Nyugdíjasok, egészségügyi dolgozók, pedagógusok – e három társadalmi csoport a legfőbb haszonélvezője a kormány úgynevezett 100 napos programjának. Ennek végrehajtásához egyébként a feltételeket 50 nap alatt sikerült teljesíteni, s külön érdekesség, hogy a költségvetési törvény szükséges módosítását – az MDF tartózkodása mellett – a legnagyobb ellenzéki frakció, a Fidesz is megszavazta. A büdzsé idei hiányát a döntés nyomán 486 milliárd forintban állapították meg, miközben a bevételi, valamint a kiadási főösszeget egyaránt mintegy 250 milliárd forinttal emelték.
Legelőször a nyugdíjasok örülhetnek (lásd külön): a hónap végén megkapják azt a “fejenkénti 19 ezer forintot, amelyet a Fidesz-kormány elvett tőlük”. Szeptembertől emelkedik a közalkalmazottak bére. A kormány által történelminek minősített, s mértékét tekintve valóban példátlannak tekinthető lépés nyomán 600 ezer egészségügyben dolgozó, a közoktatási, közművelődési, kulturális és szociális intézményben munkát vállaló ember fizetése átlagosan 50 százalékkal nő.
A 100 napos program 13 plusz 1 pontjának teljesítését, sőt túlteljesítését személyesen bejelentő miniszterelnök egyúttal azt is közölte: úgy döntött, hogy a kabinet végrehajt egy második 100 napos programot is. Erről egyelőre még nem kívánt részleteket elárulni, de a végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezetre vonatkozó kérdésekre úgy válaszolt: nincs szándékában a költségvetést módosítani. Mint mondta, “Jellemző módon a közgazdászok úgy gondolkodnak, hogy valahonnan el kell venni. Jövőre sem gondolom azt, hogy el kell venni.”
Nem mindenki ilyen optimista. Bokros Lajos, aki pénzügyminiszterként éppen Medgyessy Péter elődje volt Horn Gyula kormányában, néhány hete fenntartásait fogalmazta meg az akkor még csak tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Szerinte amikor négy hónap alatt kétszámjegyű reálbér-emelkedés valósul meg, mert a választási kampányban szétosztják az eddigi növekedés gyümölcseit, akkor erre nem célszerű további 40-50 százalékos béremeléseket ígérni. Ez csak a költségvetés hiányát növeli. Bokros fölöslegesnek, sőt kifejezetten károsnak nevezte a minimálbér adómentességét is, és úgy ítélte meg, hogy Magyarország kezdi felélni az 1995-ben kezdődött stabilizációval megalapozott versenyképességi előnyét.
A közgazdasági elemzők a vészharangokat ugyan nem verik még félre, de azért óvatosságra intenek. “Az Orbán-kormány és a Medgyessy-kabinet egyaránt költekező politikát folytatott az elmúlt hónapokban” – jelentette ki a Figyelőnek Papanek Gábor a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője. A KSH július 18-án kiadott közleménye szerint az idén január-májusban a bruttó nominális átlagkereset 19 százalékkal, a nettó átlagkereset 18 százalékkal, a reálkereset pedig 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A jelek mindemellett arra utalnak, hogy a kormány jövőre takarékosabb politikát folytat majd. Ha ez így lesz, ráadásul növekedik a gazdaság és azon belül az export, akkor kedvező világgazdasági környezetben Magyarország stabilitása a mostani túlköltekezés ellenére sem kerül veszélybe.
