Irodalmi Nobel-díj Kertész Imrének – Kölcsönfrakkban

Kertész Imrének ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a svéd Királyi Akadémia az író “munkásságáért, amelyben a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel”. A holokauszt-túlélő Kertész a magyar irodalom alkotói közül elsőként részesült ebben a kitüntetésben a díj 1901-es első odaítélése óta. A 216 éves múltra visszatekintő svéd akadémia indoklásában kifejtette: “Kertész Imre munkássága azt kutatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként élnek.”

“Kertész Imrét választotta ki a sorsa arra, hogy éljen, és ezt a kalandregényt megírja. És tette ezt, ahogy másnak nem adatott meg a világon, elbeszélt valamit a többiek helyett is” – fogalmazott az elsők között gratuláló Konrád György író.

A jelenleg Berlinben alkotó Kertész Imre, akinek munkásságát a napokban Hans Sahl-díjjal is elismerték, első szavaiban reményét fejezte ki, hogy Nobel-díja jobban a magyar irodalomra irányítja a világ figyelmét, s azokra az írókra, köztük kedvencére, Krúdyra, akik szerinte szintén részesülhettek volna a kitüntetésben. Az író azt is elmondta: úgy érzi, Németországban jobban ismerik és kedvelik, mint Magyarországon, ahol “pusztába kiáltott szó volt, amit csinált”, bár hivatalos helyeken elismerték. “Németországban és néhány más országban ismertebb vagyok, a holokausztot is másképp fogják fel” – mondta a friss Nobel-díjas, aki december 10-én veheti át az elismerést Stockholmban. A ceremónia ismert előírásaitól visszazökkenve a földre, a boldog díjazott nem kis humorral jegyezte meg: “Heinrich Böll két teljes napig küzdött a frakk ellen, de vesztett. Én megadom magam a sorsnak, és kölcsönzök egy frakkot. Megéltem már rosszabb dolgokat is…”

Az írótársak és politikusok lelkes, fennkölt méltatása mellett más realista hangok is megszólaltak. Így némileg ünneprontóan tette közzé szakvéleményét egy adótanácsadó, aki úgy vélte, 100 milliós nagyságrendű adót fizethet Kertész Imre, a hatályos jogszabályok alapján. A díjjal ebben az esztendőben 10 millió svéd korona (több mint 260 millió forint) jár együtt. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint Magyarországon a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj adómentes, de a Nobel-díjat nem nevesítették a törvényhozók. Mivel a külföldön szerzett jövedelem adóköteles, arról bevallást kell készíteni. Amennyiben a díj után Svédországban nem kell adózni, úgy itthon kell fizetni, mi több a dolgok jelen állása szerint költségeket sem lehet vele szemben elszámolni. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint az lenne méltányos, ha az országgyűlés még az idén, visszamenőleges hatállyal módosítaná a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, és a Nobel-díjat is adómentessé tenné. A jelek szerint osztják ezt a politikusok is, az MSZP és a Fidesz részéről egyaránt jelezték, hogy már dolgoznak egy ilyen értelmű törvénymódosítási javaslaton.

Az író első, életművét megalapozó Sorstalanság című műve pillanatnyilag hiánycikk a magyar piacon, de mint Morcsányi Géza, a Kertész-műveket itthon gondozó Magvető Kiadó vezetője bejelentette, az utánnyomás néhány napon belül elkészül. Az író új regénye egyébként várhatóan jövőre jelenik meg, de részletek már most is ismertek belőle, miután a mű elkészült fejezeteiből néhány hete felolvasóestet tartottak a Katona József Színház Kamra Színpadán, Felszámolás címmel. Kertész Imre Berlinben dolgozik az említett könyvén, amely a holokauszt következményeiről, illetve annak második nemzedékéről szól. A Magvető igazgatójának tudomása szerint azonban még nem biztos, hogy ez marad a rendszerváltozás környékén játszódó történet végleges címe.