Karácsony előtt vásárolni szokás. Ehhez tartotta magát Jean-Marie Messier is, a Vivendi Universal elnöke. A francia távközlési és médiacsoport december 17-én bejelentette, hogy egy 10 milliárd dolláros ügylet keretében átveszi a Barry Diller által alapított és irányított USA Networks szórakoztatóipari érdekeltségeit. Három nappal korábban, mintegy bemelegítésül, a Vivendi 1,5 milliárd dollárért 10 százalékos tulajdonrészt szerzett az EchoStar Communications műholdas tévészolgáltatóban, amely nem mellékesen éppen fel akarja vásárolni nagyobb riválisát, a jelenleg a General Motors leányvállalataként működő Hughes Electronics Corporationt.
JÓ VÉTELT CSINÁLT. Fény derült hát arra, miért költözött át Messier néhány hónapja családjával együtt a New York-i Park Avenue egyik apartmanházába, hogy csak bizonyos időközönként tűnjön fel a Vivendi párizsi központjában. S talán arra is, miért fogyott le nyár óta 14 kilót. A 10,3 milliárd dolláros ár borsos, mégsem fér kétség hozzá, hogy Messier jó vételt csinált. A megszerzett érdekeltségek közé tartozik két kábeltévés hálózat, a USA Network és a Sci-Fi, amelyek együttesen 160 millió amerikai nézőhöz jutnak el. Ugyancsak a Vivendi birtokába kerül a Studios USA TV, ahol olyan sikerprogramok készülnek, mint a Law & Order- és a Maury-sorozatok.
Messier és Diller december 11-én erősítették meg először a kiszivárgott hírt, hogy tárgyalásba kezdtek a USA Networksről. Aznap a New Yorkban is jegyzett Vivendi árfolyama 5 százalékkal esett. A tőzsdei reakció egyik oka az volt, hogy Messier a múltban többször beszélt ilyen vagy olyan ügyletekről – köztük arról is, hogy tárgyal Dillerrel -, megállapodás azonban nem lett a dologból. Ennél jobban aggasztotta azonban a befektetőket, hogy a Vivendi új részvényeket fog kibocsátani a USA Networks vagyonának megszerzése végett, valamint tetemes készpénzkiadással tovább növeli adósságát is. A világ második legnagyobb médiavállalata a decemberi ügyleteket megelőzően bő egy év alatt 20 milliárd euró adósságot halmozott fel, s kötelezettségei jegyzett tőkéjének 50 százalékát teszik ki, ami sokkal magasabb az olyan vetélytársak rátájánál, mint a világelső AOL Time Warner, vagy a News Corp., illetve a Viacom.
Magyar vizeken A hagyományos vezetékes telefonpiac második rajtkockájából indul a távközlési piac december 23-án jogtechnikailag véglegessé vált megnyitása utáni megmérettetésben a Vivendi Telecom Hungary (VTH). A cégegyesítések és a folyamatos terjeszkedés ellenére azonban a jogelődje – a CG Sat Hungary – révén 1994 óta piacon lévő társaság távolról sincs egy súlycsoportban legfontosabbnak tartott versenytársával, a Matáv Rt.-vel.
A Vivendi magyar vállalkozása az elmúlt hét évben 600 millió dollárt meghaladó értékű beruházást hajtott végre, és kilenc helyi szolgáltatási körzetében 1,5 millió előfizető ellátására rendezkedett be saját hálózatával. A Hírközlési Főfelügyelet gyorsjelentése szerint a több mint 3,7 millió bekapcsolt fővonalat, előfizetőt számláló hagyományos vezetékes telefonpiaci tortából viszont a társaság csak 12,5 százalékos szeletet hasított ki magának, miközben a Matáv részesedése meghaladja a 80 százalékot.
A VTH versenyképességének és működési hatékonyságának javítása érdekében már 2000-ben megkezdte koncessziós társaságainak összevonását. A Déltáv Rt. és a Digitel 2002 Rt. fúziójával 2000 novemberében életre hívta a V-fon Távközlési Szolgáltató Rt.-t, amelybe 2001. június 30-án a Jásztel Rt.-t is beolvasztotta. A társaság érdekeltségei közé tartozó Bakonytel, Dunatel, Egom-Com, illetve Kisduna-Com összevonása egyelőre nem zárult le.
A cégcsoport internetes szolgáltatásait a 2000 végén piacra lépett V-net Rt., üzleti kommunikációs szolgáltatásait pedig a V-com Rt. látja el. Ez utóbbi 2001-ben beindította üzleti szolgáltatásait a főfelügyelet pályázatán megvásárolt 3,5 gigahertzes frekvencián is, piaci részesedése a becslések szerint 10,4 százalék. A VTH az Eurotel Rt.-ben meglévő 49 százalékos súlya révén a fővárosban kiterjedt optikai kábelhálózattal rendelkezik.
A VTH intenzív terjeszkedésre készül. A társaságnál azt ígérik: a telefonpiaci verseny hivatalos megkezdése után az ország minden pontján elérhető távolsági hangszolgáltatást indítanak. Az üzleti kommunikációs piacon ugyanakkor integrált hang-adat szolgáltatásokkal jelennek meg. A Vivendi elsődleges “támadási” célpontjai ezzel együtt természetesen a Matáv szolgáltatási területén lévő nagyvárosok, és itt is elsősorban az üzleti előfizetők lesznek. A társaság a megnyíló piacokon jelentős terjeszkedésre, koncesszióinak lebomlása után saját területein szerény piacvesztésre számít. A grandiózus tervek ellenére a VTH támadásai, üzleti előfizetőknek címzett ajánlatai aligha rengetik meg a Matávot, miközben a Vivendi helyi monopóliumait biztosító koncessziók lejárta után színre lépő (úgynevezett inkumbens) szolgáltató valószínűleg a vártnál több kellemetlenséget és ezzel nagyobb piacvesztést okoz majd a társaságnak.
Messier igyekezett eloszlatni mindkét aggályt, s amikor a tranzakció részletei napvilágra kerültek, a befektetők belátták, igaza van. A Vivendi ezúttal nemcsak jó üzletet kötött, de jól is szervezte az üzletet, amennyiben nagyobbrészt csereakciót hajtott végre. Előzőleg ugyanis már 43 százalékos érdekeltséggel rendelkezett a USA Networks anyavállalatában, és a 10,3 milliárd dolláros vételárból közel 7 milliárdot oly módon finanszíroz, hogy ezt a tulajdonrészt visszaadja a USA Networksnek. Készpénzben és azonnal csak 1,6 milliárd dollárt kell letennie, ehhez jön még 750 millió dollár különböző halasztott fizetések formájában. Új részvényeket pedig szintén csupán 1,6 milliárd dollár értékben bocsát ki. A papírok a John C. Malone vezette Liberty Mediához kerülnek, amely cserébe lemond a USA Networksben birtokolt tulajdonhányadáról.
Az ügylet nyomán a USA Networks gyakorlatilag kivonul a szórakoztatóiparból, tevékenysége az online kereskedelemre fog korlátozódni, középpontjában a Home Shopping Networkkel és a Ticketmaster hálózattal. A megvásárolt szórakoztatóipari részlegeket a Vivendi a hollywoodi Universal stúdióval együtt a Vivendi Universal Entertainment nevű – 93 százalékban a Vivendi által ellenőrizendő – új cégben egyesíti. A dolognak van némi pikantériája, minthogy a Vivendi tulajdonképpen visszacsinál egy korábbi adásvételt. Amerikai hódítása azzal kezdődött, hogy 2000 végén 34 milliárd dollárért bekebelezte a szeszes italok gyártása mellett a Universal filmstúdiót és lemezkiadót is birtokló kanadai Seagram Companyt. Ugyanez a Seagram volt viszont az, amely két évvel korábban 4,1 milliárd dollárért eladta a mostani ügyletben érintett vagyonelemeket a USA Networksnek.
STRATÉGIAI HÚZÁS. A USA Networks szórakoztatóipari üzletágának megszerzése vitán felül kiváló stratégiai húzás Messier részéről. Hiába volt a 43 százalékos érdekeltség az anyavállalatban, a Vivendi nem tudta befolyásolni a műsorpolitikát, mivel a tulajdonrészre eső szavazati jogok Dillert illették meg. “Nem akarom, hogy hagyjuk veszendőbe menni a pénzt” – mondta Messier nemrégiben a Vivendi és a USA Networks közti szinergiákra utalva. Többé emiatt nem kell, hogy főjön a feje, mivel a Vivendi nagy lépést tett egyik legnagyobb problémájának, a megfelelő amerikai disztribúciós platform hiányának megszüntetése felé. A két kábelhálózat révén a Universal-produkcióknak új közönsége lesz, s a stúdió filmtárára alapozva beindulhat új televíziós műsorok készítése is.
Messier láthatóan tisztában volt azzal, hogy az adósságállományt nem szabad komolyabb mértékben növelni. December elején a Vivendi az elemzők nagy meglepetésére eladott egy 9,3 százalékos részvénycsomagot az addig 72 százalékban általa tulajdonolt, de külön jegyzett Vivendi Environmentből. Az 1,1 milliárd eurós ügyletre alig pár nappal azután került sor, hogy a közüzemi szolgáltatásokat nyújtó társaság profit warningot adott ki. Az értékesítésre keresve sem lehetett volna rosszabb időpontot találni, minthogy a figyelmeztetés miatt a Vivendi Environment árfolyama 15 havi mélypontra süllyedt. Edouard Tétreau, a Crédit Lyonnais vezető médiaelemzője szerint “nagyon sietős volt nekik a dolog”. Tétreau az eladás után le is értékelte a Vivendi részvényeit, attól tartva, hogy a csoport új akvizíciós sorozatba kezd. Mint mondta, “nem egy Enron, de azért súlyosan el van adósodva”. Becslése szerint a Vivendi éves adósságszolgálata már a decemberi ügyletek előtt meghaladta a 800 millió eurót. Minthogy azonban a felvásárlásokkal az adósság relatíve csekély mértékben nő, a Wall Streeten árfolyam-emelkedés követte a Vivendi expanziós lépéseit.
Az adósság csökkentése érdekében Messier meg akar válni a Vivendinek a brit BSkyB fizetőtévében meglévő 22 százalékos tulajdonrészétől. A vevő a Malone-féle Liberty Media lenne, a brit versenyfelügyelet azonban keresztbe tehet, tekintettel arra, hogy a Liberty 25 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a BSkyB egyik riválisában, a Telewest Communications Plc. kábeltévés szolgáltatóban. Bármi lesz is a kimenetel, a USA Networks-ügylet azt mutatja, hogy a Vivendi és a Liberty között szorosabbá válik a kapcsolat. Az újonnan kibocsátott részvényeket megkapva a Liberty 3,6 százalékos tulajdonhányaddal a Vivendi legnagyobb intézményi részvényese lesz.
LOGIKUS VÁLASZTÁS. Messier a minap megszellőztette, hogy Európában disztribúciós szövetségre törekszik a Libertyvel. A választás logikus, hiszen a Liberty nemrég többségi érdekeltséget szerzett a United Pan-Europe Communicationsben, Európa legnagyobb kábeltévés társaságában, továbbá a berlini versenyhatóság jóváhagyását várja ahhoz, hogy megvásárolhasson hat német regionális kábeltévé-hálózatot a Deutsche Telekomtól. Messier célja az, hogy a Liberty által ellenőrzött hálózatokon vetítsék a Vivendi produkcióit.
Ezek szokványos disztribúciós megállapodások lennének, ám a Vivendinek, mint azt a USA Networks-ügylet is jelzi, éppen ilyenekre van szüksége. A társaság árbevétele 2001-ben valószínűleg 10 százalékkal, 55 milliárd euró fölé nőtt, az üzemi nyereség pedig 35 százalékkal javulhat. A legjobban a Universal Studios és a Cegetel mobilszolgáltató teljesít, az utóbbitól azonban a Vivendi előreláthatólag mégis megválik, mert a Cegetel nem elég nagy ahhoz, hogy felvegye a versenyt a vezető európai mobiltársaságokkal. Ami az egyéb divíziókat illeti, a Canal Plus tévécsatornánál sikerült javítani a költségszerkezetet, de Franciaországon kívül a tevékenység még mindig veszteséges. A Universal Music Groupnál – amely a Polygram bekebelezése óta a világ legnagyobb lemezkiadója 22 százalékos piaci részesedéssel – csökken az árbevétel, s a Vivendi online zenei vállalkozása szintén nem válik egyhamar komoly profittermelővé. Az internetes befektetések után 2001 első felében 100 millió euró veszteség keletkezett, ami egyrészt csekélynek mondható ahhoz képest, hogy a nagy rivális német Bertelsmann a korábbi pénzügyi évben 870 millió eurót veszített e-kereskedelmi vállalkozásain, másrészt a közeli jövőre nézve mégsem kecsegtet sok jóval.
RIZIKÓ. A növekedést tehát a filmes és a televíziós üzletág biztosíthatja elsősorban, ehhez viszont az kell, hogy a Vivendi produkciói minél szélesebb nézőközönséghez jussanak el. A Vivendi Universal Entertainment létrehozása, illetve a Libertyvel tervezett együttműködés ebbe az irányba mutat. Az ilyen terjeszkedésnek azonban kockázata is van. Mostanáig a Vivendi árbevételének kevesebb mint 3 százaléka származott a reklámokból. A USA Networks kábelhálózatainak megszerzése nyomán ez az arány érezhetően nőni fog, ami azt is jelenti, hogy a Vivendi jobban ki lesz szolgáltatva a vállalati reklámkiadások ciklikus alakulásának. A globális gazdasági lassulás idején az ilyesmi nem kimondottan üdvös. Igaz, a dolog nézhető más szemszögből is. Az eddigi 28 százalékkal szemben a Vivendi a jövőben forgalmának 40 százalékát realizálja majd az Egyesült Államokban. Amennyiben tehát az ottani gazdaság a mostani recesszió lecsengése után ismét nekilendül, a párizsi főnök nagyon jól érezheti majd magát Amerikában.
