Pezseg az élet a közép-európai tőzsdéken: miközben Varsóban együttműködési szándéklevelet készülnek aláírni az Euronext nemzetközi börzével, a részvény társasággá alakuló Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) – Dunavölgyi Mária ügyvezető igazgató tavaly májusi távozása után – újabb csúcsvezető hagyja el: hároméves mandátumának lejártával nem jelölteti magát ismét az elnök, Simor András.
A “lengyel gyors” előreszaladása és előnyszerzése a BÉT-tel szemben azért különösen érdekes, mert a szakemberek szerint 2002 fordulópontnak bizonyulhat a nemzetközi börzék világában: míg tavalyelőtt az Euronext megalakulásától, tavaly pedig a börzék nyilvános részvénykibocsátásaitól volt hangos a tőkepiac, addig az idei “sláger” a piacok összeolvadása lehet. Eldőlhet például, hogy a londoni, a frankfurti, vagy az Euronext – a párizsi, brüsszeli és az amszterdami tőzsdék összeboronálásából létrejött intézmény – lehet-e hosszú távon életképes Európában. A jelek szerint ez utóbbi a többivel szemben világos és reálisnak tűnő jövőképpel rendelkezik, s azzal könnyebben magához csalogathatja a befektetőket. Megalakulása óta hű maradt az eredeti stratégiájához, és folyamatosan azon van, hogy Európa vezető tőzsdéjévé váljon. Működése első évében megvásárolta a portugál tőzsdét, szövetséget kötött a finn piaccal (amely a budapestivel azonos kereskedési rendszert használ), majd pedig “elhalászta” a londoni értéktőzsde (LSE) elől a londoni opciós és határidős piacot (Liffe). A kudarc az LSE-t arra késztette, hogy tárgyalásokat kezdjen az amerikai Nasdaqkal, majd pedig bejelentette hogy szívesen együttműködne a két nagy európai piac bármelyikével. A jelek szerint így az idő a francia-holland-belga hármasnak kedvez – mostani döntésük alapján feltehetően a lengyelek is így vélik.
KÉNYSZER. A már lassan több mint egy éve nyomasztó tőzsdei pangás kérdésessé teszi a közép-európai piacok önállóságát és életképességét. Az elmúlt évben a forgalom mindegyik börzén jelentősen csökkent, s ez szükségessé tette a prágai, a varsói, a bécsi és budapesti tőzsdék partnerkeresését. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a régiós tőzsdék egyesülését szorgalmazta, ám erre akkor a BÉT vezetése úgy reagált, hogy ez önmagában nem oldaná meg a tőzsde problémáit. “A BÉT hosszú hónapok óta folyamatosan vizsgálja az együttműködési lehetőségeket fejlett nyugati börzékkel csakúgy, mint a régión belül, ám konkrétumokról a tárgyalások jelenlegi szakaszában még nem beszélhetünk” – mondja Horváth Zsolt, a pesti börze ügyvezető igazgatója, aki szerint az állami tulajdonban lévő varsói tőzsde – az Euronext kereskedési rendszerének másfél-két évvel ezelőtti megvásárlásával – saját utat választott, a nyugati partnert az egyedüli alternatívának tekinti, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a BÉT-nek is követni kellene őket. Az ügyvezető véleményével a magyar tőkepiac szereplőinek többsége is egyetért. Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint a lényeg az, hogy Budapest megtegye végre a szükséges lépést, különben a helyzet a mostaninál is rosszabbra fordulhat. Igaz – hangsúlyozza továbbá a szakember -, szerencsés volna, ha a régió piacai egyazon rendszerből lennének elérhetők, mivel a térség iránt érdeklődő befektetők szinte teljesen azonos körből kerülnek ki.
A piacon elterjedt nézetek szerint a BÉT nem véletlenül halogatja a döntést. A több mint öt évvel ezelőtt megvásárolt MMTS számítógépes kereskedési rendszer súlyos milliárdokba került a pesti börzének, miközben a rossz nyelvek szerint nem kompatibilis egyik lehetséges partner rendszerével sem. Horváth Zsolt elismeri, hogy annak idején valóban nem annak alapján választottak, hogy a szoftver ugyanolyan legyen, mint a nyugati tőzsdéké, annál is inkább, mert akkor a ma piacvezetőnek számító kereskedési rendszerek, vagy éppen a most formálódó szövetségek még nem is léteztek. A szakember azonban állítja, hogy az MMTS bármelyik másik rendszerrel összehangolható. Miközben azt sem zárja ki, hogy piaci és gazdaságossági megfontolások alapján, indokolt esetben, a sikeres integráció nyomán lecserélik a rendszert, hangsúlyozza, hogy önmagában a szoftver nem lehet akadály, így nem kell attól félni hogy a jelenlegi program a “szemétkosárban landolna”.
A derülátók szerint a BÉT részvénytársasággá alakulása megoldást hozhat a jelenlegi patthelyzetre. A tulajdonosok új igazgatóságot, e testület pedig új elnököt választ. Horváth Zsolt nem tervezi távozását, miközben tudja, ez nem csak rajta múlik. Mindenesetre a BÉT a vezetők szerint felkészült a “házasságra”, a “vőlegényt” lázasan keresik…
