Ha a gazdasági aktivitás arányos lenne a mikrovállalkozások számával, Magyarország bizton számíthatna a vállalkozói szabadság és az üzleti szellem fellegvárának járó megtisztelő címre#<#. Az Ecostat minap közzétett tanulmánya szerint a "nullafős és ismeretlen létszámú mikrovállalkozás" kategóriájába a hazai cégek 65 százaléka tartozik. A vállalati piramis legalsó szintje az Európai Unióban (EU) a cégek ennél jóval kisebb hányadát foglalja magában: az ilyen törpeegységek odaát a működő szervezeteknek csak 49 százalékát teszik ki.
A mikroszervezetek nagy aránya azonban egyáltalán nem tekinthető kedvező fejleménynek. Azt mutatja, hogy nálunk még mindig túlságosan sok a kényszervállalkozás. A tendencia sem túlságosan biztató e tekintetben: a legproduktívabbnak számító közép- és nagyvállalatok együttes száma folyamatosan csökken.
Márpedig a 788 cégre kiterjedő felmérés tanulsága szerint a vállalkozások hatékonysága és jövedelmezősége a vállalatnagyság növekedésével arányosan javul.
Jövőbeli kilátásaikat a kis- és középvállalkozások mérsékelten optimistán ítélik meg (lásd a grafikont). A vállalkozások közel fele, a külföldi tulajdonnal működő cégek kétharmada az idén – a világgazdasági konjunktúra lehűlése ellenére – cége helyzetének javulására számít. A középvállalkozások érzékelhetően szebbnek látják a jövőt, mint a kisebb társaságok. Szektorok szerint is érzékelhetőek a különbségek. A leginkább bizakodónak a gépipari cégek tekinthetők, míg például a kereskedelemben csaknem egyharmados a romlással számolók aránya.
