Egyetlen lehetőség van a dobogó legfelső fokáról leszorítani a Mol Rt.-t: az árbevételét tekintve már évek óta stabilan második Audi Hungária Motor Kft. akkor teheti ezt meg, ha az energetikai társaság valóban eladja gázüzletágát. “Ebben az esetben úgy lennénk listavezetők Magyarországon, hogy tulajdonképpen semmit sem tettünk érte” – mondja széles mosollyal Jürgen Lunemann, az ingolstadti székhelyű autógyártó győri leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Ő egyébként, saját bevallása szerint, nem sokra tartja az árbevétel alapú összevetéseket, azzal azonban egyetért, hogy az ilyen éves cezúrák fontos folyamatokat mutatnak meg a gazdaságban.
Így például azt, hogy nemcsak az első helyezett, de az első 10 összetétele sem változott 2000-hez képest. Voltak ugyan helycserék, de új cég nem tudott beférkőzni a “créme de la créme”-be. Helyezésben négyet ugrott előre az immár negyedik helyezett Flextronics. Az árbevétel-növekedést tekintve 2001-ben ez volt a legszámottevőbb teljesítmény, hiszen 573 milliárdos árbevétele több mint duplája az egy évvel korábbinak. Némi üröm lehet az örömben, hogy ezt a kiugrást minden bizonnyal a Microsoft X-Boxok magyarországi összeszerelésével sikerült elérni, ám köztudomásúlag e tevékenységet az idei első negyedév végén Kínába telepítették át. Így vélhetőleg a 2002-es év vesztese éppen a jelenlegi lista kiugróan teljesítő szereplője lesz.
A Klubról 
A táblázatokban szereplő adatok a Dun & Bradstreet Hungária Kft. adatbázisából származnak. A listák elkészítésekor a Magyarországon bejegyzett, nettó árbevétel alapján legnagyobb ezer termelő, kereskedelmi és szolgáltató cég adatait vették figyelembe, amelyek közvetlenül a vállalatoktól származnak.
A konszolidált adatokat adó cégek neveit a táblákban csillaggal jelöltük meg. Ahol az alapadatok külföldi pénznemben álltak rendelkezésre, ott az átszámításhoz a cégek által megadott árfolyamot használtuk.
A tízes listák a nettó árbevétel alapján a D&B Százak Klubjához tartozó azon cégeket rangsorolják különböző mutatók szerint, amelyeknél az adott indikátor 2001-es értéke lapzártakor rendelkezésre állt.
Hivatalosan meg nem erősített információink szerint a listán bizonyosan szerepelne a Cora hipermarket-láncot üzemeltető Magyar Hipermarket Kft., az élelmiszerdiszkont hálózatot működtető Penny-Market Kft. és a Nokia Hungary Kommunikációs Kft. is, valamint tavalyi eredménye alapján eséllyel pályázna a listára való felkerülésre a Profi Magyarország Rt., a SOLE Hungária Tejipari Rt. és a British American Tobacco Magyarország Kft. is, e cégek azonban elzárkóztak adataik közlésétől.
VISSZAESŐK. A másik nagy érdekessége az első tíznek, hogy hárman közülük – miközben tartani tudták magukat a mezőny legelején – árbevétel-csökkenést jelentettek 2001-re. A második Audi közel 46 milliárddal kisebb forgalmat ért el tavaly, mint 2000-ben; a visszaesés nagyságát jól mutatja, hogy ha egy vállalat az e csökkenésnek megfelelő árbevételt mondhatna magáénak, azzal a 80. hely elé kerülhetne a listán. Az IBM Storage és a Philips forgalomcsökkenésével együtt közel 150 milliárdos a mínusz, amit ez a három cég az egy évvel korábbi szinthez képest kénytelen volt elkönyvelni. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a forint árfolyam-emelkedése magyarázatot ad a visszaesésre: euróban vagy dollárban kifejezve már nem lehet negatív tendenciákról beszélni, ám a stagnálás mindenképpen helyénvaló kifejezésnek tűnik mindennek leírására.
Jellemzően azonban növelni tudták forgalmukat a D&B Százak Klubjának tagjai, összesen 19 cég számolt csak be csökkenő nettó árbevételről. Köztük – a már említett három mellett – megtalálhatók azok a Magyarországon gyártó gépipari multik, amelyek árbevétele szintén a forinterősödés miatt esett vissza, ide sorolható például az Opel, a Siemens vagy éppen a Delphi. Voltak azonban olyan társaságok is, amelyeknél a forgalom apadását a legnagyobb jóindulattal sem lehet csupán a magyar fizetőeszköz felértékelődésére visszavezetni. Mindenekelőtt a Dunaferr 13 milliárdot meghaladó árbevétel-csökkenését kell kiemelni. Ez az önmagában is jelentős mínusz a 2000-res adatokhoz képest egyrészt arra vezethető vissza, hogy az acélipar világszerte nehézségekkel küzd, ám a dunaújvárosi vállalkozás átpolitizáltsága, valamint a menedzsment és a tulajdonos közti huzavona is mindenképpen ártott a működésnek. A jövőre nézve e társaságnál nem lehet egyik téren sem igazán pozitív fejleményekről beszélni, hiszen az acélfronton globális kereskedelmi háború van kialakulóban, ráadásul a választások megint csak új menedzsmentet állítottak a Dunaferr élére.
A vesztesek közé került még például a Malév, ahol azonban összességében pozitív változások mentek végbe. A 2000. év utolsó negyedévében elhatározott átalakítási tervek a menedzsment szerint meghozták az eredményüket, s e véleményt a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. új vezetése is osztani látszik. Az árbevétel negatív alakulását minden bizonnyal befolyásolták a sztrájkok és az egész iparágat globálisan nehéz helyzetbe taszító szeptember 11-i terrortámadások.
JAVÍTÓK. Érdemesebb persze azokat a cégeket górcső alá venni, amelyek javítani tudtak pozícióikon. Általánosságban kijelenthető, hogy a számottevően növekedő és sok helyet előrelépő cégek nem a teljesítményük kvantitatív bővítésével érték el 2001-ben a sikereiket. Mindenekelőtt a legnagyobb ugrást végrehajtó E.On Rt.-t kell kiemelni, hiszen a korábban a D&B Százak Klubjának listáján sem szereplő energetikai vállalkozás az előkelő 20. helyen debütált. Tévedés lenne azt hinni azonban, hogy ennyivel több villamos áramot és gázt sikerült eladnia a vezető európai energiaszolgáltató magyar leánycégének, sokkal inkább arról van szó, hogy magyarországi érdekeltségeit egy holdingba hozta össze az E.On.
Hasonló a helyzet a listán 2001-ben szintén először megjelenő Wallis-csoport esetében. A 28. hely megszerzése mindenképpen annak az idestova két éve zajló tudatos tevékenységnek tudható be, amellyel a korábban széttagolt és nehezen áttekinthető holdingot transzparenssé tették. A 70. helyezett Magyar Lapterjesztő Rt. is minden bizonnyal hasonló piactisztulási folyamatoknak köszönheti előrelépését, a 8 milliárdos forgalomnövekedést az olvasók számának növekedése nem indokolná 2001-ben.
Hasonló szektorális tisztulási folyamatok eredményeképpen változott meg igencsak jelentős mértékben a dohányipari vállalkozások helyezése. Leginkább a Philip Morris Magyarország Kft. “teljesítménye” figyelemre méltó, hiszen egy nagyon zárt – tulajdonképpen négyszereplős – piacon tudott több mint 70 milliárddal növelve árbevételét a klubon kívülről a 36. helyre felkerülni. Arányaiban hasonlóan növekedett a debreceni Reemtsma, s ezzel a 88. helyre jött fel. A pécsi BAT kevésbé gyarapította forgalmát, de a 47. hellyel egyáltalán nem kell szégyenkeznie. A dohányzást ellenzőknek azonban emiatt nincs okuk az aggodalomra, a gyártók bevétel-növekedése semmiképpen sem a cigarettafogyasztás megugrásával függ össze – ami különösen kellemetlen lenne, tekintetbe véve, hogy 2001-ben szűnt meg e termékek reklámozásának lehetősége. A változásra a 37. helyről az 52. pozícióra visszacsúszott Magyar Dohányforgalmazó Rt. adja meg a magyarázatot: a kereskedőknél hiányzik a gyártóknál pluszban megjelenő árbevétel.
Hasonló jelenségre más területen is felfigyelhetünk a 2001-es rangsort elemezve. Pont az egyik legnagyobb – teljesítménynövekedéshez kapcsolható – bevételbővülést produkáló vállalkozás esetében találjuk meg nagy hirtelenséggel azt is, ahol hiányzik ez a pénz. A 35. helyre berobbanó Vegyépszer Rt. 90 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételéből 70 milliárdot tesz ki a 2001-es növekmény. Szintén megnégyszerezte e mutatóját a Betonút Rt.: a 11 milliárdos 2000-es bevételt tavaly közel 40 milliárd forintra “tudta” növelni. Nem meglepő ez senkinek, aki a média híradásait követte, a D&B listájából azonban az is hamar kiderül, melyik “klubtagnál” hibádzik ezen összegek legalább egy része. A Strabag Kft. olyan évben volt kénytelen 10 milliárdos árbevétel-visszaesést elszenvedni, amikor óriási mértékben bővül az útépítésre szánt közpénzek összértéke. Ez azonban megint csak nem igazán meglepő tény, hiszen a kormányfő – aki ezen közpénzek felhasználását személyesen is kiemelt ügyként kezelte – nem győzte hangoztatni, hogy magyar cégek előnyt élveznek.
A kiskereskedelmi vállalkozások általában jó évet tudhattak 2001-ben maguk mögött. Az inkább szupermarketeket üzemeltető cégek – mint a Spar meg a Plus – szolid bevétel-növekedést realizálva néhány helyet hátracsúsztak ugyan, de ez csak azt mutatja, hogy a kiskereskedelemben jelenleg a hipermarketeké a valódi növekedési szegmens. A tízes élbolyban megtartotta helyét a Metro Holding Hungary Rt., s bár a 9. helyről egyet hátracsúszott, növelni tudta árbevételét. Közvetlenül a nyomában liheg a Tesco-Global Rt., amely a hat helyet előrelépve tornászta fel magát a 11. pozícióba. Közel harmincat ugrott előre egy év alatt az Auchan Magyarország Kft. is, s vélhetőleg szintén nem panaszkodhat a Corát üzemeltető Magyar Hipermarket Kft. sem, ám a francia tulajdonú cég a korábbi évekhez hasonlóan nem járult hozzá adatainak közléséhez.
KÖZLÉKENYEBBEN. “A magyar vállalati szektorban mindazonáltal egyre nagyobb a közlési hajlandóság” – emeli ki Miha Tamás, a D&B kereskedelmi igazgatója. Évről évre több cég járul hozzá adatainak nyilvánosságra hozásához. A kivételek két csoportból kerülnek ki. Az egyikbe azok a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket (FMCG) forgalmazó cégek tartoznak, amelyek úgy ítélik meg, hogy a valóban öldöklő versenyben hátrányt okoz, ha a konkurencia hozzáfér üzleti számaikhoz. A másik kategóriát pedig azok a multinacionális cégek alkotják, amelyeknél vállalati politika, hogy egyetlen nemzeti leányvállalat adatát sem hozzák nyilvánosságra, csak az anyacég konszolidált mérlegét.
A Magyarországra telepedett autó- és autóalkatrész-gyártók – a gépipari trendnek megfelelően – árbevétel-csökkentést realizáltak 2001-ben. Ugyanez nem mondható el az autókereskedelmi vállalkozásokról, hiszen a D&B Százak Klubjában tag gépjármű-forgalmazó cégek egytől egyig jó évet zártak. Ez igaz a Magyar Suzuki Rt.-re is, amely gyártással és értékesítéssel egyaránt foglalkozik, s mivel termelésének jelentős része kerül hazai piacra – s a felhasznált alkatrészek aránya az évek óta tartó beszállítói program ellenére nem nő igazán nagy mértékben – nem volt annyira kitéve a forinterősödés okozta negatív folyamatoknak, mint versenytársai.
Az energiaszektor vállalatai – a már említett E.On Rt.-től eltekintve – szolidan növekedtek, a nagy ugrások e körre nem jellemzőek. Érdekesség, hogy az Aral Hungaria Kft. a csoportból egyedüliként mintegy 5 milliárd forintos visszaesést jelentett, s ezzel a kilencvenes évek elején dinamikusan növekvő és a magyar piacon magának mind nagyobb részesedést kihasító társaság dinamizmusa megtört. Ami visszavezethető arra tényre, hogy az anyavállalat – éppen a német E.On – leépíti ezt a tevékenységét, s így az itteni vállalkozás sorsa egyelőre elég bizonytalan.
Persze a nettó árbevétel vizsgálata mellett a D&B Százak Klubja tagjainál hasznos az eredményekre is pillantást vetni, s e téren – legalábbis az abszolút számokat tekintve – a Matáv Rt. dominanciája figyelhető meg. Ha a Matáv-csoportot vesszük, akkor még szembetűnőbb a távközlési társaság ereje a jövedelmezőség terén: az üzemi, az adózás előtti és az adózott eredmény szerint is a Matávé az első hely, miközben a dobogó harmadik fokát a társaság mobilszolgáltató leányvállalata a Westel Rt. foglalja el. Utóbbi az eszközarányos adózott eredmény tekintetében is tartani tudja ezt a pozíciót 28 százalékot meghaladó értékkel. Az abszolút számok még egy érdekességet mutatnak: az első tízben három távközlési cég tanyázik, vagyis 2001-ben Magyarországon még keveset lehetett érezni a telekom-válságból.
