Útkeresés a turisztikai piacon – Menni, vagy nem menni

Már éppen túlesett a jó nevű turisztikai vállalkozás első számú vezetője az első sokkon, az utazási iroda ügyfélvárójában kaotikus állapotokat előidéző, “menedzsert próbáló” szeptemberi napokon, amikor beütött az újabb rossz hír. A világ leggazdagabb országának igen jó nevű légitársasága “földitársasággá” változott néhány napra, gépeit a hitelező bankok kezdték lefoglalni, de nemcsak ez volt a baj: ekkor már kerozinra sem volt pénz a cégnél.

Ilyen előzmények után érkezett a legszomorúbb hír, hogy elkezdődött a válaszcsapás Afganisztán ellen. Hétfőn reggel a kávé gyorsan elfogyott, a menedzser pedig hátradőlt bőrfoteljében, s a cég átszervezésén, a lehetséges költségcsökkentési programokon kezdett tűnődni. Erre sem maradt azonban sok ideje, mert “vesztére” jó sajtókapcsolatokat ápolt, így reggel kilenc és délután öt óra között lényegében egyetlen céges ügyet sem tudott elintézni a másodjára is reá zúduló, a turizmus jövőjét firtató kérdések áradata miatt.

MEGTÖRT KEDV. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization) szakértői már elkészítették gyorsfelmérésüket az amerikai terrorcselekmények várható hatásairól. E szerint a globális idegenforgalmi növekedés szeptember elején érvényes 2-3 százalékos idei becsült értéke legfeljebb másfél százalékponttal csökken. Ezt arra alapozza a nemzetközi szakmai szervezet, hogy hosszabb távon igen rugalmatlan a turizmus keresleti oldala, s az utazni vágyók hamar túlteszik magukat ellenérzéseiken. Ezzel a kincstári optimizmussal egyáltalán nem ért egyet viszont a Chemol Travel vezetője. Hóka Péter állítja: bármit is írnak le a szervezet szakértői, mind érzelmi oldalról, mind pedig pszichikailag megtört az utazási kedv a szeptember 11-i tragédia nyomán. Az ügyvezető szerint a világturizmus alapvetően növekedett – leszámítva a válságos időszakok okozta megtorpanásokat -, ám ennek most valószínűleg vége szakad. A mai helyzetben, amikor néhány hetes feszült várakozást követően megkezdődtek az amerikai válaszcsapások, s csődbe megy a világ egyik leggazdagabb országának a légitársasága, nem meglepő, hogy az emberek – ha nem muszáj – nem szeretnek túlságosan eltávolodni családjuktól, otthonuktól. Bár a szeptemberi terrortámadást követő első ijedtség után az optimista hangok kerekedtek felül, most újra a bizonytalanság lett úrrá a piacon.

Az utazók körében eluralkodott hangulatot jellemzik Wolff Péternek, a Magyar Szállodaszövetség elnökének tapasztalatai: a merénylet óta sokan érdeklődnek az egyes szállodák tulajdonosai felől, mert nem szeretnének amerikai érdekeltségű hotelben megszállni. Wolff szerint Bécsben még a Budapestinél is rosszabb a helyzet, Londonban pedig 40 százalékkal esett vissza az átlagos szállodafoglaltság. Az Egyesült Államokban meg egyenesen katasztrofális állapotok uralkodnak, hiszen még Las Vegasban, New Yorkban vagy Disneyland körzetében lévő szállodák kihasználtsága is csupán 15 és 20 százalék között ingadozik. Igaz ugyanakkor, hogy a kezdeti ijedtség óta viszonylag normalizálódott a helyzet (lásd külön írásunkat).

SZÁLLÓGONDOK. A világszerte tapasztalható idegenforgalmi visszaesés érzékelhető Magyarországon is, de nem a hagyományos üdülések terén. Szeptember és október köztudottan a leggyengébb időszak a magánutazások szempontjából, mert a nyári szezonnak vége, a téli üdüléseket pedig még nem kötik le az utazók. Az üzleti utak és ezen belül is a Magyarországon népszerű konferenciaturizmus, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szállodákat azonban katasztrofális évzárás fenyegeti. Erre utalnak az üzleti turizmusban különösen érintett ötcsillagos szállodáknak a kieső bevételeket felmérő friss adatai is (lásd táblázatunkat). Mivel megbízható statisztika mindeddig nem készült az üzleti turizmus volumenéről, az összességében bekövetkezett csökkenésről később sem lehet majd pontos képet kapni. Annyi azonban már most bizonyos, hogy a magyar GDP-ben tavaly 7,5 százalékkal részesedő turisztikai bevételek érezhetően csökkenni fognak. Faragó Hilda, a Magyar Turizmus Rt. kongresszusi irodájának vezetője szerint ugyanis az utazásonként hivatalosan kimutatott 130 euróhoz képest mintegy 5-7-szer többet költenek el a magyarországi konferenciára, vagy vállalati találkozókra érkező külföldiek, akikből most mindenképpen érezhetően kevesebb lesz.

“Lényegében az összes nálunk tervezett amerikai rendezvényt lemondták a közelmúltban” – panaszolja Szabóné Bacsi Krisztina, a Danubius Szálloda Üzemeltető Rt. értékesítési igazgatója. Jövő februárig a Danubius Hotels Groupnál Budapesten és vidéken körülbelül 14 ezer szobaéjszaka-lemondás keletkezett szeptember 11-e nyomán (ami több százmillió forintos kiesést jelent), ezekből a legtöbb az egyetlen ötcsillagos és a számos négycsillagos kategóriájú szállóban következett be. A danubiusos értékesítési vezető szerint a kieső bevételek a vállalat forgalmának a 10-15 százalékát képviselik. Az üzleti konferenciaturizmus főszezonának elvesztése miatt viszont akár az ebből származó bevételeik feléről is lemondhatnak, már csak azért is, mert ilyen helyzetben általában kötbért sem számolnak fel a szervezők.

Ennél nagyobb arányú veszteség érheti az ötcsillagos kategóriában érdekelt hotelüzemeltetőket, mert itt a rendezvényekből származó összeg a vállalatok bevételének 30 százalékát is eléri. Ezt alátámasztja Kovács István, a Hyatt Regency igazgatója is, aki szerint a tavalyi megfelelő időszakhoz képest előreláthatóan 30-40 százalékkal csökken a forgalmuk decemberig, jórészt a szobafoglalások viszszamondása nyomán. A Hotel Inter-Continental Budapestben szeptemberben 83,7 százalékos telítettséget mértek, ám most már érzik a terrorizmus hatását – mondja Géher Zoltán room division manager. Októberre már csak 68,3 százalékos szobafoglaltságot prognosztizálnak, pedig a múlt év tizedik hónapjában 82 százalékot értek el. “Kezdetben nem volt akkora kiesésünk, mert akik nem tudtak elutazni, itt-tartózkodásuk meghoszszabbítására kényszerültek, s olyan is előfordult, hogy két olasz cég is az Egyesült Államok helyett ide hozta a munkatársait jutalomútra” – vázolja a helyzetet Géher. A szálloda bevételének nagy része az üzleti turizmusból származik, s mivel az üzleti élet nem állt meg, üzletemberek továbbra is szép számmal vendégeskednek itt, ám a konferenciák lemondása érzékenyen érinti a hoteltársaságot. Csökken az itt tartott tréningek száma és a termékbemutató rendezvényekre is sokszor jóval kevesebben érkeznek meg az eredetileg bejelentettnél.

FÉLGÁZZAL. A hazai szállodákhoz hasonló gondokkal küzdenek a rendezvényszervező vállalkozások is. Mint Köves Tamás, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségének elnöke, a Meeting Budapest Kft. ügyvezetője elmondta, a rendezvényszervező cégek idei árbevétele mintegy fele lesz a tavalyinak, hiszen a szakma rendkívül érzékeny az efféle hangulatváltásra. A konferencia ugyanis nem létszükséglet, s különösen jellemző a találkozók visszamondása a biztonságot szerető tengerentúli vendégek körében – jegyzi meg az elnök. Köves a közeljövőt tekintve sem optimista, hiszen a nagyobb megrendelőként fellépő nemzetközi cégek háborús hangulatban fényes évzáró ünnepségeket sem fognak rendezni.

Nem osztja a borúlátó véleményeket Szabóné Bacsi Krisztina, álláspontja szerint ugyan az év vége nem alakul a tervek szerint, de egy-két hónap alatt le fog csengeni a jelenlegi zűrzavaros helyzet, s újra beindulhat a külföldi üzleti turizmus. “Bár növekedést e szegmenstől nem várok jövőre, a belföldi piac azonban mindenképpen élénkülni fog” – bizakodik a Danubius értékesítési vezetője. Hozzáteszi azonban, hogy az év elején éppen az üzleti szegmensben okozott problémát a repiadó-rendelet, ami miatt a cégek költési hajlandósága meglehetősen lecsökkent. Nem látja borúsan a helyzetet Tóth Attila, a Vista Légiutazási Iroda értékesítési igazgatója sem, aki arról számolt be, hogy a múlt héten is zajlott Budapesten konferencia, amelyet ők készítettek elő, s bízik abban, hogy a lemondások sem véglegesek, a tervezett rendezvényeket később megtartják (lásd táblázatunkat a konferenciavárosokról). A külföldi üzleti turizmus megszenvedte az eseményeket. Mint Báti Márton, az Economist Conferences kelet-európai és közel-keleti üzletfejlesztési igazgatója mondja, a Közel-Keleten teljesen leálltak a helyi konferenciák is, hiszen az ott dolgozók – főként az amerikai cégek alkalmazottai – nem mernek nyilvános helyeken összegyűlni. Amerikában pedig most olyan konferenciákat lehet csak sikerrel megtartani, amelyre nem kell repülővel utazni.

Kelet-Európában ugyanakkor nem érzékeli a terror és a válaszcsapás hatását Báti Márton, szerinte az üzleti turizmust elsősorban a vállalatok romló gazdasági helyzete sodorja nehéz helyzetbe. Példaként említi, hogy amíg egy-egy ügyfelük tavaly átlagosan 4-5 konferenciára küldte el alkalmazottait, addig most 1-2 rendezvényen jelennek csak meg.

MERRE TOVÁBB?Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke úgy véli, hogy az amerikai válaszcsapás hatása legfeljebb az úti célok további módosulásában mutatkozik majd meg, hiszen az utazás mára életformává vált, s Afganisztán borzasztó messze van Európától. véleménye szerint a terrorizmusnak amúgy sem lesz tartós hatása az idegenforgalomra. Példaként a néhány évvel ezelőtt Luxorban végrehajtott merényletet említi (terroristák géppisztolyos merényletet követtek el az ott lévő turisták ellen, akik közül sokan életüket vesztették). Ezt követően néhány hónapra visszaesett az arab országban a turistaforgalom, ám Egyiptomban nagymértékben megerősítették a biztonságot – a buszkonvojok például rendőrségi felügyelettel biztonsági pontokon haladnak át -, s azóta soha nem látott méreteket ölt a beutaztatás.

LÉGFÉK. A szakmai szövetség elnöke a két évvel ezelőtti délszláv háborúra is emlékeztet, amikor ugyancsak rengeteg utat mondtak le, a hazai idegenforgalmi szektor ezt mégis át tudta vészelni, s továbbra is húzóágazat maradt. Molnár Gabriella a repülőforgalom visszaesése miatt nem hiszi, hogy az idén akad majd az esztendőt nyereséggel záró légitársaság, ám a jegyeladás csökkenéséből származó 10-30 százalékos bevételkiesés szerinte nem tesz tönkre egy utazási irodát sem.

Más véleményen van ezzel szemben Hóka Péter, szerinte az utazási kedv visszaesése már most, csupán néhány héttel az események után érezhető az utaztató cégeknél: október első napjaira mintegy 10 százalékkal esett vissza a forgalom a piacon. Állítja: a válaszcsapás nyomán hónapokon át maradhat a bizonytalanság, és könnyen megismétlődhet az Öböl-háború idején tapasztalt drasztikus utazási visszaesés. Akkor, az első három hónapban, világátlagban 40 százalékkal csökkent az utazások száma, de volt olyan hónap is, amikor több mint 50 százalékkal csökkent a nemzetközi utasforgalom. Hóka nem biztos abban sem, hogy ezúttal csak átmeneti lesz az utasszám csökkenése, álláspontja szerint hoszszabb távon a légi közlekedés súlyos gondjai érzékenyen érinthetik az irodákat, hiszen a repülőjegyek 70 százalékát ma már az utazásközvetítők adják el, és szerzik ebből bevételeik jelentős részét. Idehaza azonban nem csak a jellemzően 7 százalékos repülőjegy-értékesítési jutalék csökkenése, hanem a légitársaságok fizetési nehézségei is gondot jelentenek. A Chemol Travel ügyvezetője szerint ráadásul, amint egy-egy állomásra csak egy légitársaság indít járatot, abban a pillanatban feleslegessé válik a repülőjegy-értékesítési ügynökök közbeiktatása. Rövid távon az említett negatív hatások azonban nem jelentkeznek, legalábbis Tóth Attila, a repülőjegy-eladásban is piacvezető Vista már idézett munkatársa arról számolt be, hogy most október elején is nagy az érdeklődés repülőjegyeik iránt, pedig ez az időszak már nem nevezhető csúcsszezonnak. Ezzel egybevág Csípő Lászlónak, a főként az amerikai kontinensre és a Karib-szigetekre kiutaztató Mercator Travel Utazási Iroda tulajdonos-igazgatójának tapasztalata: “Szeptember utolsó hetétől fokozatosan visszatértek az ügyfeleink, szinte mindenki kötött le utat, aki korábban visszatáncolt.” Igaz, a terrortámadás utáni napokban megrendelőik fele lemondta az útját, s ez 30-40 millió forintos veszteséget okozott a cégnek.

A Vistánál a szeptember 11-ét követő tíz nap alatt szintén 30 százalékkal visszaesett a jegyeladásból származó forgalom, ám az emberek zöme csak kivárt, illetve időpontot módosított.

KEDVEZMÉNYT KÉRNEK. Ha tartóssá válik a forgalom visszaesése, akkor sok hazai iroda kényszerül majd racionalizálásra, s néhányan komolyabb bajba is kerülhetnek. A magyar utazásszervezők, de még inkább az utazásközvetítők mögött a legtöbb esetben nem állnak tőkeerős befektetők, tartalékaik végesek. Különösen így van ez azzal a nem kevés, napról napra élő utaztató céggel, amelyek sokszor az aktuális befizetésekből fedezik korábbi tartozásaikat. Az utazási kedvet azonban nem csupán a pillanatnyi fenyegetések és ezek jövőbeli hatása csökkenti. Mint Hóka Péter rámutat, a sokak által jósolt recessziós időszak azért veszélyes az utaztató cégekre nézve, mert ez a fogyasztás az, amelyről először mondanak le az emberek. E kérdésben is derűlátó Molnár Gabriella, aki szerint – s mint mondja, ez a szakma általános véleménye – a stabil, több lábon álló turisztikai vállalkozásokat nem fenyegeti veszély. Elismeri viszont, hogy a korábban is labilis pénzügyi helyzetben lévő cégek áldozatul eshetnek a jelenlegi bizonytalanságnak. “Szeretnénk elérni, hogy az állam enyhítse a negatív hatások miatti veszteséget, például adókedvezmények formájában, ez ügyben tárgyalni fogunk a Gazdasági Minisztériummal. Hazánkban ezer utazási iroda működik, sokakat érintene, ha az ágazatban elbocsátásokra kerülne sor. Az irodák most készítik a jövő évi terveiket, ami ebben a bizonytalanságban nem könnyű feladat” – állapítja meg Molnár Gabriella, aki a Blaguss-Volánbusz Utazási Iroda ügyvezető igazgatójaként hozzáfűzi, hogy nemcsak káros hatások érik a hazai idegenforgalmi szektort. Előfordul, hogy beutaztató cégek azért kapnak nem várt megrendeléseket, mert külföldi turisták a muzulmán országok helyett Magyarországot választják.

Ellensúlyozhatja némileg a negatív tendenciákat a regionális, illetve a belföldi turizmus már most is tapasztalható élénkülése is. Elképzelhető ugyan, hogy növekszik valamelyest a német és az osztrák turisták Magyarország iránti érdeklődése, ám ez nem pótolhatja a japán, vagy amerikai turisták számának csökkenését, már csak azért sem, mert a célpontokat, igényeket és fogyasztási szokásokat illetően eltérő körről van szó.