Ebben a szavazásban tisztességes parlamenti demokráciában hívő politikus nem vehet részt – lázadt a parlamentben másfél éve Szekeres Imre (MSZP), a költségvetési bizottság akkori elnöke. Az ellenzék ki is vonult, tiltakozva a kétéves költségvetés szavazása ellen, mivel akkor még hatályba sem lépett az a törvénymódosítás, amely lehetővé tette a két évre szóló büdzsé megalkotását.
A “mindenkori” költségvetések keretéül szolgáló államháztartási törvény (áht.) a legrugalmasabb magas jogszabály: 1992. évi megalkotása óta több mint harmincszor módosították. Most, a 2001. és 2002. évi költségvetés korrekciója sem hoz ebben újat – a kormány máris kezdeményezi az áht., ezen belül is a pótköltségvetésre vonatkozó passzus megváltoztatását.
László Csaba pénzügyminiszter ígéri: az államháztartás hiánya nem nő tovább ahhoz a 172,5 milliárdos pótlólagos összeghez képest, amennyit az átadás-átvétel idején, a leköszönt kormány intézkedéseinek hatásaként mutattak ki. Vagyis a deficit GDP-hez viszonyított mértéke a tervezett 3,2 százalékkal szemben 4,2 százalék körül alakul (mármint a hazai kimutatások szerint; az Európai Unió módszere alapján a deficit mértéke 6 százalék körülire duzzad).
MŰFAJI KÉRDÉS. A bejelentésből az következne, hogy a pótköltségvetés elkerülhetetlen, hiszen tartós és jelentős veszély fenyegeti a célul kitűzött egyenleg elérését. Sőt, az általános tartalék is könnyen kimerülhet. Persze ez, ha úgy tetszik, műfaji kérdés: a pótköltségvetés aprólékos munka, valamennyi előirányzatot újra kellene alkotni, márpedig a kormány július közepén kezdődő nyári szünet előtt el kívánja fogadtatni a 100 napos csomagot megalapozó jogszabályokat.
Kisebb terjedelmű költségvetés-módosítást terjesztettek be tehát, s – a megrögzült szokás szerint – mintegy mellesleg szorgalmazzák 10 más törvény megváltoztatását is. Köztük ott az áht. új passzusa, amely szerint pótköltségvetést csak akkor kellene készíteni, ha a központi költségvetés, a tb- és az elkülönített alapok együttes egyenlege az összes kiadás 5 százalékával tér el a tervezettől. Így elvileg az idei deficit az engedélyezett 505,5 milliárdról 850,9 milliárd forintra ugorhat – a parlament áldása nélkül, a kormány mintegy szabad cselekvési körében. Az általános tartalék kimerülését pedig a jövőben nem kívánják szankcionálni a pótköltségvetési procedúrával.
Az általános költségvetési tartalék így is fogytán van, a kormány annak 48 milliárd forintos feltöltését kéri a törvényhozástól. Hogy, hogy nem, tavaly az Orbán-kormány idején is ennyivel – pontosabban 47,95 milliárddal – fejelték meg a tartalékot. “A már bent lévő pénzzel együtt 70 milliárd forintról kíván a kormány szabadon dönteni, mindenféle parlamenti kontroll nélkül” – bírál most Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, a költségvetési bizottság fideszes elnöke. Persze ez az ő újításuk: messzemenőkig kihasználni, hogy a kényszerhelyzet esetére fenntartott pénz elköltése már a kormánytól függ, s az általa célszerűnek tartott időzítésben folyhat.
A leköszönt kabinet mindössze 3,4 milliót hagyott a költségvetési tartalék első félévben elkölthető 15 milliárd forintjából, sőt a második félévi 22,5 milliárdot is lekötötték – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. “Például a családi gazdaságok támogatására az első félévben 4, a másodikban további 6 milliárd, a státustörvény kapcsán az első félévben 6, a másodikban 8-10 milliárdot kell pótlólag költeni. Az Állami Operaház háromszorosára emelt támogatása, amiről tavaly ősszel döntöttek, az idei tartalékból 4 milliárdot visz el, az önkormányzati választások költsége pedig 3,7 milliárd forint” – sorolta kérdésünkre Máté Dániel szóvivő, aki szerint a keret megemelése után is csak 22 milliárd forintnyi lesz az, ami még nincs lekötve. A tartalékra a tárcák nyújtják be igényüket, az átadás-átvételig egyébként 170,2 milliárd forintért jelentkeztek a PM-nél.
Húszmilliárddal, 120,2 milliárd forintra emelnék a kormány egyedi garanciakeretét; az előző kabinet e téren is bevállalt 96 milliárdot, bár ebből az új kormány visszavonta az állami televízió és rádió kapcsán vállalt, 14 milliárd forintnyi kezességet. Ugyanakkor a költségvetési törvény módosítása érintetlenül hagyja a Magyar Fejlesztési Bank forrásai, garanciavállalásai és árfolyamkockázatai mögé állított tetemes állami kezességeket. E téren csak annyi a változás, hogy a bank külföldi forrásbevonásait a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter mellett a pénzügyminiszternek is engedélyeznie kell.
LYUKAK ÉS TÖBBLETEK. A 100 napos program végül is 160,3 milliárd forint, azaz a GDP 1 százalékának megfelelő nettó kiadási többlettel jár. Ennyivel romlanak a kormány közlése szerint az államháztartási pozíciók, ha a megemelt közalkalmazott fizetések után befolyó adókat, közterheket is számításba vesszük. A bruttó kiadási többlet 218,3 milliárd forint. Ezekbe az összegekbe beleértendő az a 39 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesés is, amivel a minimálbér adómentességét célzó adó-jóváírási konstrukció szeptemberi bevezetése miatt számolnak.
Ugyanakkor a költségvetés-módosítás előterjesztői úgy tüntetik fel a dolgot, mintha a tervezetten felüli bevételek fedezetet nyújtanának a 100 napos jóléti csomagra, sőt ezen felül még az egészségügyben tátongó 97 milliárdos lyuk betömésére is (lásd az ábrát). A “többletbevételek” annak köszönhetők, hogy szerénynek bizonyultak a makrogazdasági becslések, a költségvetés tervezésekor 5 százalékra jósolt infláció helyett ma már 5,5 százalékkal számolnak, a fogyasztás gyarapodását 3,5-4,5 helyett 6,5 százalékra becsülik, a reálbér-emelkedés prognózisa pedig – a 2000 őszén előre jelzett 3,0-3,5 százalékkal szemben – 10,0-11,0 százalék. De már a múlt évre tervezett adókat is alátervezték, és az akkori többletek az idén is befolynak a büdzsébe.
Valójában nincs összefüggés a 100 napos intézkedések és a többletbevételek között. A hiány nőni fog, többek közt olyan tételekkel, amelyeket nem kell előre jóváhagyatni az Országgyűléssel: ilyen például a tavalyi és az idei pótlólagos nyugdíjemelések mintegy 150 milliárdos többletkiadása. Az állami vagyon kapcsán várt bevételeknél százmilliárdos lyuk tátong a büdzsében, s elő kellene teremteni a tavaly megkezdett köztisztviselői bérrendezés idei, 70 milliárdos fedezetét is. Akadnak rejtett források is: például az intézmények működése kapcsán szedett saját bevételek, amelyekből az első öt hónapban befolyt 228,5 milliárd (az éves előirányzat 52 százaléka). További tartalékokat sejtet, hogy a kormány fölhatalmazást kér “az előző évek előirányzat-maradványainak átcsoportosítására”.
