Egy bő hét telt el a forint árfolyamsávjának kiszélesítése óta. Lehet-e ilyen rövid idő elteltével mérleget vonni?
– Egy hét túl sokat nem árul el arról, mire számíthatunk, de a sávszélesítés végrehajtása egyértelmű jelzés a piac felé: olyan stabil a nemzeti valuta, hogy nincs már szükség erősen kontrollált árfolyam-politikára, a piacnak erősen kitett kurzus szélsőséges mozgásait is képes kezelni a központi bank.
– Vajon indokolt-e az óvatosság, a csúszó leértékelés átmeneti fenntartása?
– Sosem lehet elég óvatos egy jegybank, ha megváltoztatja az árfolyamrendszert. Az egyensúly ilyenkor különösen törékeny, érdemes az új szisztéma elemeit fokozatosan bevezetni. Az elmúlt években a dollár, az euró és a jen kurzusának ingadozása is komoly feladatok elé állította az érintett központi bankokat, ami arra int, hogy a jóval korlátozottabb lehetőségekkel rendelkező magyar jegybanknak még inkább elővigyázatosnak kell lennie.
– A ConCorde forgalmán miként érződik az intézkedés hatása?
– Az elmúlt héten a március-áprilisi lanyha napokhoz képest nagyon jó volt a forgalmunk. Ebben azonban csak mellékszerepet játszott az új árfolyamrendszer, sokkal nagyobb hatása volt az amerikai részvénypiac közelmúltbeli változásának, valamint az Európai Unióban végrehajtott kamatcsökkentésnek.
– A kormány várhatóan hajlik néhány devizaliberalizációs lépés végrehajtására is. Vágy vagy realitás, hogy a külföldiek élnek majd a magyar piac nyújtotta új lehetőségekkel?
– Várhatóan sok új külföldi befektetőt vonz a piacra, hogy bekapcsolódhat a rövid távú forint spekulációba. A világon nagyon sok pénz keresi a helyét, a régi szereplők aktivitásának növekedésére és számos olyan nemzetközi befektetési bank, befektetési alap feltűnésére számíthatunk, amelyek rövid távú ügyletekhez, vagy kifejezetten árfolyam-spekulációhoz is rendelkeznek forrásokkal. A hazai tőzsde, a brókercégek és a kereskedelmi bankok szépen kereshetnek ezen, ám a jegybanknak és a kormánynak fel kell készülnie arra, hogy a fizetési mérlegben megélénkül a tőkeáramlás mindkét irányba, a fix hozamú papírok piacán, valamint a devizapiacon pedig jelentős forgalomemelkedés és nagy ingadozások várhatók.
– Hamarosan teljessé válik a forint konvertibilitása. Vajon átrendeződik-e a családok pénzgazdálkodása?
– Ha nem is máról holnapra, de a következő években ennek jól látható hatásai jelentkezhetnek. A magánszemélyek külföldön vezetett legális számlái például nyitva tartják annak lehetőségét, hogy a gazdaságba, a forintba vagy az itt tartott vagyontárgyak biztonságába vetett bizalom megingásával e javak kivándoroljanak az országból. Ugyanakkor persze számos új lehetőség válik hozzáférhetővé a magánszemélyek és a vállalkozások számára az áruk vásárlása, szolgáltatások igénybe vétele terén.
– A napokban lemondott Dunavölgyi Mária, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. Eredményesebb lehet-e nála az utódja, létezik-e olyan személy, aki képes lenne manapság javítani a tőzsde sanyarú helyzetén?
– A pesti tőzsde sajnos mostanság nem tud eredményesen lobbizni a kormánynál és a törvényhozásnál, azt hiszem, Dunavölgyi Mária is ebbe a szélmalomharcba fáradt bele. Nem látok arra garanciát, hogy utódja sikeresebb lehet, és úgy vélem, ez nem a tőkepiaci szereplőket vagy a tőzsde vezetőit minősíti.
– A kormány stabilnak tűnik, bárt a múlt héten is megbizonyosodhattunk róla, hogy a koalíciós szerződéshez gyakorlatilag egyik fél sem tartja magát. Ön szerint meddig tartható fenn ez az állapot?
– Ha arra céloz: nem hiszem, hogy előre hozott választásokra kerülne sor. Már csak azért sincs ennek realitása, mert a “rendes” választásokig amúgy sincs hátra túl sok idő.
