Havi 700-800 ezer forint hallatán nem kapják fel a fejüket a versenyszférában dolgozók, ez az összeg ugyanis körülbelül egy közepes menedzseri fizetésnek felel meg. Ennyit keresnek például a banki középvezetők, a hosszabb gyakorlattal rendelkező IT szakemberek, vagy a termelésirányítási, értékesítési területi igazgatók. A felső vezetők fizetése minden ágazatban ennek hat, hét, nyolc vagy akár tízszerese.
“A vezető menedzserek jövedelme mindenképpen milliókban mérhető” – mondja Pláveczky Gábor, a Hay Group Kft. senior management tanácsadója. Ami középkategóriának számít a gazdasági életben, az kiemelkedően magasnak a közigazgatásban. A magyar miniszterelnök fizetése különféle pótlékokkal és illetménykiegészítésekkel együtt 642,6 ezer forint. Körülbelül annyi, mint egy szoftverfejlesztő mérnöké vagy egy logisztikai vezetőé. Harminchét év szolgálati idő után egy minisztériumi vezető főtanácsos havi illetménye köztisztviselőként 239,6 ezer forint (lásd ábránkat).
E fizetési hierarchiát “borítja fel” a július elseje óta hatályban lévő módosított köztisztviselői törvény, amely egyebek mellett rendelkezik a 300 fős közigazgatási elitcsapat, a főtisztviselői kar létrehozásáról. A kiemelt réteg számára meglehetősen magas, az államtitkári és miniszteri, sőt adott esetben a kormányfői fizetést is számottevően meghaladó illetményt garantál a jogszabály.
NEM KERÜLNEK UTCÁRA. Az elitgárda legfontosabb feladata, hogy segítse az összkormányzati munkát és az uniós integrációt. A főtisztviselőknek pluszbiztonságot nyújt, hogy kormányváltáskor nem kerülnek utcára. Ha az új kabinet nem tud (vagy nem kíván – ezt persze nem nevesíti a törvény) számukra munkát biztosítani, öt évig rendelkezési állományba kerülnek, s ez idő alatt is megilleti őket a 397 ezer forintos főtisztviselői alapilletmény. A jogszabály furcsa módon semmiféle követelményt nem támaszt velük szemben, a szövegből mindössze annyi “hámozható” ki, hogy feltehetően diplomások, s képesek stratégiában gondolkodni. Az e csapatba jelentkezni kívánók pályázatáról a kancellária alatt működtetett bírálóbizottság mond véleményt, a kar tagjait pedig maga a kormányfő nevezi ki.
Sokan a vonatkozó kormányrendelettől várták, hogy konkretizálja a pályázati feltételeket, ezzel azonban adós maradt a kabinet. A jogszabály indoklása szerint hiba lenne előre bármilyen követelményt is szabni, hiszen időszakonként mások és mások a feladatok. Honnan lehetne előre tudni, hogy 2008-ban milyen prioritások érvényesülnek, s milyen stratégiai feladatok kidolgozásához szükségeltetik a főtisztviselői kar?
A Figyelő információi szerint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel közösen heteken belül közzéteszi a pályázati feltételeket, s akkor az érintettek is többet megtudhatnak. Ám éppen ez a titokzatosság és bizonytalanság nyugtalanítja az ellenzéket, de magát a köztisztviselői kart is.
NULLA GYAKORLATTAL? “Nem a jogintézménnyel van baj, hanem a szabályozásával” – mondja Fehér József, a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Ez a poszt ugyanis a közszolgálati karrier csúcsát jelenthetné a valóban rátermett köztisztviselők körében. “Ennek fényében pedig túlzás az, hogy akár nulla közigazgatási gyakorlattal kerülhet valaki a hierarchia élére.” Mások – köztük Perlaki Jenő (Fidesz) – így érveltek a javaslat parlamenti vitájában: rossz az, aki rosszra gondol. Igenis jótékony hatással lehet az államigazgatási munkára, ha a gazdaságból nagy tudású emberek érkeznek. “Hol van az megírva, hogy csak azok ülhetnek a hivatalokban, akik eddig is ott ültek?” – kérdezte.
Tény, hogy össznemzeti érdekeket megjelenítő hosszú távú tervek kidolgozásához nem nélkülözhető egy szakmaiságot képviselő, politikai kurzusokon átívelő csapat. Ha tényleg létrejönne egy ilyen kar, a politika talán felülemelkedne saját csőlátásán. Ugyanakkor a hiányos törvényi definíció valóban lehetőséget nyújt arra, hogy kormányhoz hű embereket (is) bebetonozzanak a hatalomba.
NEM CSÁBÍTÓ A KÖZIGAZGATÁS. Bebetonozni azonban egyelőre keveseket lehet. Egyfelől maga a hatalmi struktúra kíméletlen. Keserű tapasztalat az apparátus számára, hogy sem a Horn-, sem az Orbán-kabinet nem tartotta meg elődei szakembereit. Már csak emiatt sem tolonganak a gazdasági élet szereplői az állami megbízatásokért. A fizetés terén pedig már régóta nem konkurál a közszolgálat a versenyszférával. “Manapság – érzékelteti a különbséget Nagy Viktória, a Hay Group HISD menedzsere – egy beosztott IT szakember, szoftverfejlesztő mérnök fizetése is 400 ezer forint körül alakul, a kezdő menedzsereké pedig még ennél is magasabb. Ráadásul a legtöbb cég az úgynevezett benefit csomag keretében olyan pluszjuttatásokat nyújt alkalmazottainak (autóhasználat, étkezés, fitness-lehetőség, külföldi tanulmányút, részvények), amelyek összértéke megközelíti a fizetést, s akkor még az eredményesség utáni jutalmakat nem is számoltuk ide.”
