Vezérigazgatót nem cserélt legutóbbi rendkívüli közgyűlésén az FHB, tulajdonost viszont – legalábbis az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô (ÁPV) Rt. szándékai szerint – már a közeljövôben vált a pénzintézet. Újabb bankprivatizációs fázisként három hitelintézetet kívánnak piacra dobni: az FHB-t, valamint a már többször, sikertelenül felkínált Konzumbankot akár az idén, a Postabankot jövô tavasszal értékesítenék. A remélt összbevétel 60 milliárd forint, ám egyelôre nem került nyilvánosságra, hogy ennek mekkora részét várják a jelzálogbank eladásából.
HogylétJóllehet, eredetileg 4-6 milliárd forintos alaptôkével szándékozták létrehozni, végül a törvényben elôírt minimum összeggel, 3 milliárd forinttal indulhatott el az FHB 1998-ban, a hosszúra nyúlt alapítás közben ugyanis “lemorzsolódott” néhány potenciális részvényes. A társaság ma is csupán 4,1 milliárdos jegyzett és 5,5 milliárdos saját tôkét mondhat magáénak. A start egyébként sem ment tervszerűen. Az elsô évre kalkulált 15-17 milliárdos, majd módosított 12-13 milliárd forintos hitelkihelyezés helyett csupán a tervezett összeg tizedét hagyta jóvá az FHB 1998-ban. Egyebek mellett ezen okok miatt is a kormányváltás után a bankot gründoló vezetésnek mennie kellett. (Habár a vezérigazgató ezúttal a helyén maradt a bank minapi rendkívüli közgyűlésén igazgatósága és felügyelôbizottsága most is jócskán átalakult.)
Az FHB-nál nem teljesült az eredeti hitelcél sem: a pénzintézet elsôsorban agrárhiteleket kívánt nyújtani, másodsorban pedig infrastrukturális, környezeti, egyéb beruházásokkal a vidéket fejleszteni. Az ügyfelek harmadik csoportját az építési vállalkozók alkották volna. Ehelyett ma a hitelek több mint 95 százalékát magánszemélyek veszik fel, döntôen lakás célra. Igaz, sikeres a szabad felhasználású hitel is, ennek keretében akár termôföld vásárlására is áldozhat az ügyfél. A kölcsönök csupán néhány százalékát veszik fel építési vállalkozók, azok is fôleg vidéken, kisebb társasházas beruházásokhoz. Az agrárhitelezésrôl mindazonáltal nem tett le a bank, arról egyeztetéseket folytat a Nemzeti Földalappal.
Az FHB ugyanakkor nagyon is kinôtte magát. Félévkor a hitelállománya megközelítette a 49 milliárd forintot, s immár 100 millió forintos nyereségrôl számolt be. Ez utóbbit az év végéig több mint a négyszeresére kívánja növelni. A bank elôször 1998 végén bocsátott ki jelzáloglevelet, állománya jelenleg közel 42 milliárd forintnyi.
Az FHB egyébként a privatizációs intézmény viszonylag friss, egy márciusi tranzakció nyomán a portfóliójába került szerzeménye. Akkor a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) végrehajtott részvénycsere keretében került a pénzintézet az ÁPV Rt.-hez. Habár az ügy sietôsnek látszik, egyelôre az FHB-re vonatkozóan nincs kész eladási stratégia. Az egyik lehetôség a tôzsdei értékesítés, miáltal a pénzintézet szerepet kaphat a kormányzó erôk részérôl a választások jegyében megfogalmazott tôzsdeélénkítési ígéretek valóra váltásában is. Az FHB-t illetôen ez a javaslat nem is számít újdonságnak. Még csak működési engedéllyel sem rendelkezett az intézmény, amikor vezetôi máris hangsúlyozták: a masszív állami tulajdont néhány év múlva magánbefektetésnek kell felváltania – alkalmasint tôzsdei úton. A bank eddigi életében (az elmúlt közel öt év alatt) azonban az állami tulajdonhányad nemhogy csökkent volna, még gyarapodott is, sôt, a mai felállásban az FHB-nak – közvetve vagy közvetlenül – teljes egészében az állam a tulajdonosa.
KÖZÖSKÖDÉS. Nagy kérdés, hogy vajon a döntéshozók a privatizáció után milyen jelzáloghitelezési piacot képzelnek el. Fontos cél lehet több erôteljes szereplô fenntartása, az tehát, hogy konkurens társaságok szorítsák egymást versenyre. Ehhez pedig az szükséges, hogy nagy rivális – például az OTP – semmiképpen ne kerüljön az FHB-nál meghatározó pozícióba. Következésképpen tôzsdei értékesítéskor is jól meg kell szabni azokat a limiteket, ameddig egy-egy részvényes gyarapodhat. A magánosítás másik felmerült módja egyetlen tôkeerôs vásárlóval megállapodni, igazán izgalmasnak viszont a harmadik lehetséges út ígérkezik, nevezetesen az, ha az FHB-t jelenlegi intézményi partnerei közösen tulajdonolnák. Egy erôteljes versenyt mutató piacon – mint amilyen ma Magyarországon a lakás-, illetve egyáltalán az ingatlanhitelezés – a gondolat elsô hallásra meghökkentônek tűnhet, ám korántsem példa nélküli. Ezt az utat követi például Svájc, ahol azon bankok szerepelnek a jelzálog-hitelintézet tulajdonosai között, amelyek jelzáloghitelét az refinanszírozza. Az FHB, noha ügyfeleinek közvetlenül is nyújt hitelt, egyre inkább ez utóbbira – más bankok jelzáloghiteleinek refinanszírozására – koncentrál. Mindehhez jelenleg hét partnere van, amelyeknek eddig mintegy 10 milliárd forintnyi hitelét refinanszírozta.
FELMELEGÍTETT KAPCSOLATOK. E bankok közül nem egy már korábban is kokettált a pénzintézettel. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) például a legelsôk között szállt be annak idején – bô egy évtizede – a jelzáloghitel-intézet felállításának elôkészítésébe. A sok évet felemésztô folyamatba végül az új tulajdonosok szóltak bele: a bank kétharmadát akkortájt megvásárló intézmények (az Irish Life, a Kreditbank és az EBRD) voltak azok – legalábbis a hivatalos magyarázat szerint -, amelyek távol tartották a K&H-t az FHB alapítói státusától.
Mostani partnerei közül a bankhoz korábban az idôlegesen 3,3 százaléknyi részvénypakettet tulajdonló Erste és a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) került közel, igaz, utóbbi információt az érintettek soha nem erôsítették meg. A hírek szerint az MKB az EBRD-vel az oldalán néhány milliárdot pumpált volna az FHB-ba. Az MKB-t az FHB refinanszírozta hitelek kihelyezésében egyébként többen is megelôzik. Az élbolyban a K&H mellett a CIB és a Raiffeisen foglal helyet, gyorsan gyarapítja állományát az Erste, ezeken kívül pedig az Inter-Európáról és a Konzumbankról sem illik megfeledkezni. Valamint a többi partnerrôl sem, hiszen az értékesítésben részt vesz a biztosítók sorából az Allianz Hungária és az AXA, a lakás-takarékpénztárak közül a bankkal közös konstrukciót kínálva a Fundamenta.
