Kedvezően alakult az év első – ám a szűk sávos árfolyamrendszer utolsó – négy hónapjának fizetési mérlege#<#. A január-áprilisi hiány 356 millió euró volt a Magyar Nemzeti Bank előzetes számítása szerint, vagyis csaknem hajszálra megegyezik az egy évvel korábbi deficittel. Ez javulásnak könyvelhető el, hiszen az árukivitel euróban számított értéke eközben 20,7 százalékkal nőtt - 1 százalékponttal megelőzve az árubehozatal gyarapodását -, az idegenforgalmi és egyéb szolgáltatási bevételek pedig több mint 31 százalékkal duzzadtak. Ráadásul az adósságot nem növelő tőkebeáramlás - négy hónap alatt 335 millió euró - ellensúlyozta a folyómérlegen keletkezett passzívumot. Ezen belül a működőtőke-behozatal április végéig 570 millió euróra gyarapodott. A januári kiugró, 237 milliós hiány után három hónapon át egyfolytában jól alakult a mérleg, február 54, március 48, április pedig – az előzetes adat szerint – mindössze 17 millió euró deficitet hozott. Piaci elemzők nagyobb, 70-80 milliós passzívummal számoltak áprilisra. Az áruforgalomban ezúttal mindössze 21 millió euró hiány keletkezett, ugyanakkor a kamat- és az osztalékkifizetések idei rekordot döntöttek, az áprilisi jövedelemkiáramlásokból ugyanis az adósságokra 132, a befektetésekre pedig 127 millió euró esik. Az osztalékkivonás dandárja majd csak a májusi, júniusi mérleget terheli meg. A tőzsdei cégek mindenesetre – a Napi Gazdaság felmérése szerint – profitjuk 27,5 százalékát fizették ki osztalékként, szemben a tavalyi 25,5 százalékkal, s e körben a 62,44 milliárd forintnyi osztalék háromnegyede, mintegy 185-190 millió euró külföldre vándorol. Eszerint nem várható ijesztő mértékű osztalékkivonás. Érdekesebb kérdés viszont az új árfolyamrendszer, az erősödő forint hatása. Vajon ez – a gyarapodó hazai kereslet mellett – milyen mértékben rontja a fizetési mérleget? A mérték mindaddig nem tekinthető nagynak, ameddig a piac is elfogadja a forintot olyan erősnek, amilyen.
