Mendreczky Károly MTV-elnök végkielégítését állítólag éppen azokban az órákban emelte kétszeresére a még csonka kuratóriumi elnökség, amikor a parlament megválasztotta az MSZP és az SZDSZ delegáltjait a testület kiegészítésére. Az újdonsült elnökségi tagok most tehát nemcsak azon fáradozhatnak, hogy kiderítsék a köztévében történt visszaéléseket, s menesszék Mendreczkyt, hanem azon is, hogy módot találjanak a dupla végkielégítés kifizetésének elkerülésére.
Az elnök távozásához mindenesetre megtörtént az előkészítő lépés: Ragáts Imre gazdasági főigazgatót Mendreczky alelnökké nevezte ki, így lemondása esetén van kire hagyni a házat. (Az elnök ugyanis csak lemondással távozhat, mandátuma három év múlva jár le.) Ha Ragáts gazdasági főigazgató marad, akkor elnök híján ügyvezetői teendőket ugyan elláthatott volna, de nem lett volna például munkáltatói joga.
Ragáts személye egyébként erős kompromisszumnak látszik. Mivel hat éve dolgozik a köztévénél, minden bizonnyal aszszisztált azokhoz az ügyekhez, amelyekről az új kormány le kívánja rántani a leplet. Alelnöki kinevezését június 25-én mindenesetre jóváhagyta a Magyar Televízió Közalapítvány többségében jobboldali érzelmű civil szervezetekből álló kuratóriuma.
Egy másik csúcsvezető azonban nem járt jól. Mendreczky Károly még hetekkel ezelőtt menesztette a harmadik olyan személyt, akinek aláírási joga volt az MTV-nél: Jen Sándort, aki a Nemzetbiztonsági Hivatalból érkezett a köztévéhez – még Szabó László Zsolt elnöksége idején.
ORSZÁGIMÁZS. A kuratórium által szintén múlt kedden jóváhagyott, s a tényeket erőteljesen kozmetikázó 2001. évi parlamenti beszámoló is megemlíti, hogy az MTV reklámértékesítési hatékonysága drámaian lecsökkent. A 36-37 milliárd forint értékűre becsült televíziós reklámpiacon az MTV mintegy 2 milliárd forintnyi bevételt ért el. “Sajnos a beszámolási időszakban nem sikerült megnyugtatóan rendezni a médiaértékesítést, év közben e tevékenységgel az MTV vezetése – megválva addigi partnerétől – ideiglenesen más céget bízott meg, illetve közbeszerzési eljárást kezdeményezett, amely még nem zárult le. A reklámbevételek visszaesésében alighanem e bizonytalanságok is közrejátszottak” – szól az indoklás. Csakhogy a partnerváltás is a csonka kuratóriumi elnökség asszisztenciája mellett történt, méghozzá egy olyan cég, az In Media Kulturális Kft. javára, amely – mint a Népszabadság korábbi cikkeiből tudható – Wermer András, Orbán Viktor egyik tanácsadója érdekeltségi körébe tartozik.
Korábban a Magyar Televízió reklámidejét az Arbo media.net Kft. értékesítette, majd négy hónap szünet után tavaly június közepétől az In Media lett a partner. Az Arbo és az MTV között elszámolási vita van: az Arbo két és fél havi bevételt nem fizetett ki, mert szerinte az MTV jogellenesen bontotta fel a vele kötött szerződést. Úgy tudni, Wermer már korábban is szerette volna kiebrudaltatni az Arbót, de ezt akkor még megakadályozta a csonka kuratóriumi elnökség. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az Országimázs Központ hirdetéseinek nagy részét a köztévében sugározták, s ezek után az In Media jutalékot kapott.
A volt kormányhoz közel álló cégek produkciós vállalkozásként is fejték az MTV-t. A köztévé belső köreiből származó információk szerint az Ezüsthajó Kft. az idén eddig 190 millió forintért szerződött a Millenniumi mesék elkészítésére, míg a Sikkes és a Koffer című produkciókért 42-42 millió forint járt neki. A külső gyártásért fizetett összegek meglehetősen laza kezelését mutatja, hogy például a Théma című műsor belső készítésben még csak 320 ezer forintba került, amikor azonban gyártását átvette a Vitézy László résztulajdonában lévő Profilm Média Kft., akkor ára 1,4 millió forintra ugrott (ezt később visszavették 970 ezer forintra, de ez így is háromszorosa az eredeti összegnek). Az idén 286 millió forint értékű szerződést kötöttek a Thémára. A szintén Vitézy-érdekeltségű Filmex Filmgyártó és -forgalmazó Kft. ugyanebben az időszakban 114 millió forintért szerződött az archív televíziós anyagokból álló – vagyis olcsón előállítható – Operett.hu elkészítésére.
VÉGVESZÉLYBEN? A fentiek némi adalékkal szolgálnak ahhoz, miért is nem képes az MTV önerejéből megteremteni – ahogyan a parlamenti beszámoló írja – “a joggal elvárható bevétel/kiadási egyensúlyt”. A köztévé egyébként tavaly érdekes módon csaknem 2 milliárd forintnyi nyereséget produkált, ám ennek oka a mintegy 11 milliárd forintnyi rendkívüli bevételekben keresendő (lásd a grafikont), vagyis abban, hogy az országgyűlés jóváhagyásával elengedték a köztartozásokat, továbbá a Magyar Televízió Közalapítványon keresztül tőketartalék-emelésben is részesült az egyszemélyes részvénytársaság. A beszámoló szerint az MTV már az idén ismét elveszítheti saját tőkéjét, s működését nem lesz képes finanszírozni, ha nem jut pótlólagos bevételekhez.
Az MTV Rt. pénzt lát abból a koncessziós díjból is, amelyet a kereskedelmi csatornák fizetnek. Tavaly a társaság a csonka kuratóriumi elnökség engedélyével értékesítette a koncessziós díjból származó, következő öt évre szóló bevételeit. Ez a parlamenti beszámoló szerint 15 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitel felvételének felel meg.
Köztudott, hogy az MTV nem minden beszállítójának fizet egyformán, így vannak olyanok, akik tavalyi teljesítésük után máig hiába várnak a pénzükre. A beszámoló azonban finoman úgy fogalmaz, hogy “szállítói tartozásait és köztartozásait nehezen és/vagy késedelmesen tudta csak az MTV Rt. teljesíteni”.
Míg a parlamenti beszámoló további pótlólagos juttatásokat szorgalmaz, az új kormány aligha fogja támogatni ezt az ötletet. Pető Iván SZDSZ-es országgyűlési képviselő és Haraszti Miklós, a szabad demokraták akkori ügyvivője még tavaly februárban feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen bűncselekmény gyanúja miatt, s tőlük függetlenül az MTV felügyelőbizottságának MIÉP-es elnöke, Wieghard Mara is hasonlóan járt el. Eldöntött kérdés, hogy az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódni fog a köztévénél.
VIHARFELHŐK. Nemcsak a gazdálkodásra vonatkozó megállapítások, de a műsorszerkesztésről szólók is várhatóan vihart kavarnak majd. A parlamenti beszámoló ugyanis egyebek mellett azt állítja: “Az M1 hírműsora 2001-ben is több mérhető versenyelőnyt mutatott. A legtöbb hírt adta, kiemelten foglalkozott különböző társadalompolitikai kérdésekkel, óvakodott a “baj” tematika túlhangsúlyozásától, kellő súllyal szerepeltette a szomszédos országokból, illetve a határon túli magyarság életéről szóló híreket, a szűkebb értelemben vett politikai dimenzióban pedig következetesen tartotta magát a kormányzati ciklusoktól független hírszerkesztési gyakorlathoz.” Mindezt egy közelebbről meg nem nevezett szerző(k) által készített elemzésre alapozzák, amelyben már az is furcsa, hogy miért nem a műsorokat egyébként is folyamatosan elemző Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) fordultak ebben a kérdésben.
Közben a kormánypártok és az ellenzék, mind pedig a két oldal által delegált kuratóriumi elnökségi tagok véleménye között láthatóan ég és föld a különbség. Kozák Márton, az MTV kuratóriumi elnökségének SZDSZ által delegált tagja azonban optimista. Bár szerinte “nemzeti szégyen, hogy ilyen köztelevíziója van az országnak”, úgy nyilatkozott, hogy az elnökség régi és új tagjai között nincs olyan szakadék, mint a politikai pártok között, s erős politikai akarat esetén a nagyobbik közszolgálati televíziót rendbe lehet tenni.
