Kijöttek a negyedéves tőzsdei gyorsjelentések. Úgy tűnik, mintha a magyar gazdaság egésze és a tőzsdei cégek különböző irányba fejlődnének…
– Könnyen lehet, hogy ilyen következtetést is le lehet vonni az első három hónapot követően. A Budapesti Értéktőzsde meghatározó vállalatainál sajnos hatnak olyan szempontok is, amelyek a gazdasági társaságok többségénél semmilyen szerepet nem játszanak. Gondolok itt a Matávra és természetesen a Molra is.
– Pontosan milyen hatások rontják ezeknek a cégeknek az eredményeit?
– Szabályozási kérdések. Az első negyedév teljesítményét megvizsgáltuk a Molnál úgy is, hogy külön vettük a liberalizált tevékenységeket és a szabályozottat. Míg az olajiparban elért eredményeink szinkronban vannak a nemzetközi trendekkel, addig a gázüzletág vesztesége az egész működésünket negatívvá tette.
– A tőzsde vélhetően egyre kevesebbeket hoz lázba, ugyanakkor a politika is egyre kevésbé átlátható a polgárok számára. A Mol vezérigazgatója számára világos, hogy mi történik most a kisgazdapártban?
– A kérdés legfeljebb magánemberként érdekel, hiszen a társaság helyzetét egyáltalán nem érintik az ilyen jellegű napi politikai kérdések…
– És az, hogy az MSZP végre megtalálta Orbán Viktor kihívóját? Erre is tud ilyen diplomatikus választ adni?
– A szabályozó állam – mint láthatjuk – erőteljesen befolyásolja eredményeinket. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy a jelenlegi helyzetet a gázár kérdésében a magyar lakosság vásárlóerejének alacsony szintje váltotta ki. Ez sajnos nem fog érdemben változni az elkövetkezendő években sem. Idáig egyetlen kormány sem talált mindenkit kielégítő megoldást a problémára. Ennek ellenére a Mol minden kormánnyal igyekezett a legjobb viszony kialakítására.
– Apropó diplomácia: a svéd EU-elnökség idején közeledés tapasztalható az unió és Oroszország között. Profitálhat ebből Magyarország is?
– A Molon keresztül áttételesen mindenképpen. Azt látni kell, hogy Oroszországnak szüksége van külföldi működő tőkére az olajkitermelés folytatása érdekében. Ahhoz azonban, hogy bárki komolyan befektessen, biztonságra van szüksége. Moszkvának éppen ezért a kitermelés-megosztási szerződéseket el kell fogadnia, amelyek garantálják a kitermelt olaj kivitelét. Ezt megköveteli mind az EU, mind az Egyesült Államok. Mi is egy ilyen szerződés engedélyezésére várunk, hogy a Hanti és Manysi Autonóm Körzetben lévő mezőnkön végre megindíthassuk a kitermelést.
– Úgy tűnik a beszélgetésünket átitatja az olaj: a Közel-Keleten egyre mélyül a válság. Nem tart attól, hogy más régiókra is kiterjedhet?
– Ettől nem félek, mert a korábbi arab-izraeli konfliktusok eddig egyszer sem eszkalálódtak. Az olajszakma számára viszont kétségtelenül az egyik legnagyobb kihívás a fokozódó viszály. Hiszen a korábbi válságok során is olajár-emelkedés következett be. Az OPEC egyelőre tartja ugyan a kitermelési kvóta egyezményben megjelölt 25-26 dolláros barrelenkénti árszintet, de a helyzet elmérgesedése esetén felmerülhet az “olajfegyver” használata.
– Végül egy kérdés, ami aztán nincs összefüggésben a Mollal. Az európai kupák döntői idején a megszokottnál is feltűnőbb a magyar foci lemaradása. Zavarja ez?
– Gyerekkorom óta imádom a focit, s nagyon bánt, hogy a magyar futball nem ugyanaz, mint a nyugat-európai. A Mol számára is jó üzenethordozó lehetne a magyar labdarúgás, ha a minősége vállalható lenne a társaság számára. Ha a teljesítmény stimmel, nagyon szívesen beszállunk a finanszírozásba.
