telefontársaságoknak fel kell készülniük arra is, hogy az előfizetők igyekeznek majd mérsékelni telefonálási kiadásaikat. Az ebből adódó forgalomcsökkenés elsősorban a vezetékes telefonszolgáltatókat érintheti. Valószínű azonban, hogy a gazdasági társaságok egyúttal a céges mobiltelefonok használatának költségkeretét is megnyirbálják majd.
Jelentős piaci erejű hírközlési szolgáltatók*
VEZETÉKES TELEFONPIAC
Matáv
Vivendi Telecom Hungary
Emitel
Hungarotel
Monortel
MOBILTELEFON-PIAC
Westel Mobil Rt.
Pannon GSM Rt.
BÉRELT VONALI PIAC
Matáv
ÖSSZEKAPCSOLÁSI PIAC
Westel Mobil Rt.
Pannon GSM Rt.
A Hírközlési Döntőbizottság határozata szerint. Forrás: HiF Jelentős piaci erejű hírközlési szolgáltatók*
VEZETÉKES TELEFONPIAC
Matáv
Vivendi Telecom Hungary
Emitel
Hungarotel
Monortel
MOBILTELEFON-PIAC
Westel Mobil Rt.
Pannon GSM Rt.
BÉRELT VONALI PIAC
Matáv
ÖSSZEKAPCSOLÁSI PIAC
Westel Mobil Rt.
Pannon GSM Rt.
A Hírközlési Döntőbizottság határozata szerint. Forrás: HiF
ÖVÖN ALUL. Az igazán fájdalmas csapást azonban mégsem a pénzügyi kormányzat mérte a hazai mobiltelefon-piac két meghatározó vállalkozására. A Westel Mobil Rt. és a Pannon GSM számára a valóban komoly kellemetlenséget a Hdb okozta, amikor meghatározta a hazai távközlési piac jelentős piaci erővel bíró szereplőinek körét. A probléma természetesen nem az, hogy a testület a mobil piacon a jelentős erejű cégek közé a Westelt és a Pannont egyaránt besorolta, míg a vártnál lassabban erősödő, még jóval a 25 százalékos – bevételek alapján számított – részesedés alatt teljesítő harmadik szereplőt egyelőre kihagyta e körből. Ezt a megítélést a két társaságnál nem kritizálják. Azt viszont a Pannon GSM menedzsmentje elfogadhatatlannak tartja, hogy a Hdb cégüket a Westellel együtt az úgynevezett összekapcsolási piacon is jelentős piaci erejű cégnek tekinti.
Hosszasan tudja sorolni Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese azokat az érveket, amelyek szerinte igazolják, hogy a Hdb helytelenül ítélte meg cégük szerepét az összekapcsolási piacon. Formai kifogásai között szerepel, hogy a döntőbizottság figyelmen kívül hagyta az értékelési folyamat során a Pannon észrevételeit. Emellett szerinte a Hdb nem tartotta be a jelentős piaci erejű szolgáltatók kiválasztásának távközlési törvényben meghatározott eljárási rendjét. Konkrétan azt kifogásolja, hogy a testület elmulasztotta tájékoztatni a Pannon vezetését arról, mikor tartja azt az ülését, amelyen a döntését meghozza. Ezzel magyarázható, hogy a Pannon nem tudott élni a törvény szerint számára járó – és az eljárás kimenetelére nézve távolról sem mellékes – nyilatkozattételi jogával.
Drozdynak azonban vannak tartalmi kifogásai is. Fontosnak tartja például azt is, hogy megítélése szerint a Hdb logikailag hibás modell alapján határozta meg az egyes cégek piaci részesedését. Ahhoz, hogy egy távközlési szolgáltató a telekom piac valamely szegmensében jelentős erejűnek minősüljön, bevételek alapján számított részesedésének el kell érnie a 25 százalékot. Márpedig ezen az alapon a Pannon csupán a mobiltelefon-piacon minősíthető ilyennek, az összekapcsolási piacon nem.
OSZTOZKODÁS. Akárkinek is van igaza, azt igazából csak az avatottak értik, miért is vált ki heves reakciókat a második számú hazai mobiltelefon-társaság illetékeseiből az első hallásra megtisztelő cím – jelentős piaci erejű szolgáltató – “elnyerése”. Ahhoz, hogy ezt a kívülállók is megértsék, elsősorban azt kell tudni, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók jelenleg csúcsidőben 45-50 forintot, azon kívül 23-30 forintot kérnek a vezetékes telefonszolgáltatóktól a mobil hálózatokba irányuló hívások fogadásáért. Ezek az úgynevezett fix-mobil végződtetési díjak, amelyek mértékéről elsősorban a Vivendi Telekom Hungary (VTH) és a Pannon GSM között már korábban heves vita bontakozott ki. A VTH illetékesei állítják, hogy miközben a vezetékes szolgáltatók az elmúlt években kötelesek voltak minden tarifaelemet, így a végződtetési díjakat is költségeik alapján meghatározni, addig a mobiltelefon-társaságok – egyébként az illetékes minisztérium díjrendeletében szabályozott – végződtetési díjai távol állnak a költségalapúságtól.
A szolgáltatók közti vitát az elmúlt egy évben azért nem sikerült lezárni, mert a mobiltelefon-szolgáltatók költségadatainak hiányában az illetékesek nem tudták eldönteni, valójában mennyit is kérhetnének a mobilos cégek a vezetékes hálózatokból érkező hívások végződtetéséért. Márpedig ennek a döntésnek a hiányában a vezetékes telefontársaságok az előfizetőknek a mobiltelefonok hívásáért költségalapon felszámítható díjakból alig valamivel több mint 14 forintot tarthatnak meg. Ez pedig megítélésük szerint kevesebb a saját költségeik alapján indokolható összegnél. Ha igazuk van, a mobil ágazat látványos fejlődéséhez a hagyományos telefonszolgáltatók sajátos keresztfinanszírozással járulnak hozzá.
TÉT. A több mint egy éve tartó vitának azonban a Hdb döntése nyomán jelentős piaci erejű szolgáltatónak minősített mobiltelefon-társaságokra háruló kötelezettségek teljesítése után egy csapásra vége szakadhat. A két kiemelt cégnek a döntőbizottság határozatát követően 30 napon belül több kötelezettségnek kell eleget tennie. Így a többi között költségalapú árat kell ajánlaniuk a vezetékes szolgáltatókkal való összekapcsolásra is. Ráadásul mellébeszélésre aligha lesz módjuk, hiszen ezt a díjat megfelelő költségszámításokkal is alá kell támasztaniuk. Eközben a vitás kérdés tétje nem elhanyagolható. Ha ugyanis a VTH illetékeseinek igazuk van, a mobil társaságok az eddigi fix-mobil végződtetési díjaknak csupán a harmadát kérhetik majd el a vezetékes cégektől. Arról, hogy ez akár a Pannon GSM, akár a Westel esetében mekkora bevételkiesést jelent, az érintettek egyelőre nem szívesen beszélnek. Drozdy Győző is csupán annyit árult el: a Pannon GSM bevételein belül az összekapcsolási díjak aránya jelenleg 20-40 százalék. A VTH-nál ugyanakkor úgy számolnak, a teljes piacra vetítve a vezetékes szolgáltatóknál 30-40 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet, ha a mobilosok kénytelenek lesznek költségalapú végződtetési díjakat alkalmazni. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a Pannonnál most valóban megkongatták a vészharangokat. A társaság a Hdb döntése miatt máris a bírósághoz fordult. Ezzel párhuzamosan kérte az informatikai tárca vezetőjét: jogszabályban garantálja, hogy a döntőbizottság határozata nyomán a vezetékes telefonszolgáltatók által megtakarított összegek kerüljenek vissza a fogyasztókhoz. Azaz, a jövőben a vezetékes telefonokról olcsóbban lehessen hívni a mobilokat.
Miközben a Hdb döntésének velejárói miatt a Pannon GSM illetékesei rojtosra beszélik a szájukat, a határozatot feltehetően szintén nem nagy örömmel fogadó Westel hallgat. A vezető magyar mobilszolgáltató illetékesei ugyan maguk is nehezményezik, hogy a dinamikusan fejlődő mobilpiacról a kormányzat több tízmilliárd forintot irányít át mesterséges eszközökkel a legnagyobb jóindulattal is csak stagnálónak nevezhető vezetékes ágazatba, ám hivatalosan senki nem nyilatkozik a kérdésről.
A Westel mértéktartó magatartása érthető is, hiszen tulajdonosa a vezetékes telefónia első számú szereplője, a maga piacán még mindig 80 százalék feletti részesedéssel rendelkező Matáv Rt. Márpedig a legnagyobb hazai telefontársaság az elmúlt időszakban tartózkodott attól, hogy a Pannon GSM ellenében a VTH mellé álljon a végződtetési díjakról szóló vitában. Tehette, hiszen az a többletkiadás, amit a mobiltársaságok által megállapított, az indokolhatónál magasabb díjak miatt kénytelen volt megfizetni, a Westelen keresztül végül részben visszakerült kasszájába. Most viszont, hogy “fordul a kocka” a Westel lesz kénytelen szó nélkül eltűrni a többletkiadásokat. Már csak azért is, mert a jövőben a Matáv és a Pannon GSM közti elszámolásokban is a vezetékes cég oldalára billen a mérleg nyelve.
A Matáv-csoport hallgatását magyarázza az is, hogy a szakértők által 30-40 milliárd forintra becsült megtakarításból a vezetékes szolgáltatók nagyjából piaci részesedésük alapján részesülnek. Azaz, ennek az összegnek a 12-13 százaléka kerülhet a VTH-hoz, több mint 80 százaléka viszont a Matávhoz. Persze csak addig, amíg az informatikai tárca el nem dönti: a vezetékes cégeknek a náluk keletkező megtakarítás mekkora hányadát kell a telefontarifák mérséklésére, vagy éppen az internet fejlesztésére fordítaniuk. Mindenesetre, ha a kormányzat valóban el akarja kerülni annak a látszatát, hogy a vezetékes telefonszolgáltatókat “támogatja” a mobilosoktól elvett pénzből, nem tehet mást, mint a lehető legrövidebb időn belül határoz a felszabaduló összegek sorsáról.
KÖVETKEZMÉNYEK. A hírek szerint az informatikai tárca egyelőre mérlegeli a beavatkozási lehetőségeket. Arról nincs végleges döntés, hogy a költségalapú végződtetési díjak alkalmazása nyomán keletkező megtakarítások hová kerüljenek. Az informatikai minisztériumban még a költségalapú díjak összegének egyértelművé válását várják. Becsléseik szerint az új fix-mobil végződtetési díj a jelenlegi mintegy 50 forint helyett hozzávetőleg 20 forint lehet. Emellett a tárca illetékesei szerint azt is tisztázni kell, hogy a költségalapú szintet egyszerre, vagy több lépésben kell elérniük a cégeknek. A megtakarítások felhasználásáról pedig csak ezután lehet határozni.
Ennek ellenére a minisztérium illetékesei szerint az biztos, hogy a mobilszolgáltatóktól a vezetékes szektorba “szivattyúzott” pénz nem maradhat a hagyományos telefóniával foglalkozó cégeknél. Jelentős részét a fogyasztók kaphatják meg díjcsökkenés formájában, fennmaradó hányadát pedig az információs társadalom kiépítésére, illetve az internet elterjesztésére fordítják majd.
