Itthon már sikknek számít külföldi céget alapítani, nemzetközi “lánccá” válni, a multik terjeszkedését másolva – ad hangot sommás magánvéleményének Kiss László, a Honiker ügyvezetője, a Kisalföld Füszért vezérigazgatója. Nemcsak az arra alkalmas nagyok, de még azok a kis- és középvállalkozások is megpróbálják a külföldi terjeszkedést, amelyek néha itthon is nehezen bírják “szusszal”. Nincs meg az a hatalmas tőketartalékuk, amekkorát az akár éveken át tartó, milliárdos veszteségeket okozó agresszív piacszerzés megkövetel. E “türelmes tőke” nélkül viszont túl nagy a kockázat, kevés az esély, hogy a konkurens kereskedelmi cégeket hazai pályán le lehessen győzni. Kiss László, a Kisalföld Füszért vezetőjeként ezért tartaná saját cége számára kalandorságnak külföldön egyedül üzletet nyitni, céget alapítani, vagy akár helyi kis cégbe befektetni. Mint mondja, két szegény ember nehezen köt üzletet, ezért nem is próbálkozik meg vele.
BÁTRAKÉ A PROFIT? Nem voltak azonban ilyen félelmei a CBA-nak, a magyar tulajdonú élelmiszer-beszerzési társaságok legnagyobbikának. Sőt, számára a régiós expanzió elkerülhetetlennek tűnik, hiszen a hazai piacot lényegében már felosztották egymás között a beszerző társaságok (lásd táblázatunkat). Ezt a gondolatmenetet követve november elején megkezdte működését a magyar CBA lánc első külföldi franchise cége, a CBA Zagreb korlátolt felelősségű társaság. A CBA horvátországi logisztikai központjához öt helyi kereskedelmi társaság, regionális hálózat csatlakozik mintegy négyszáz üzlettel.
Mint Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese elmondta, a CBA Zagreb túlnyomó többségében horvát vállalkozások tulajdonában van, a magyar cég kisebbségi tulajdonos. A budapesti társaság a franchise szerződés értelmében átadta a horvátországi társaságnak az arculat és a logó használatának jogát. Az “expanzióval” nem csak a lánc járhat jól, hanem mintegy 600 hazai beszállítója is, amelyek automatikusan újabb piaci lehetőséghez jutnak a szerződés értelmében. A horvátországi cég az idén már egymilliárd német márkának megfelelő forgalmat vár.
Ám ez csak az első fecske a külföldi terjeszkedésben. Gyelán szerint a következő két évben több szomszédos volt szocialista országban veti meg a lábát a CBA. Romániában már előrehaladott stádiumba jutottak a tárgyalások, így a horvátországi tapasztalatokból okulva már jövőre megszülethet ott is a CBA-leány. A 2002/2003-as tervekben szlovákiai, ukrajnai, boszniai és jugoszláviai cégalapítás is szerepel; a régióban egyedül Bulgáriában nem tárgyalnak hasonlóról. Igaz, a Kiss László által említett komoly tőkekivtelről a CBA esetében nincs szó, hiszen valamennyi helyszínen franchise-hálózatot alapít a magyar társaság, saját tulajdonú referencia üzletet nem nyit. Gyelán Zsolt szerint azért nem, mert ez nem egyezne a CBA non-profit szellemiségével. Leszámítva a központi nagykereskedelmi raktárakat, a CBA Kft.-nek itthon sincsenek saját tulajdonú üzletei.
Szövetségbe forrtakNemcsak külföldön erősítik stratégia szövetséggel helyzetüket a hazai beszerzési társaságok. A napokban jegyezték be a Honiker és a Co-op Hungary 50-50 százalékos tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Beszerzési Szövetség Kft.-t (MNBSZ), amely a két (korábban rivális) társaság forgalmát tekintve belátható időn belül a legnagyobb hazai beszerzési céggé válhat. Kezdetben együtt tárgyalnak a beszállítókkal, így az előnyeik nőnek. Ha beválik, nincs akadálya annak, hogy kibővítsék az együttműködést egészen az értékesítésig, a hálózatok közös fejlesztéséig.
A CBA nem tagja a szövetségnek. Helyette a CBA-ból kivált, tavaly 86 milliárd forintos beszerzési értéket felmutató Reál-lánc vezetése tárgyal a belépésről. “Apró lépésenként haladunk” – hárítja el a Honiker ügyvezetője azt a feltételezést, hogy jövőre már a “multik”, a Metro-Spar és a Smatch-Cora-Profi beszerzési cégeit is megelőzi az MNBSZ. Kiss László elmondása szerint először csak egy-két termékkel próbálja ki a szövetségek szövetsége a lehetőségeit, az erejét, de a későbbi tervekben még szorosabb együttműködés, sőt, közös kiskereskedelmi ak-ciók is szerepelnek. Hosszabb távon talán egységesítik az arculatot is.
GYEREKCIPŐBEN. Kiss László tapasztalata alapján ugyanakkor túl sok magyar középvállalkozás fulladt be a meggondolatlan határon túli akciókba, vagy toporog egyhelyben, a nyereséges gazdálkodásnak még az esélyét is elveszítve. A kis és közepes cégek számára szerinte sokkal járhatóbb út a külföldi lehetőségek kiaknázásában, ha már meglévő, jól működő nemzetközi szervezetekhez kapcsolódnak.
Ezért kötött a Honiker beszerzési társaság külföldi stratégiai szövetséget az Európát behálózó, European Marketing Distribution (EMD) nevű szervezettel. Kiss László nem titkolja, hogy a csatlakozás egyben védekezés is. A nemzeti beszerzési társaságok így szövetkeznek a multinacionális kereskedelmi láncok globális terjeszkedésével szemben, hiszen az európai régióban már “globalizálódott” a beszerzési filozófia. Az együttműködés alapján a Honiker közösen vesz részt az EMD-vel az európai tendereken. Már több nemzetközi szállítóval találkoztak a társulás képviselői termékbemutatókon. Az EMD-tagság első megfogható eredménye két termékcsoport (a rizs és a növényolaj) közös beszerzésű importja lesz. Kiss László azonban csak az uniós csatlakozás után vár nagyobb forgalmat az EMD-ből, mert ma még a vámteher rontja a versenyképességet.
A CBA, keleti tervei mellett, nyugatra is nyitott. Immár hároméves a kooperációja a német Edekával, igaz egyelőre ez a társulás sem ért el látványos eredményt. A CBA ugyan rész vesz közös beszerezési tárgyalásokon, de az árucsere látványos bővülése ez esetben is az uniós csatlakozás után várható.
HARMADIK ÚT. Az áfészekre épülő Coop Hungary is kinőtte már a nemzeti kereteket, s közös társaságot hozott létre két testvérszervezetével, a szlovákiai Coop Centrum Bratislavával és a cseh Coop Centrum Prahával. Murányi László, a magyar tagvállalat vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a közösen létrehozott, prágai központú Coop Euro (CE) már működik, s él a CEFTA-vámkedvezmények kínálta előnyökkel. A CE elsősorban a három cég külföldi beszerzéseit hangolja össze, de decemberben már saját márkákkal is kirukkol, sőt évi két-három alkalommal közös akciókat szervez. A kezdeti tapasztalatok alapján jövőre bővítik az együttműködést több közös cikkel. Mindez azonban csak erőpróbának számít az uniós csatlakozás utáni versenyhez. További tagok bevonását csak a csatlakozás utánra tervezi a CE.
A más-más terjeszkedési módokat alkalmazó szövetségek céljaiban feltűnő a párhuzam. Mindegyikük nagy terveket sző a pozícióik kiépítéséről, a terjeszkedési technikák tanulására a környező országokban megtett konkrét lépésekkel, ám mindezt az igazi multikhoz képest csekély tőkével próbálják elérni, egyelőre szerény, kezdeti eredményekkel.
