Gazdaság

Adatbányászat az egészségügyben – Korai diagnózis

Van-e összefüggés a táplálkozás és a kisgyermekek daganatos megbetegedései között? Hat-e a szociális környezet a rák kialakulására?#<# Ezekre a kérdésekre próbálnak válasz adni miskolci informatikusok és orvosok. Alkalmazott módszereik hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményezhetnek az egészségügyben. Adatbányászat az egészségügyben – Korai diagnózis 1Évente mintegy háromszáz gyermeknél diagnosztizálnak daganatos megbetegedést az országban, és az esetek nagy része sajnos halálhoz vezet. Az orvosok célja, hogy ezeket a betegségeket minél korábbi stádiumban felismerjék, hiszen így az időben megkezdett terápiával jelentősen növelhető a túlélés valószínűsége. A gyermekkori daganatos megbetegedések tüneteit azonban viszonylag kis számuk miatt – főleg 1-2 éves korban – nehéz felismerni. A háziorvosok sokszor már későn küldik kivizsgálásra a gyermekeket, hiszen nincsenek alapos onkológiai ismereteik. Nagy Kálmán, a Miskolci Gyermekegészségügyi Központ Onkohaematológiai és Csontvelő-transzplantációs osztályvezetője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány miskolci intézetének (Bay-Logi) informatikai szakembereivel együttműködve éppen ezért olyan orvosi döntéstámogató szoftverrendszert dolgozott ki, amely kérdések és a rájuk adott feleletek alapján megerősíti vagy kizárja a betegség gyanúját. A kérdőívet a háziorvos a beteggel tölti ki. Nagy Kálmán szerint az onkológusok ismereteit tartalmazó programmodul bevezetése a háziorvosi rendszerbe az esetek 30 százalékában korábbi diagnózist tenne lehetővé, amivel jelentősen javíthatnák a kis betegek gyógyulási esélyeit.

A fejlesztők tervei azonban itt még nem érnek véget. A kérdőívekből nyert adatokból ugyanis adatbányászattal olyan új, korábban az onkológusok számára is ismeretlen összefüggésekre bukkanhatnak, amelyekből nemcsak a háziorvosok, hanem maguk az onkológusok is profitálhatnak. Itt a rák kialakításában potenciálisan szerepet játszó tényezők kiszűréséről van szó: a környezet, az örökletes adottságok, vagy a szociális körülmények jelentőségéről; ezek azok az elemek, amelyek külön-külön nem veszélyesek, de együttesen jelentkezve jelentős kockázatot hordozhatnak. A viszonylag kis betegszámra épülő borsodi adatokat az ország egyéb gyermekonkológiai központjaiból származókkal kiegészítve olyan adatbázis létrehozását tervezik, amelyet feldolgozva hatékonyabb megelőző intézkedéseket és ellenőrzési rendszert vezethetnének be.

A szoftver és a rendszer kidolgozásában részt vevő Hoffmann Zoltán, a Bay-Logi igazgatóhelyettese egyfajta pilot projektnek tekinti a kezdeményezést. Később ugyanis nemcsak a gyermekdaganatokkal kapcsolatos adatokat gyűjtenék, hanem további betegségekre is kiterjesztenék a rendszert, és terveik szerint az eredményeket az orvosszakmai döntések szintjén túl is hasznosítanák. A kalkulációk szerint a döntéstámogató szoftverrendszer kifejlesztése és bevezetése a családorvosi rendszerbe 40-50 millió forintba kerülne a tréningekkel és magával a programmal együtt, ez azonban nem fedezi a kérdőívből származó adatok hatékony gyűjtéséhez és elemzéséhez szükséges komputeres háttér (adattárház technológia) kiépítésének költségeit. A teljes hazai adatbázis az összes gyermekonkológiai központ – Pécs, Szombathely, Szeged, Debrecen és Budapest – adatait tartalmazná.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik