Nyilvánvalóan nem nézték jó szemmel a vérmes reményeiket komoly tőkével is megalapozó munkaerő-kölcsönző cégek, hogy a kedvezményekkel megtámogatott diákfoglalkoztatás révén jó néhány megbízást elhappolnak előlük a tanulók munkáját szervező, iskolai szervezetekből alakult diákszövetkezetek. Így nem meglepő: a nagyobb munkaerő-közvetítő vállalkozásoknak nagy szerepe volt abban, hogy a jogalkotók formálisan megkurtították a tanulóknak szervezetten munkát kereső diákszövetkezetek piaci lehetőségeit. Jelesül, fél évvel ezelőtt, a Munka Törvénykönyvének módosításakor, a munkaerő iskolán kívüli kikölcsönzése esetére megvonták a járulékmentességet a diákszövetkezetektől. Ezen intézmények kedvezményének lényege ugyanis az volt, hogy az általuk cégekhez küldött diákok után nem kell megfizetniük a tb- és egyéb járulékokat.
KISKAPU. A diákszövetkezetek azonban az idei szezonban már megtalálták a kiskapukat. A járulékkedvezmény megtartása érdekében maguk kötnek alvállalkozói szerződést a munkaadókkal, diákjaik pedig a szövetkezeti tagsági viszonyuk révén, lényegében munkaviszony keretében végzik el feladataikat. Ebben a gyakorlatban a Gazdasági Minisztérium nem talált kivetnivalót. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség vezető munkatársának álláspontja szerint azonban egy ilyen szerződés esetén az alvállalkozónak folyamatosan ellenőriznie kellene munkavállalóit, amire a szövetkezeteknek nincs lehetőségük.
A járulékkedvezmények “megmentése” óriási előnyt jelent a diákszövetkezetek számára. Ez persze érzékenyen érinti a piac többi résztvevőjét, akik nem jogosultak hasonló előnyökre, így áraik is jóval magasabbak. Pallos Anna, a Manpower Hungary igazgatója szerint a kedvezményeknek köszönhetően a diákszövetkezetek akár 50 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a körön kívüli versenytársaiknál.
Márkus Zoltán, a Fürge Diák iskolaszövetkezet elnökének véleménye szerint azonban ők nem ugyanazon a piacon működnek, mint a munkaerő-közvetítők. Az átfedés alig 20 százalékra tehető, hiszen a diákokat teljesen más típusú munkavégzésre alkalmazzák, mint a felnőtteket. A tanulók más időbeosztásban dolgoznak, így a szövetkezetek más piaci igényeket szolgálnak ki. A Manpower Hungary vezetője ezzel vitatkozik. Szerinte a munkaerő-kölcsönzési piac mérete évi 7-8 millió munkaórára tehető, s ennek mintegy kétharmadát a diákszövetkezetek fedik le.
A szövetkezetek által kötött alvállalkozói szerződések megítélésében sincs persze egyetértés. A Manpower vezetője szerint a diákszövetkezetek egyértelműen munkaerő-kölcsönzést végeznek, mert nincs szerződéses kapcsolat a diákok és a szövetkezet között. A diákszövetkezetek képviselői viszont azt állítják, hogy az új Munka Törvénykönyve alig érinti a jogállásukat, hiszen ők eddig jelentéktelen arányban végeztek munkaerő-kölcsönzést, mert legtöbb megbízásuk ellátásakor nem adták ki kezükből a munkavégzés irányítási jogát. Márkus Zoltán elismeri: az új törvény alapján néhány megbízásukat valóban át kell engedniük a munkaerő-kölcsönző cégeknek, de ez további működésüket nem befolyásolja jelentősen.
VÁLASZÚTON. A vita rendezéséhez arra lenne szükség, hogy a jogszabály egyértelműen határozza meg azon tevékenységi területeket, paramétereket, amelyek a munkaerő-kölcsönzés hatálya alá esnek. “Ennek hiányában a diákszövetkezetek ki vannak téve a mindenkori munkaügyi ellenőrzés kénye-kedvének” – állítja Szijj György. A Student Diákszövetkezet elnöke szerint a tiszta viszonyok kialakítása után minden diákszövetkezet eldöntheti: vállalja a növekvő terheket, avagy felhagy azokkal a tevékenységekkel, amelyek a jogszabály szerint munkaerő-kölcsönzésnek számítanak, és más területen (marketing, piackutatás, terjesztés, szakmai munkák) kínál diákmunkát. Megoldás lehet az is, hogy a szövetkezetek munkaerő-kölcsönző cégekké alakulnak, vagy esetleg betagozódnak a nagyobb efféle társaságokba.
A diákszövetkezetek átalakulásának nagy vesztesei maguk a diákok lehetnek, hiszen nem egyszerűen csak kevesebb munkafajta közül választhatnának, de gyakorlatilag megszűnne, vagy alaposan megnehezülne számukra a szabályozott, szervezett keretek között történő tömeges munkavégzés lehetősége.
