Politikai értelemben kijózanító, a gazdasági egyensúly szempontjából viszont biztató adatokat közölt a bérek múlt évi alakulásáról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).#<# A gazdasági növekedés szétterülését hirdető kormányzati hurráoptimizmust legalábbis árnyalja az a tény, hogy a gazdaság 5 százalékot meghaladó bővüléséből a lakosság csak kismértékben részesedett. A reálkeresetek a tavalyi esztendő egészét tekintve csupán 1,5 százalékkal nőttek.
A fizetések reálértéke Magyarországon négy éve szakadatlanul emelkedik, jóllehet évről évre egyre kisebb mértékben. A reálbérek utoljára – a monetáris és fiskális megszorító intézkedések hatásaként – 1995-1996-ban csökkentek, igaz, akkor drámai mértékben. A Bokros-csomag előtti reálbér szintjét az 1997-től mért folyamatos növekedés ellenére sem sikerült elérni.
Nem meglepő fejlemény, hogy a bérek tavaly is jobban emelkedtek a versenyszférában, mint a közszférában. Az előbbiben a nettó átlagkereset növekménye 14,2 százalékot tett ki. Világtendencia az is, hogy a pénzügyi szektorban kiemelkedően jól fizetnek, Magyarországon az ágazatok közötti rangsorban egyenesen a legjobban: átlagosan havi csaknem 190 ezer forintot.
A legkevesebbet a textiliparban, a vendéglátásban és a szociális ellátásban dolgozók keresték. Utóbbiak – a rangsor alján – havi átlagban bruttó 58 ezer forintnál is kevesebb illetményt kaptak.
De 2000 utolsó hónapjaiban a közszféra alkalmazottai sem panaszkodhattak. Ekkor igencsak megszaladt az állami intézmények dolgozóinak: a korábbi alacsony szintet korrigálandó, fizetésük e negyedévben 65 százalékkal nőtt. Ha ez 2001-ben is így folytatódik, és a bérkiáramlást nem szívják fel a megtakarítások, az komoly veszélyt jelenthet a fizetési mérlegre és az inflációra egyaránt.
